Kuba

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuba
A kubai zászló A kubai címer
Zászló Címer
Mottó::
- Megnyitottam a határokat, Fidel.
- Megőrültél, Raúl, azt akarod, hogy ketten maradjunk?
- Ki a második?
Nemzeti Himnusz
Óda az amerikai dollárhoz
Államforma Banánköztársaság, némi mangós beütéssel.
Főváros Havana Club
Isten Fidel Castro (haldokló),
Che Guevara (teljesen halott), Raűl Castro (teljesen élő)
Államfő Fidel Castro
Kormányfő Fidel Castro
Főparancsnok Fidel Castro
Pártvezető Fidel Castro
Az ellenzék vezetője Fidel Castro
Nemzeti hős Fidel Castro, Che Guevara, Tony Montana
Hivatalos nyelv Angol spanyol akcentussal
Hivatalos vallás marxizmus-leninizmus

csegavarizmus-kasztróizmus

Nemzeti sport Csónak- és matracverseny Floridáig
Fizetőeszköz Amerikai dollár és euró
Népesség 70% a havannai népi börtönben.
20% Floridában;
A többi még valahol a kettő között úszik.
GDP Per Fő 15 kg cukor
Internet Top level Domain be van tiltva
Különleges képességek 60 éves amerikai kocsik üzemeltetése,
Evés élelem nélkül

„Nem tudom, mi ez a Kuba, de ha kicsit is hasonlít Irakra, lebombázzuk.”

~ George W. Bush

Bevezető[szerkesztés]

A gonosz Batista

Hallottunk a kubai szivarról, és a kubai lányokról. Néhányan még a szivarozó kubai lányokról is. De honnan a csudából is jöttek? Hát innen.

Történelem[szerkesztés]

Kuba a Római Birodalom legnyugatibb tartománya volt a Birodalom összeomlásáig. A főváros, Havana Club, mind a mai napig tele van romos a római korból származó épületekkel. 1959 előtt, amikor az amerikai maffia és a gonosz Batista uralkodott Kubában, ezeket az épületeket folyamatosan szanálták, mert Batista amerikai urai ezt kívánták. 1959 óta azonban mindennek vége: a kormány - a Római Birodalom iránti határtalan hagyománytisztelete miatt - szigorúan megtiltott bármiféle szanálást, vagy akár minimális javításokat is.

A Római Birodalom összeomlása után, Kuba kb. 5 évszázadon keresztül az európai civilizációtól elszakadva fejlődött, de a nyelvet megőrizték olyannyira, hogy azt kisebb változtatásokkal mind a mai napig beszélik.

A X. század végén megjelentek Kuba partjainál Vörös Erik, a viking hajói. A viking szakállasok közül sokaknak megtetszett a sziget, s letelepedtek. A szakállasok egyik kései leszármazottja Fidel Castro.

Kuba népe az amerikai maffia elnyomása idején

1492-ben azonban agresszió érte a boldogan fejlődő szigetállamot. Christopher (District of) Columbus, gonosz kaszinótulajdonos vezetésével az amerikai maffia gyarmatosította a szigetet, amelynek uralma uralma egészen 1959-ig tartott, amikor Kuba két istene, Fidel Castro és Che Guevara, megjelentek személyesen, s elzavartak minden ellenséges erőt, vagyis majdnem az egész lakosságot.

Kuba népe, miután felszabadult az amerikai nagytőke alól

A főváros[szerkesztés]

A szabad Kuba példája más latin-amerikai népeket is lelkesít az utóbbi időben...

Havanna (teljes spanyol neve: San Cristóbal de La Habana, általában, röviden csak La Habana [la aˈβana]; UN/LOCODE: CU HAV), Kuba fővárosa és, 2,2 millió lakosával a szigetország legnagyobb városa is egyben. Földrajzi koordinátái é. sz. 23° 8′ ny. h. 82° 23′23.1333333333, -82.3833333333, és a város alig 160 km-re található a floridai Key West-től, dél-délnyugati irányban.

Havanna város ("Ciudad de la Habana") egyike Kuba 14 tartományának. A főváros lakossága 2002-ben 2 201 610 fő volt. A többiek Floridában vannak.

Havannát Bizet: Carmen című operájának egy népszerű táncdala után nevezték el, először Habanérának, de azt senki sem értette.

Guantánamo[szerkesztés]

Guantánamo Kubában is van, meg nem is. 1903-ban az Amerikai Egyesült Államok bérbe vette Kubától.

Az USA 1903. február 23-án kapta meg a 115 km2 nagyságú terület örökös bérleti jogát, Kuba első köztársasági elnöke Tomás Estrada Palma és Theodore Roosevelt amerikai elnök között aláírt szerződés alapján.

1959-ben a kubai kommunista kormány felmondta a bérleti szerződést, ami azonban jogilag hülyeségnek bizonyult, mivel a szerződés nem teszi lehetővé az egyoldalú felmondást. Miután az amerikai kormány nem hagyta el a területet, Kuba megszakította az áram- és vízellátást a támaszpont felé. Aznap erősen megnőtt arrafelé a sör- és whiskey-forgalom. Amikor elfogyott az ital, az USA saját áramerőművet épített, a rumot pedig Jamaicából kezdte importálni, majd a tengervizet ivóvízzé alakító berendezéseket hozott létre.

Az USA azóta is minden évben átutalja a bérleti díjat az 1903-as szerződésben megadott számlaszámra (4085 amerikai dollárt!), ám az összeget a kubai kormányzat nem hajlandó felvenni. Snassz.

A támaszponton működik Kuba egyetlen McDonald’s gyorsétterme. Csak az az összesen két kubai ehet tehát hamburgert, akik már 1959 is előtt ott dolgoztak. Dehát ők már eléggé öregecskék. Ehetnének az afgán foglyok is, azoknak viszont nincs rá dollárjuk.

Gazdaság[szerkesztés]

  • Az amerikai embargó kijátszása.
  • Szivargyártás.
  • Csónak, kenu, kajak, és evezőlapát ipar.
  • Cukoripar.
  • Rumipar.
  • Tequila-ipar.

Politikai élet[szerkesztés]

Parlamenti választások Kubában
év párt neve párt vezetője szavazat- arány
1959 Forradalmi Nem-Kommunista Népi Szövetség Fidel Castro 99,95 %
1962 Forradalmi Szocialista Népi Szövetség Fidel Castro 99,97 %
1968 Forradalmi Marxista-Leninista Népi Szövetség Fidel Castro 99,68 %
1975 Kommunista Forradalmi Népi Szövetség Fidel Castro 99,74 %
2002 Forradalmi Kommunista és Népi Szövetség Fidel Castro 99,83 %
2008 Forradalmi Kommunista és Népi Szövetség Fidel Castro 99,72 %

+ A CIA által megszerzett titkos kubai választási dokumentáció alapján

Művészeti élet[szerkesztés]

Picasso.jpg

Kubában van művészeti élet. Kubai például a zene, ha az a Buena Vista Social Club.[1] [2]

De kubai eredetű a kubizmus is, mint a neve is, és a mellékelt ábra is mutatja.


  1. Bár az igazat megvallva, elődje, a Buena XP Social Club némileg nagyobb sikernek örvendett.
  2. A Windows7 pedig már egy csöppet sem hasonlít a kubai zenére.