Svoboda | Graniru | BBC Russia | Golosameriki | Facebook

MELLÉKLET

A 974/98/EK rendelet melléklete a következő sorral egészül ki a Németországra és Görögországra vonatkozó bejegyzések között.

„= 15,6466 észt korona”.

I. MELLÉKLET

Gépjárműveknek a szélvédő- jégmentesítő és -párátlanító berendezéseik tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó szakigazgatási dokumentumok

1.   RÉSZ

Adatközlő lap

MINTA

… számú adatközlő lap gépjárműveknek a szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseik tekintetében történő EK-típusjóváhagyására

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az e mellékletben említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2.   Típus: …

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3.   Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (1): …

0.3.1.   A jelölés elhelyezése: …

0.4.   Jármű-kategória (2): …

0.5.   Gyártó neve és címe: …

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): …

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): …

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1.   Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok: …

1.6.   Motor helye és elrendezése: …

1.8.   Vezető helye: bal/jobb (3).

3.   MOTOR (4)

3.1.   A motor gyártója: …

3.1.1.   A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosítási módszerrel): …

3.2.   Belső égésű motor

3.2.1.   Egyedi motoradatok

3.2.1.1.   Működési elv: külső gyújtású motor/kompressziós gyújtású motor (3) Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (3)

3.2.1.2.   A hengerek száma és elrendezése: …

3.2.1.3.   Hengerűrtartalom (5): …cm3

3.2.1.6.   A motor rendes alapjárati fordulatszáma (6): … min–1

3.2.1.8.   Névleges teljesítmény (7): … kW, … min–1-en (a gyártó által megadott érték)

3.2.2.   Tüzelőanyag

3.2.2.1.   Könnyű haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz vagy biometán/etanol (E85)/biodízel/hidrogén (3)  (8)

3.2.5.   Elektromos rendszer

3.2.5.1.   Névleges feszültség: … V, pozitív/negatív földelés (3)

3.2.5.2.   Generátor

3.2.5.2.1.   Típus: …

3.2.5.2.2.   Névleges teljesítmény: … VA

3.2.7.   Hűtőrendszer: folyékony/levegő (3)

3.2.7.1.   A motorhőmérséklet-szabályozó névleges beállítási értéke: …

3.2.7.2.   Folyadék

3.2.7.2.1.   A folyadék fajtája: …

3.2.7.2.2.   Keringető szivattyú(k): igen/nem (3)

3.2.7.2.3.   Jellemzők: … vagy

3.2.7.2.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.7.2.3.2.   Típus(ok): …

3.2.7.2.4.   Áttételi arány(ok): …

3.2.7.2.5.   A ventilátor leírása és működési mechanizmusa: …

3.2.7.3.   Levegő

3.2.7.3.1.   Ventilátor: igen/nem (3)

3.2.7.3.2.   Jellemzők: … vagy

3.2.7.3.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.7.3.2.2.   Típus(ok): …

3.3.   Villanymotor

3.3.1.   Típus (tekercselés, gerjesztés): …

3.3.1.1.   Legnagyobb óránkénti teljesítmény: …kW

3.3.1.2.   Üzemi feszültség: … V

3.3.2.   Akkumulátor

3.3.2.1.   Cellák száma: …

3.3.2.2.   Tömeg: …kg

3.3.2.3.   Kapacitás: …Ah (amperóra)

3.3.2.4.   Elhelyezés: …

3.4.   Motor vagy motorkombináció

3.4.1.   Hibrid elektromos jármű: igen/nem (3)

3.4.2.   Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (3)

3.4.3.   Üzemmódkapcsoló: van/nincs (3)

3.4.3.1.   Választható üzemmódok

3.4.3.1.1.   Csak elektromos: igen/nem (3)

3.4.3.1.2.   Csak tüzelőanyag-fogyasztó: igen/nem (3)

3.4.3.1.3.   Hibrid mód: igen/nem (3) (ha igen, rövid leírás): …

3.4.4.   Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor)

3.4.4.1.   Gyártmány(ok): …

3.4.4.2.   Típus(ok): …

3.4.4.3.   Azonosító szám: …

3.4.4.4.   Az elektrokémiai párosítás fajtája: …

3.4.4.5.   Energia: … (akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J, …)

3.4.4.6.   Töltő: fedélzeti/külső/nincs (3)

3.6.   A gyártó által megengedett hőmérsékletek

3.6.1.   Hűtőrendszer

3.6.1.1.   Folyadékhűtés, legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: … K

3.6.1.2.   Léghűtés

3.6.1.2.1.   Vonatkoztatási pont: …

3.6.1.2.2.   Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: … K

3.6.2.   Legnagyobb hőmérséklet töltőlevegő-hűtőből történő kilépésnél: …K

3.6.3.   Legnagyobb kipufogási hőmérséklet a kipufogóvezetéknek a kipufogó-gyűjtőcső pereméhez vagy a turbófeltöltőhöz közeli pontban: … K

9.   FELÉPÍTMÉNY

9.1.   A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott kódok szerint: …

9.2.   Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere: …

9.3.   Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok

9.3.1.   Ajtók elrendezése és az ajtók száma: …

9.4.   Látótér

9.4.1.   Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva: …

9.4.2.   Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a látótér 180o-os tartományába esnek: …

9.5.   Szélvédő és más ablakok

9.5.1.   Szélvédő

9.5.1.1.   Felhasznált anyagok: …

9.5.1.2.   A felszerelés módja: …

9.5.1.3.   Dőlésszög: …

9.5.1.4.   Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.5.1.5.   Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával: …

9.6.   Szélvédőtörlő(k)

9.6.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

9.7.   Szélvédőmosó berendezés

9.7.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt), vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor a típus-jóváhagyási szám: …

9.8.   Jég- és páramentesítő

9.8.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

9.8.2.   Legnagyobb elektromos fogyasztás: … kW

9.10.   Belső elrendezés

9.10.1.   Az utasok belső védelme

9.10.1.1.   A rögzített részek elhelyezését mutató tervrajzok vagy fényképek: …

9.10.1.3.   A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy perspektivikus részábrázolásuk, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőberendezéseket, a tetőt vagy tolótetőt, az ülések háttámláját, az üléseket és az ülések hátsó részét: …

9.10.3.   Ülések

9.10.3.1.   Ülőhelyek száma (9): …

9.10.3.1.1.   Elhelyezése és elrendezése: …

9.10.3.5.   Az R pont koordinátái vagy rajza

9.10.3.5.1.   Vezetőülés: …

9.10.3.6.   Tervezési torzószög

9.10.3.6.1.   Vezetőülés: …

Magyarázó megjegyzések

2.   RÉSZ

EK-típusbizonyítvány

MINTA

Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Értesítés járműtípus

— EK-típusjóváhagyásáról (10) — EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (10) — EK-típusjóváhagyásának elutasításáról (10) — EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (10)	szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseire vonatkozóan
tekintettel a legutóbb a 672/2010/EU rendelettel módosított (10) …/…/EU rendeletre
Az EK-típusjóváhagyás száma: …
A kiterjesztés indoka: …

I.   SZAKASZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2.   Típus: …

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3.   Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (11): …

0.3.1.   A jelölés elhelyezése: …

0.4.   Jármű-kategória (12): …

0.5.   Gyártó neve és címe: …

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): …

0.9.   A gyártó képviselőjének (ha van ilyen) neve és címe: …

II.   SZAKASZ

1.   Kiegészítő információk: lásd a Kiegészítést.

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.   A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

4.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.   Megjegyzések (amennyiben vannak): lásd a kiegészítést.

6.   Hely: …

7.   Dátum: …

8.   Aláírás: …

Mellékletek

:

Információs csomag. Vizsgálati jegyzőkönyv

---

(1)  Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(2)  A 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részében felsorolt fogalommeghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(3)  A nem kívánt rész törlendő.

(4)  A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni. Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell szolgáltatnia.

(5)  Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(6)  Meg kell adni a tűréshatárokat.

(7)  A 80/1269/EGK irányelv (HL L 375., 1980.12.31., 46. o.) követelményeinek megfelelően meghatározva.

(8)  A járművek akár benzinnel, akár gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működhetnek, de ha a benzinüzemű rendszer kizárólag vészhelyzetek esetére vagy indításhoz van beszerelve, és a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, akkor a vizsgálat szempontjából a járművet úgy kell tekinteni, mintha gázüzemű lenne.

(9)  A feltüntetendő ülőhelyszám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés esetében tartomány is megadható.

(10)  A nem kívánt rész törlendő.

(11)  Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(12)  A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. szakaszában szereplő meghatározás szerint.

II. MELLÉKLET

Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezésekre vonatkozó követelmények

1.   KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1.1.   A szélvédő jégmentesítése

1.1.1.   Minden járművet fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely a dérnek és a jégnek a szélvédő üvegfelületéről való eltávolítására szolgál. A jégmentesítő berendezésnek kellőképpen hatékonynak kell lennie, hogy hideg időben is megfelelő látási viszonyokat biztosítson a szélvédőn át.

1.1.2.   A rendszer hatékonyságát úgy kell ellenőrizni, hogy beindítás után rendszeres időközönként meg kell határozni a jégmentesített szélvédőfelület nagyságát, miután a járművet egy ideig hűtőkamrában tartották.

1.1.3.   Az 1.1.1. és az 1.1.2. bekezdés követelményeinek teljesülését a melléklet 2.1. bekezdése szerinti módszerrel kell ellenőrizni.

1.1.4.   Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

1.1.4.1.   a vizsgálat megkezdése után 20 perccel a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látótérnek 80 %-ban jégmentessé kell válnia;

1.1.4.2.   a vizsgálat megkezdése után 25 perccel a szélvédőnek az utas oldalán nagyjából annyira kell jégmentessé válnia, mint ahogy azt az 1.1.4.1. bekezdés a vezető oldali részre meghatározza;

1.1.4.3.   a vizsgálat megkezdése után 40 perccel a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látótérnek 95 %-ban jégmentessé kell válnia.

1.2.   A szélvédő páramentesítése

1.2.1.   Minden járművet fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely eltávolítja a szélvédő belső felületén lecsapódott páraréteget.

1.2.2.   A párátlanító berendezésnek kellőképpen hatékonynak kell lennie, hogy helyreállítsa a látási viszonyokat a bepárásodott szélvédőn keresztül. Hatékonyságát a melléklet 2.2. bekezdésében megadott eljárással kell ellenőrizni.

1.2.3.   Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

1.2.3.1.   a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látótérnek 10 perc alatt 90 %-ban páramentessé kell válnia;

1.2.3.2.   a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látótérnek 10 perc alatt 80 %-ban páramentessé kell válnia.

2.   VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1.   A szélvédő jégmentesítése

2.1.1.   A vizsgálatot – 8 °C ± 2 °C, illetve – 18 °C ± 3 °C közül a gyártó által választott hőmérsékleten kell végrehajtani.

2.1.2.   A vizsgálatot egy akkora hűtőkamrában kell végrehajtani, amelyben az egész jármű elfér, és amely fel van szerelve ahhoz, hogy a járművet a vizsgálat teljes ideje alatt a 2.1.1. bekezdésben megadott hőmérsékletek egyikén tartsák, a hideg levegő pedig keringjen. A vizsgálat – melynek során a járművet kiteszik a hideg hatásának – kezdete előtt legalább 24 órával le kell hűteni a hűtőkamrát az előírt vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre.

2.1.3.   A vizsgálat megkezdése előtt a szélvédő belső és külső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell rá felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal át kell törölni.

2.1.4.   A járművet le kell állítani, és a vizsgálat megkezdése előtt legalább 10 órán át a vizsgálati hőmérsékleten kell tartani.

2.1.4.1.   Ez az idő rövidebb is lehet, ha megállapítható, hogy a motor hűtőközegének és kenőanyagának hőmérséklete már stabilizálódott a vizsgálati értéken.

2.1.5.   A 2.1.4. bekezdésben előírt idő elteltével a szélvédő teljes külső felületén egyenletes vastagságú, 0,044 gramm/cm2-es jégréteget kell létrehozni egy 3,5 ± 0,2 bar nyomással működő vízfecskendővel.

2.1.5.1.   A fecskendő fúvókáját úgy kell beállítani, hogy a létrejövő sugár minél szétterjedtebb és maximális átfolyású legyen, a fecskendőt pedig a szélvédőtől 200–250 mm-re, az üveg felületére merőlegesen kell tartani, és úgy kell irányítani, hogy az üveg egyik oldalától a másikig egyenletes vastagságú jégréteg képződjön.

2.1.5.1.1.   A 2.1.5. bekezdés követelményeinek kielégítéséhez egy olyan szórófejre lehet szükség, amelynek a fúvókája 1,7 mm-es átmérőjű, és amelynek az átbocsátása 0,395 liter/perc; a sugár 200 mm-es távolságból hozható létre, és a beszórt rész átmérője a szélvédő üvegen 300 mm legyen. Bármely más olyan eszköz is alkalmazható, amellyel ki lehet elégíteni az itt leírt követelményeket.

2.1.6.   Miután a szélvédőn létrejött a jégréteg, a járművet még legalább 30 percig, de legfeljebb 40 percig a hűtőkamrában kell hagyni.

2.1.7.   A 2.1.6. bekezdésben megadott idő eltelte után egy vagy két megfigyelőnek helyet kell foglalnia a járműben, majd a jármű főkapcsolóját bekapcsolt állapotba lehet fordítani, és valamelyik motort – szükség esetén külső segédeszköz igénybevételével – el lehet indítani. A jármű főkapcsolójának elfordításával a vizsgálat azonnal kezdetét veszi.

2.1.7.1.   Ha a jármű motorral van felszerelve, a vizsgálati idő első öt percében a motort a gyártó által hideg időben való bemelegítésre ajánlott fordulatszámon lehet járatni.

2.1.7.2.   A vizsgálat utolsó 35 percében (illetve a teljes vizsgálat során, ha nincs betervezve 5 perces bemelegítési idő):

2.1.7.2.1.   amennyiben van motor felszerelve, a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 50 %-át nem meghaladó fordulatszámon kell működnie. Ha azonban bizonyos motorvezérlési stratégiák miatt ez nem bizonyul kivitelezhetőnek, például elektromos hibrid járművek esetében, reális forgatókönyvet kell kidolgozni a legrosszabb esetre. A forgatókönyvnek figyelembe kell vennie a motor fordulatszámát, rendes vezetési feltételek mellett a motorműködés szakaszos vagy teljes hiányát – 8 °C-on vagy – 18 °C-on, attól függően, hogy a gyártó melyiket választotta vizsgálati hőmérsékletnek. Ha a berendezés működő motor nélkül is teljesíteni tudja a jégmentesítésre vonatkozó követelményeket, akkor a motornak egyáltalán nem kell működnie.

2.1.7.3.   A vizsgálat elején valamennyi akkumulátornak teljesen feltöltött állapotban kell lennie.

2.1.7.4.   A vizsgálat alatt a jégmentesítő készülék kapocsfeszültsége legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg a rendszer névleges feszültségét.

2.1.7.5.   A vizsgálathoz használt kamrában a hőmérsékletet a szélvédő közepének magasságában kell mérni olyan helyen, ahol a vizsgált jármű által leadott hő nem befolyásolja lényegesen a hőmérsékletet.

2.1.7.6.   A kamra hűtésére használt vízszintes levegőáram közvetlenül a vizsgálat előtt, a jármű középsíkjában, a szélvédő alja előtt 300 mm-re, a szélvédő középmagasságában mért sebességének a lehető legkisebbnek kell lennie, és semmiképpen nem haladhatja meg a 8 km/h-t.

2.1.7.7.   Amennyiben fel vannak szerelve, a motorháztetőnek, a tetőnek, az ajtóknak, az ablakoknak és a szellőző nyílásoknak, kivéve a fűtő- és szellőztetőberendezés be- és kilépő nyílásait, zárva kell lenniük; a gyártó kívánságára egy vagy két ablakot függőlegesen összesen legfeljebb 25 mm-re ki lehet nyitni.

2.1.7.8.   A jármű jégmentesítő berendezésének szabályzóját a jármű gyártója ajánlásának megfelelően be kell állítani a vizsgálati hőmérséklethez.

2.1.7.9.   Az ablaktörlők a vizsgálat során használhatók, ha ez – a jármű belsejében bármely kezelőszerv használatát leszámítva – kézi segítség nélkül lehetséges.

2.1.8.   A megfigyelőnek (megfigyelőknek) a vizsgálat megkezdése után ötperces időközönként meg kell jelölnie (jelölniük) a szélvédő belső oldalán a jégmentesített felület határait.

2.1.9.   A vizsgálat befejeztével a 2.1.8. bekezdés szerint fel kell jegyeznie (jegyezniük) a szélvédő belső felületén megjelölt jégmentesített felület alakját, és meg kell jelölnie (jelölniük) azt az A., illetve a B. látótér azonosításához.

2.2.   A szélvédő páramentesítése

2.2.1.   A vizsgálat megkezdése előtt a szélvédő belső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy bármely, ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell rá felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal át kell törölni.

2.2.2.   A vizsgálatot egy akkora hűtőkamrában kell végrehajtani, amelyben az egész jármű elfér, és amely alkalmas arra, hogy – 3 °C ± 1 °C értékű vizsgálati hőmérsékletet állítson elő és tartson a vizsgálat teljes tartama alatt.

2.2.2.1.   A vizsgálathoz használt kamrában a hőmérsékletet a szélvédő közepének magasságában kell mérni olyan helyen, ahol a vizsgált jármű által leadott hő nem befolyásolja lényegesen a hőmérsékletet.

2.2.2.2.   A kamra hűtésére használt vízszintes levegőáram közvetlenül a vizsgálat előtt, a jármű középsíkjában, a szélvédő alja előtt 300 mm-re, a szélvédő középmagasságában mért sebességének a lehető legkisebbnek kell lennie, és semmiképpen nem haladhatja meg a 8 km/h-t.

2.2.2.3.   Amennyiben fel vannak szerelve, a motorháztetőnek, a tetőnek, az ajtóknak, az ablakoknak és a szellőzőnyílásoknak, kivéve a fűtő- és szellőztetőberendezés be- és kilépő nyílásait, zárva kell lenniük; a gyártó kívánságára a páramentesítési eljárás kezdetén egy vagy két ablakot függőlegesen összesen legfeljebb 25 mm-re ki lehet nyitni.

2.2.3.   A páralecsapódást a II. melléklet 4. függelékében leírt gőzfejlesztővel kell létrehozni. A gőzfejlesztőnek elegendő vizet kell tartalmaznia ahhoz, hogy – 3 °C-os környezeti hőmérsékleten a gyártó által kijelölt mindegyik ülőhelyen legalább 70 g/óra ± 5 g/óra gőzt lehessen létrehozni.

2.2.4.   A szélvédő belső felületét a 2.2.1. bekezdésben előírtak szerint meg kell tisztítani, miután a járművet a környezeti kamrába helyezték. A környezeti hőmérsékletet csökkenteni, és – 3 °C ± 1 °C-on stabilizálni kell. A járművet le kell állítani, és a vizsgálat megkezdése előtt legalább 10 órán át a vizsgálati hőmérsékleten kell tartani. Ez az idő rövidebb is lehet, ha megállapítható, hogy a motor hűtőközegének és kenőanyagának hőmérséklete már stabilizálódott a vizsgálati értéken.

2.2.5.   A gőzfejlesztőt úgy kell elhelyezni, hogy kivezető nyílásai a jármű középsíkjában, a vezetőülés R pontja vagy vonatkoztatási pontja felett 580 mm ± 80 mm-re legyenek. Általában közvetlenül az első ülések háttámlája mögé kell helyezni, az üléseket a gyártó által meghatározott tervezési helyzetbe, az ülések háttámláját pedig a törzs tervezési dőlésszögének megfelelő szögbe kell állítani. Ha ez az elrendezés a jármű belső terének kialakítása miatt nem lehetséges, akkor a gőzfejlesztőt az üléstámlák előtt kell elhelyezni olyan helyzetben, amely a leginkább megfelel a fentiekben megadottaknak.

2.2.6.   Miután a gőzfejlesztő már öt perce működik a járműben, egy vagy két megfigyelőnek gyorsan be kell szállnia a járműbe úgy, hogy az ajtókat összesen legfeljebb 8 másodpercre nyitja (nyitják) ki, és helyet kell foglalnia (foglalniuk) az első ülésen; a gőzfejlesztő teljesítményét ekkor megfigyelőnként 70 ± 5 g/h értékkel csökkenteni kell.

2.2.7.   Egy perccel az után, hogy a megfigyelő(k) helyet foglalt(ak) a járműben, a jármű főkapcsolóját bekapcsolt állapotba lehet fordítani, és valamelyik motort – szükség esetén külső segédeszköz igénybevételével – el lehet indítani. A jármű főkapcsolójának elfordításával a vizsgálat azonnal kezdetét veszi.

2.2.7.1.   Ha a jármű motorral van felszerelve, a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 50 %-át nem meghaladó fordulatszámon kell működnie. Ha azonban bizonyos motorvezérlési stratégiák miatt ez nem bizonyul kivitelezhetőnek, például elektromos hibrid járművek esetében, reális forgatókönyvet kell kidolgozni a legroszszabb esetre. A forgatókönyvnek figyelembe kell vennie a motor fordulatszámát, rendes vezetési feltételek mellett a motorműködés szakaszos vagy teljes hiányát – 1 °C-os környezeti hőmérsékleten. Ha a berendezés működő motor nélkül is teljesíteni tudja a páramentesítésre vonatkozó követelményeket, akkor a motornak egyáltalán nem kell működnie.

2.2.7.2.   A jármű párátlanító berendezésének szabályzóját a jármű gyártója ajánlásának megfelelően kell beállítani a vizsgálati hőmérséklethez.

2.2.7.3.   A vizsgálat elején valamennyi akkumulátornak teljesen feltöltött állapotban kell lennie.

2.2.7.4.   A páramentesítő készülék kapocsfeszültsége legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg a rendszer névleges feszültségét.

2.2.8.   A vizsgálat befejezése után a páramentes felület határait rögzíteni kell, fel kell jegyezni, illetve meg kell jelölni az A., illetve a B. látótér azonosításához.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	30,3
	TR	105,8
	ZZ	68,1
0707 00 05	TR	95,6
	ZZ	95,6
0709 90 70	TR	85,8
	ZZ	85,8
0805 50 10	AR	107,4
	UY	133,9
	ZA	100,7
	ZZ	114,0
0806 10 10	AR	137,6
	CL	86,1
	EG	145,2
	IL	126,4
	MA	161,5
	TR	154,8
	ZA	130,8
	ZZ	134,6
0808 10 80	AR	143,2
	BR	77,2
	CA	98,9
	CL	102,3
	CN	82,1
	MA	54,2
	NZ	110,3
	US	132,3
	UY	111,6
	ZA	97,9
	ZZ	101,0
0808 20 50	AR	74,3
	CL	183,5
	NZ	130,0
	ZA	106,0
	ZZ	123,5
0809 10 00	TR	192,5
	ZZ	192,5
0809 20 95	TR	228,0
	US	520,8
	ZZ	374,4
0809 30	TR	193,7
	ZZ	193,7
0809 40 05	BA	63,7
	TR	126,3
	XS	82,8
	ZZ	90,9

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

„A 2013. decemberi referencia-hónap végéig az I. melléklet 10. pontja a következőképpen szól:”.