- Researcheredit
Budapest: L'Harmattan, 2023 (pp. 178)
https://harmattan.hu/konfliktus-es-politika-3023
https://harmattan.hu/konfliktus-es-politika-3023
Research Interests:
Dialogue, Debate, Discourse: Studies on Márton Szabó's Discursive Political Science (ed. by Szilvia Horváth and Attila Gyulai). Budapest: L'Harmattan - Hungarian Academy of Sciences, Institute of Political Science, 2019. -- Szabó Márton... more
Dialogue, Debate, Discourse: Studies on Márton Szabó's Discursive Political Science (ed. by Szilvia Horváth and Attila Gyulai). Budapest: L'Harmattan - Hungarian Academy of Sciences, Institute of Political Science, 2019. --
Szabó Márton a magyar politikatudomány iskolateremtő tanára és kutatója. A nevéhez fűződő diszkurzív szemlélet, amely a politika nyelvi, jelentéses világát helyezi előtérbe, az elmúlt évtizedekben számos pályatársat és tanítványt inspirált. Mára a hazai politikatudományban a nemzetközi trendekhez hasonlóan elterjedtté váltak a diszkurzív kutatások, legyen szó a politika nyelvi megjelenésének empirikus világáról vagy politikaelméleti és politikafilozófiai értelmezésekről. 2017 őszén az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében a 75 éves Szabó Márton tiszteletére tartottak konferenciát munkatársai és tanítványai. E kötet tanulmányai a konferencián elhangzott előadásokon alapulnak, elemezve, továbbgondolva vagy éppen vitatva Szabó Márton munkáit. A kötet címe - Dialógus, vita, diskurzus - éppúgy a politika nyelvének sokrétűségét hivatott kifejezni, mint ahogyan tükrözi a Szabó Mártonnal folytatott tudományos beszélgetés összetettségét is.
Szabó Márton a magyar politikatudomány iskolateremtő tanára és kutatója. A nevéhez fűződő diszkurzív szemlélet, amely a politika nyelvi, jelentéses világát helyezi előtérbe, az elmúlt évtizedekben számos pályatársat és tanítványt inspirált. Mára a hazai politikatudományban a nemzetközi trendekhez hasonlóan elterjedtté váltak a diszkurzív kutatások, legyen szó a politika nyelvi megjelenésének empirikus világáról vagy politikaelméleti és politikafilozófiai értelmezésekről. 2017 őszén az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében a 75 éves Szabó Márton tiszteletére tartottak konferenciát munkatársai és tanítványai. E kötet tanulmányai a konferencián elhangzott előadásokon alapulnak, elemezve, továbbgondolva vagy éppen vitatva Szabó Márton munkáit. A kötet címe - Dialógus, vita, diskurzus - éppúgy a politika nyelvének sokrétűségét hivatott kifejezni, mint ahogyan tükrözi a Szabó Mártonnal folytatott tudományos beszélgetés összetettségét is.
Research Interests:
Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Kismonográfia, pp. 54.
Research Interests:
Horváth Szilvia Demokrácia és politikai közösség című könyve a magyar politikatudomány kivételes teljesítménye. Alapproblémája a politikai fogalmának és ademokráciának az összefüggése, mégpedig a modern és klasszikus görög tapasztalatok... more
Horváth Szilvia Demokrácia és politikai közösség című könyve a magyar politikatudomány kivételes teljesítménye. Alapproblémája a politikai fogalmának és ademokráciának az összefüggése, mégpedig a modern és klasszikus görög tapasztalatok párbeszéde révén a diskurzuselmélet keretein belül. A szerző elkötelezettje annak a gondolatnak, hogy a modern politika kérdéseit az antik filozófia alapján lehet és kell megközelíteni. Ezenközben azonban olyan sokat vitatott maikérdésre igyekszik választ találni, mint a politika részvételi és konfliktusos vonása, a politikai közösségek természete, a politikai cselekvés természete, az életformák és a politika viszonya. A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy a politikai közösség esszencialista és szubsztantív felfogásának van alternatívája, ez a diszkurzív és procedurális értelmezés. Ez is jelzi, hogy a szerző kiemelten kezeli a nyilvános politikai beszédet, de nem mint a sikeres önérvényesítés eszközét, hanem a politikai létet alapjaiban meghatározó vonást. Ez a tény adja meg a könyv filozófiai értékét is, és teszi Horváth Szilvia könyvét a fiatal politikatudományi generáció egyik legkomolyabb teljesítményévé. (Szabó Márton)
Research Interests:
In: Kováts, Eszter (ed.), Culture Wars in Europe. Washington DC: Institute for European, Russian and Eurasian Studies, George Washington University (2023) pp. 321-328.
Research Interests:
[From the concept of the political to the idea of discursive political community. In Carl Schmitt's Reception in the Social Sciences: Vol. 2., ed. by L. Cs. Kiss.] Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban. II. kötet.... more
[From the concept of the political to the idea of discursive political community. In Carl Schmitt's Reception in the Social Sciences: Vol. 2., ed. by L. Cs. Kiss.]
Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban. II. kötet. Szerkesztette Cs. Kiss Lajos. Budapest: Ludovika Kiadó, 2022.
Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban. II. kötet. Szerkesztette Cs. Kiss Lajos. Budapest: Ludovika Kiadó, 2022.
Research Interests:
In Daróczi Enikő és Laczkó Sándor szerk. (2022): Lábjegyzetek Platónhoz 19. - A vita. Heller Ágnes emlékére. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány - Magyar Filozófiai Társaság - Státus Kiadó, pp. 180-188. Stasis as a concept... more
In Daróczi Enikő és Laczkó Sándor szerk. (2022): Lábjegyzetek Platónhoz 19. - A vita. Heller Ágnes emlékére. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány - Magyar Filozófiai Társaság - Státus Kiadó, pp. 180-188.
Stasis as a concept in political theory. In Footnotes to Plato, Vol. 19.: Debate: To the Memory of Ágnes Heller, ed. by Enikő Daróczi and Sándor Laczkó. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány etc.
Stasis as a concept in political theory. In Footnotes to Plato, Vol. 19.: Debate: To the Memory of Ágnes Heller, ed. by Enikő Daróczi and Sándor Laczkó. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány etc.
Research Interests:
Politikatudományi Szemle, 2022:1
Research Interests:
The idea of the classical: On a source of contemporary political theorization
Politikatudományi Szemle 2021, 30(2), pp. 65-83.
Politikatudományi Szemle 2021, 30(2), pp. 65-83.
Research Interests:
In Ut Vocatio Scientia: Ünnepi tanulmányok a 65 éves Cs. Kiss Lajos tiszteletére, ed. by A. Pongrácz. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, pp. 113-130.
Research Interests:
In Dialógus, vita, diskurzus: Tanulmányok Szabó Márton diszkurzív politikatudományáról. Szerkesztette Horváth Szilvia és Gyulai Attila. Budapest: L'Harmattan, 2019.
Research Interests:
In: Dialógus, vita, diskurzus: Tanulmányok Szabó Márton diszkurzív politikatudományáról. Szerkesztette Horváth Szilvia és Gyulai Attila. Budapest, L'Harmattan, 2019, pp. 131-144.
Research Interests:
Jog-Állam-Politika, 2018(4), 65-81.
Research Interests:
Acta Humana, 2018(4) [2019] Absztrakt: A demokrácia fogalma és eszméje létezett már a kortárs demokráciát megelőzően is, de fontos belátásokkal szolgálhat a kortárs politikaelméleti gon-dolkodás számára is. A klasszikus... more
Acta Humana, 2018(4) [2019] Absztrakt:
A demokrácia fogalma és eszméje létezett már a kortárs demokráciát megelőzően is, de fontos belátásokkal szolgálhat a kortárs politikaelméleti gon-dolkodás számára is. A klasszikus demokráciatapasztalat megfelelő elmé-letalkotási kiindulópont lehet egy olyan időszakban, amikor egyre több szó esik a demokrácia válságáról, és ennek során terítékre kerül a demokrácia újraértékelése, sőt elméleti újragondolása. Ebben a tanulmányban e munka előfeltételeiről, elsősorban az elméletalkotás módszertani jellegű problémái-ról, valamint a klasszikus és a modern közötti viszony néhány kérdéséről lesz szó. A szöveg első, metodológiai részében a történeti alapú elméletalkotással foglalkozom, amelyet a klasszikus demokrácia legfontosabb tulajdonságai alapján szűkítek tovább: a részvétel és a hatalomhoz való közvetlen állam-polgári hozzáférés elve alapján. A tanulmány második fele e klasszikus de-mokráciaspecifikus jellemzőket azt feltételezve igyekszik tárgyalni, hogy azok a kortárs demokrácia mélyebb megértéséhez, továbbá újraértelmezéséhez is hozzájárulhatnak. Participation and Democracy: Similarities and Differences of Classical and Modern Democracy The concept and idea of democracy precedes contemporary democracy and can offer valuable theoretical insights for political theory of our time. Classical democratic experience can be an appropriate starting point for theorisation, evaluation and, eventually, reconceptualization of democracy in a time of crisis. Our main questions are about the probable theoretical relationship between classical and modern democracy. The paper discusses methodological problems and the theoretical moments of the classical/ modern relation. Thus, the first methodological part deals with the foundations of a history-based theorisation, which is specified according to its main traits and tenets: participation and direct access to political power.
A demokrácia fogalma és eszméje létezett már a kortárs demokráciát megelőzően is, de fontos belátásokkal szolgálhat a kortárs politikaelméleti gon-dolkodás számára is. A klasszikus demokráciatapasztalat megfelelő elmé-letalkotási kiindulópont lehet egy olyan időszakban, amikor egyre több szó esik a demokrácia válságáról, és ennek során terítékre kerül a demokrácia újraértékelése, sőt elméleti újragondolása. Ebben a tanulmányban e munka előfeltételeiről, elsősorban az elméletalkotás módszertani jellegű problémái-ról, valamint a klasszikus és a modern közötti viszony néhány kérdéséről lesz szó. A szöveg első, metodológiai részében a történeti alapú elméletalkotással foglalkozom, amelyet a klasszikus demokrácia legfontosabb tulajdonságai alapján szűkítek tovább: a részvétel és a hatalomhoz való közvetlen állam-polgári hozzáférés elve alapján. A tanulmány második fele e klasszikus de-mokráciaspecifikus jellemzőket azt feltételezve igyekszik tárgyalni, hogy azok a kortárs demokrácia mélyebb megértéséhez, továbbá újraértelmezéséhez is hozzájárulhatnak. Participation and Democracy: Similarities and Differences of Classical and Modern Democracy The concept and idea of democracy precedes contemporary democracy and can offer valuable theoretical insights for political theory of our time. Classical democratic experience can be an appropriate starting point for theorisation, evaluation and, eventually, reconceptualization of democracy in a time of crisis. Our main questions are about the probable theoretical relationship between classical and modern democracy. The paper discusses methodological problems and the theoretical moments of the classical/ modern relation. Thus, the first methodological part deals with the foundations of a history-based theorisation, which is specified according to its main traits and tenets: participation and direct access to political power.
Research Interests:
Abstract: The contemporary agonist thinker, Chantal Mouffe argues that conflicts are constitutive of politics. However, this position raises the question that concerns the survival of order and the proper types of conflicts in... more
Abstract: The contemporary agonist thinker, Chantal Mouffe argues that conflicts are constitutive of politics. However, this position raises the question that concerns the survival of order and the proper types of conflicts in democracies. Although Mouffe is not consensus-oriented, consensus plays a role in her theory when the democratic order is at stake. This suggests that there is a theoretical terrain between the opposing poles of conflict and consensus. This can be discussed with the help of concepts and theories that seem to be standing between the two, namely compromise, debate and the borders of democracy. I will argue that we can reveal this position with the theoretical analysis of compromise in the works of F. R. Ankersmit on the historical origin of representative democracy, and Amy Gutmann and Dennis Thompson on the role of compromise in divided communities. J. S. Mill’s view of colliding opinions offers a moderate agonistic understanding of politics, while the concept of debate plays a similar role for Márton Szabó, a contemporary Hungarian political theorist. Finally, Mouffe’s position stands at the conflictual end of this spectrum, although conflicts are delimited on the normative ground of democracy.
Keywords: democracy, agonism, conflict, compromise, consensus, debate
***
As many researchers and theorists all over the world, I believe in open access, although this paper cannot be shared in full length. Please feel free to contact me, if you are interested in the paper. I would be really happy to share it with you :)
Keywords: democracy, agonism, conflict, compromise, consensus, debate
***
As many researchers and theorists all over the world, I believe in open access, although this paper cannot be shared in full length. Please feel free to contact me, if you are interested in the paper. I would be really happy to share it with you :)
Research Interests:
Acta Humana: Emberi Jogi Közlemények. 2017. évi 6. szám, 119-145. (2018). A tanulmányban áttekintem, hogy az ókori athéni demokráciának, mint egy ténylegesen létezett, noha a moderntől eltérő demokratikus rendszernek milyen eszközei... more
Acta Humana: Emberi Jogi Közlemények. 2017. évi 6. szám, 119-145. (2018).
A tanulmányban áttekintem, hogy az ókori athéni demokráciának, mint egy ténylegesen létezett, noha a moderntől eltérő demokratikus rendszernek milyen eszközei voltak a demokratikus rend, illetve az ebben az értelemben vett alkotmány védelmére. Elsősorban a politikai aspektusokra fókuszálok, vagyis azokra az eszközökre és eszmékre, amelyekkel kontrollálni próbálták az aktív polgárok/politikusok túlhatalmát, valamint megakadályozták a demokratikus rend felbomlását. Továbbá azt igyekszem megmutatni, hogyan működött egy olyan – demokratikus – politikai rendszer, amely a hatalmat ténylegesen elosztotta a politikai aktorok, a polgárok között, és ahol viszonylag gyenge volt, illetve nem értelmezhető a modern értelemben vett hatalommegosztás. Az alapkérdés tehát egy egalitárius módon szétosztott hatalom és többségi elven működő demokrácia önvédelmi, demokráciavédelmi, végső soron alkotmányvédelmi rendszere; úgy értelmezve Athént mint történeti empirikus esetet, az eszközöket pedig mint egy repertoár részeit. A problémafelvetés érdekességét az adja, hogy a kortárs politikaelméleti diskurzusban az utóbbi években különösen figyelemre méltóan tematizálódik a demokrácia válsága (néha önmagában, néha a 'populizmus' égisze alatt), és erre a problémára az egyik teoretikus válasz egy olyan – ténylegesen létezett – demokrácia praxisa és eszméi felől jöhet, amely a liberális demokráciák időszaka előtt létezett.
A tanulmányban áttekintem, hogy az ókori athéni demokráciának, mint egy ténylegesen létezett, noha a moderntől eltérő demokratikus rendszernek milyen eszközei voltak a demokratikus rend, illetve az ebben az értelemben vett alkotmány védelmére. Elsősorban a politikai aspektusokra fókuszálok, vagyis azokra az eszközökre és eszmékre, amelyekkel kontrollálni próbálták az aktív polgárok/politikusok túlhatalmát, valamint megakadályozták a demokratikus rend felbomlását. Továbbá azt igyekszem megmutatni, hogyan működött egy olyan – demokratikus – politikai rendszer, amely a hatalmat ténylegesen elosztotta a politikai aktorok, a polgárok között, és ahol viszonylag gyenge volt, illetve nem értelmezhető a modern értelemben vett hatalommegosztás. Az alapkérdés tehát egy egalitárius módon szétosztott hatalom és többségi elven működő demokrácia önvédelmi, demokráciavédelmi, végső soron alkotmányvédelmi rendszere; úgy értelmezve Athént mint történeti empirikus esetet, az eszközöket pedig mint egy repertoár részeit. A problémafelvetés érdekességét az adja, hogy a kortárs politikaelméleti diskurzusban az utóbbi években különösen figyelemre méltóan tematizálódik a demokrácia válsága (néha önmagában, néha a 'populizmus' égisze alatt), és erre a problémára az egyik teoretikus válasz egy olyan – ténylegesen létezett – demokrácia praxisa és eszméi felől jöhet, amely a liberális demokráciák időszaka előtt létezett.
Research Interests:
In State and Equality, ed. by A. K. Molnar and M. Pap. Budapest, Dialogue Campus, 2018. In the second half of the fifth century B.C. Athens was already an established democracy when Herodotus wrote in his Histories that “the virtue of... more
In State and Equality, ed. by A. K. Molnar and M. Pap. Budapest, Dialogue Campus, 2018.
In the second half of the fifth century B.C. Athens was already an established democracy when Herodotus wrote in his Histories that “the virtue of the multitude’s rule lies first in its excellent name, which signifies equality before the law.” He referred to the rule by the demos not as democracy, as we may expect, but as isonomia. This astonishing choice of words leads to the question why equality was more appreciated by him in comparison with democracy, although what he surely had in mind was the democratic practice: “All offices are assigned by lot; and the holders are accountable for what they do therein, and the general assembly arbitrates on all counsels.”
What did the concept of isonomia – translated here as equality with some simplification – embrace? What was the meaning of a concept which was interchangeable with democracy for such pro-democrats as Herodotus? My concern in the next sections is to follow the proponents of the concept in order to reveal its layers of meaning. Nonetheless, my interest in isonomia is primarily theoretical and is based on its unambiguous connection to democracy, a democracy of ancient Athens which is as an empirical case study as a paragon type for participative democracy. Thus, in the following passages my attempts are aimed at the rereading and partial reinterpretation of isonomia for political philosophical purposes.
Szilvia Horváth 2018. The Community of Equals: Rereading an Early Democratic Concept. In State and Equality, ed. Attila Károly Molnár - Milán Pap. Budapest: Dialóg-Campus, pp. 21-44.
In the second half of the fifth century B.C. Athens was already an established democracy when Herodotus wrote in his Histories that “the virtue of the multitude’s rule lies first in its excellent name, which signifies equality before the law.” He referred to the rule by the demos not as democracy, as we may expect, but as isonomia. This astonishing choice of words leads to the question why equality was more appreciated by him in comparison with democracy, although what he surely had in mind was the democratic practice: “All offices are assigned by lot; and the holders are accountable for what they do therein, and the general assembly arbitrates on all counsels.”
What did the concept of isonomia – translated here as equality with some simplification – embrace? What was the meaning of a concept which was interchangeable with democracy for such pro-democrats as Herodotus? My concern in the next sections is to follow the proponents of the concept in order to reveal its layers of meaning. Nonetheless, my interest in isonomia is primarily theoretical and is based on its unambiguous connection to democracy, a democracy of ancient Athens which is as an empirical case study as a paragon type for participative democracy. Thus, in the following passages my attempts are aimed at the rereading and partial reinterpretation of isonomia for political philosophical purposes.
Szilvia Horváth 2018. The Community of Equals: Rereading an Early Democratic Concept. In State and Equality, ed. Attila Károly Molnár - Milán Pap. Budapest: Dialóg-Campus, pp. 21-44.
Research Interests:
Research Interests:
Összefoglaló A kortárs politika kulcsfogalma és kerete a demokrácia, amelynek gyökerei a klasszikus görög, athéni – politikába nyúlnak vissza. A létező és jelentős különbségek ellenére a klaszszikus politikai gondolkodás lehet az, amely a... more
Összefoglaló A kortárs politika kulcsfogalma és kerete a demokrácia, amelynek gyökerei a klasszikus görög, athéni – politikába nyúlnak vissza. A létező és jelentős különbségek ellenére a klaszszikus politikai gondolkodás lehet az, amely a demokrácia elbizonytalanodásának korában segítséget nyújt a kortárs demokratikus alapelvek értelmezéséhez és elmélyítéséhez. A klasszikus demokráciában ugyanis összekapcsolódik egymással a nyilvánosság és a poli-tika, melyhez a polgároknak biztosított az egyenlő hozzáférési lehetőség. Ennek köszön-hetően a cselekvéseknek olyan széles spektruma áll számukra rendelkezésre, amely a de-mokratikus politikában való részvételt életformává teszi. E politizálás középpontjában a közös ügyek megvitatása áll. A démosz hatalma – ahogyan az a demokráciafogalomban is felbukkan – egyszerre jelenti a kezdeményezőképesség lehetőségét, hogy tehát meg lehet tenni dolgokat, és a döntésekért vállalt felelősséget is.
Kulcsszavak: demokrácia klasszikus politikai felfogás részvétel politikai vita a politika mint életforma
Prospects and limits of democracy
Democracy is the key concept for our contemporary political practices, which roots in classical Greek – primarily Athenian – politics. Besides existing and crucial differences, classical political thought may serve as a proper means for reinterpreting contemporary democratic ideas in the new era of instability of democratic values. In classical democracy publicity and politics are intertwined, and each citizen has equal access to the realm of politics. As a result, there are plenty of modes and chances of political action available for them, which make participation in politics a way of life. The power of the people – as expressed in the concept of démokratia – means ’capacity to do things’ (in the words of Josiah Ober), that is, initiating politics in the common realm, and responsibility for the decisions made there at the same time.
Keywords
Democracy, classical political thought, participation, political debate, politics as a way of life
Kulcsszavak: demokrácia klasszikus politikai felfogás részvétel politikai vita a politika mint életforma
Prospects and limits of democracy
Democracy is the key concept for our contemporary political practices, which roots in classical Greek – primarily Athenian – politics. Besides existing and crucial differences, classical political thought may serve as a proper means for reinterpreting contemporary democratic ideas in the new era of instability of democratic values. In classical democracy publicity and politics are intertwined, and each citizen has equal access to the realm of politics. As a result, there are plenty of modes and chances of political action available for them, which make participation in politics a way of life. The power of the people – as expressed in the concept of démokratia – means ’capacity to do things’ (in the words of Josiah Ober), that is, initiating politics in the common realm, and responsibility for the decisions made there at the same time.
Keywords
Democracy, classical political thought, participation, political debate, politics as a way of life
Research Interests:
Metszetek: Társadalomtudományi Folyóirat (Debrecen) 5 évf. 2. sz., 8-24. (2016) ABSZTRAKT A demokrácia és a konfliktus viszonya politikaelméleti szempontból meglehetősen összetett. Egyrészről, politika és konfliktus általános... more
Metszetek: Társadalomtudományi Folyóirat (Debrecen) 5 évf. 2. sz., 8-24. (2016)
ABSZTRAKT A demokrácia és a konfliktus viszonya politikaelméleti szempontból meglehetősen összetett. Egyrészről, politika és konfliktus általános politikai tapasztalata ellenére a demokratikus rend kontextusában a konfliktus hajlamos elveszíteni az értékét, szemben a konszenzussal vagy a kompromisszummal. Másrészről, a konfliktusok politikai jelentőségének elismerése mellett sem lehet lemondani az intenzitáshatárok értelmezéséről. Mindezek a kérdések egy eredendően nyilvános politikai térben, a politika diszkurzív terében merülnek fel. Eme elméleti keretben a konfliktus értelmezésének teoretikusan kitüntetett fogalma a vita. A tanulmány ezt három teória körül végzi el. J. S. Mill rávilágít arra, hogy a vitára szükség van a politikai közösségben, annak episztémikus és érzelmi funkciói vannak. Szabó Márton diszkurzív politikatudományának is kitüntetett fogalma a vita, ami nemcsak a politika egyedi esete, hanem létmódja is. Szemben a legtöbb kortárs, a politikát a kommunikáció felől értelmező elmélettel, a diszkurzivitást eleve konfliktusosnak láttatja. A diskurzuselméleti hátterű Chantal Mouffe demokratikus agónról beszél, a konfliktusokat értelmezi a demokratikus rend keretei között, felhíva a figyelmet az identitások diszkurzív konstituálódásának demokratikus feltételeire. Elmélete az értékes konfliktusok és azok demokrácián belüli határainak egyik teoretizálási kísérlete. ABSTRACT Conflicts and democracy: Considerations on political conflicts and the need of their delimitation According to our common experience of political life, the relationship between politics and conflicts seems to be obvious. However, it is also common to think about delimiting the intensity of conflicts in a democratic context. This kind of complexity of the relation of democracy and conflicts can be cexplained from two theoretical perspectives. First, in order to protect democratic order, conflicts may lose their relevance in comparison to the value of consent or compromise.
ABSZTRAKT A demokrácia és a konfliktus viszonya politikaelméleti szempontból meglehetősen összetett. Egyrészről, politika és konfliktus általános politikai tapasztalata ellenére a demokratikus rend kontextusában a konfliktus hajlamos elveszíteni az értékét, szemben a konszenzussal vagy a kompromisszummal. Másrészről, a konfliktusok politikai jelentőségének elismerése mellett sem lehet lemondani az intenzitáshatárok értelmezéséről. Mindezek a kérdések egy eredendően nyilvános politikai térben, a politika diszkurzív terében merülnek fel. Eme elméleti keretben a konfliktus értelmezésének teoretikusan kitüntetett fogalma a vita. A tanulmány ezt három teória körül végzi el. J. S. Mill rávilágít arra, hogy a vitára szükség van a politikai közösségben, annak episztémikus és érzelmi funkciói vannak. Szabó Márton diszkurzív politikatudományának is kitüntetett fogalma a vita, ami nemcsak a politika egyedi esete, hanem létmódja is. Szemben a legtöbb kortárs, a politikát a kommunikáció felől értelmező elmélettel, a diszkurzivitást eleve konfliktusosnak láttatja. A diskurzuselméleti hátterű Chantal Mouffe demokratikus agónról beszél, a konfliktusokat értelmezi a demokratikus rend keretei között, felhíva a figyelmet az identitások diszkurzív konstituálódásának demokratikus feltételeire. Elmélete az értékes konfliktusok és azok demokrácián belüli határainak egyik teoretizálási kísérlete. ABSTRACT Conflicts and democracy: Considerations on political conflicts and the need of their delimitation According to our common experience of political life, the relationship between politics and conflicts seems to be obvious. However, it is also common to think about delimiting the intensity of conflicts in a democratic context. This kind of complexity of the relation of democracy and conflicts can be cexplained from two theoretical perspectives. First, in order to protect democratic order, conflicts may lose their relevance in comparison to the value of consent or compromise.
Research Interests:
Chantal Mouffe: Political philosophy on the verge of realism. In In the Mist of Power: Introduction to political realism, ed. by A. Gyulai and Z.G. Szűcs. Budapest, L'Harmattan. In Gyulai Attila - Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): A hatalom... more
Chantal Mouffe: Political philosophy on the verge of realism. In In the Mist of Power: Introduction to political realism, ed. by A. Gyulai and Z.G. Szűcs. Budapest, L'Harmattan.
In Gyulai Attila - Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): A hatalom ködében. Bevezetés a realista politikaelméletbe. Budapest: L'Harmattan, 2016.
Szilvia Horváth. 2016. Chantal Mouffe: Political philosophy on the verge of realism. In In the mist of power: Introduction to the realist theory of politics, ed. by A. Gyulai and Z. G. Szűcs. Budapest: L'Harmattan.
In Gyulai Attila - Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): A hatalom ködében. Bevezetés a realista politikaelméletbe. Budapest: L'Harmattan, 2016.
Szilvia Horváth. 2016. Chantal Mouffe: Political philosophy on the verge of realism. In In the mist of power: Introduction to the realist theory of politics, ed. by A. Gyulai and Z. G. Szűcs. Budapest: L'Harmattan.
"Viszály." In Teremtés: művészet és politika. (Szerk. Ekert M., Molnár A. K.) Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Molnár Tamás Kutató Központ, 2015. pp. 39-54. The paper focuses on the conflictual approaches to the meaning of... more
"Viszály." In Teremtés: művészet és politika. (Szerk. Ekert M., Molnár A. K.) Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Molnár Tamás Kutató Központ, 2015. pp. 39-54.
The paper focuses on the conflictual approaches to the meaning of politics. First, it deals with contemporary theories concerning with conflict and political agon, finding Chantal Mouffe’s formulation of aginistic democracy extremely helpful. Then it investigates some classical Greek concepts appearing in rhetoric theory and Athenian political thought. Dealing with agonism, first I sketch out those aspects of Mouffe’s theory which envisages politics on an ontological level, especially concerning with the identity of politics, or, so to speak, „the way in and out of politics”. Then in the face of these, the paper concerns with Carl Schmitt’s theory of the political – in which Mouffe’s theory of agonism is deepened – focusing on the concepts which express the intensity of political conflicts. I call these various concepts as „intensity concepts”, which may include „enemy” (as in the case of the Schmittian political-formula), „foe” (a differentiation made by George Schwab in an article based on the Schmittian distinction), or „adversary”, introduced by Mouffe expressing the difference between antagonism and agonism. In the second section I deal with other intensity concepts stemming from a completely different historical context. The core concept is the classical „stasis” with a primary meaning of strife, civil war, or coup. With a secondary relevance I deal with its pair concept, kairos, as an introductory concept of philosophy. Kairos owes this capacity thanks to its inherent logical structure which embraces opposites and the focal point of colliding differences. These concepts can be interpreted as crucial elements in the construction of political sphere. Therefore they offer intellectual tools with which the theoretical relation between conflict and the political sphere can be more clearly captured.
The paper focuses on the conflictual approaches to the meaning of politics. First, it deals with contemporary theories concerning with conflict and political agon, finding Chantal Mouffe’s formulation of aginistic democracy extremely helpful. Then it investigates some classical Greek concepts appearing in rhetoric theory and Athenian political thought. Dealing with agonism, first I sketch out those aspects of Mouffe’s theory which envisages politics on an ontological level, especially concerning with the identity of politics, or, so to speak, „the way in and out of politics”. Then in the face of these, the paper concerns with Carl Schmitt’s theory of the political – in which Mouffe’s theory of agonism is deepened – focusing on the concepts which express the intensity of political conflicts. I call these various concepts as „intensity concepts”, which may include „enemy” (as in the case of the Schmittian political-formula), „foe” (a differentiation made by George Schwab in an article based on the Schmittian distinction), or „adversary”, introduced by Mouffe expressing the difference between antagonism and agonism. In the second section I deal with other intensity concepts stemming from a completely different historical context. The core concept is the classical „stasis” with a primary meaning of strife, civil war, or coup. With a secondary relevance I deal with its pair concept, kairos, as an introductory concept of philosophy. Kairos owes this capacity thanks to its inherent logical structure which embraces opposites and the focal point of colliding differences. These concepts can be interpreted as crucial elements in the construction of political sphere. Therefore they offer intellectual tools with which the theoretical relation between conflict and the political sphere can be more clearly captured.
Research Interests:
In Eszme és történet. (Szerk. Ekert M., Molnár A. K.) Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. pp. 204–222.
Research Interests:
Politikatudományi Szemle, 2013, 22(1) pp. 29–46. The study deals with the questions of political identity formation in discourse theoretical framework. Concerning with the basic philosophical assumptions about the construction of... more
Politikatudományi Szemle, 2013, 22(1) pp. 29–46.
The study deals with the questions of political identity formation in discourse theoretical framework. Concerning with the basic philosophical assumptions about the construction of political identities, the text tries to offer a normative base for a kind of critical analysis, heading towards democratic political theory. For this purpose it uses concepts and theories deriving from poststructuralist (e.g. Chantal Mouffe) and hermeneutical discourse theories, especially from Hungarian political discourse analysis (Márton Szabó). These critical and normative interpretations of political identities is based on the assumption that identities are formed by constructions of discursive frontiers, but from a democratic perspective, we should differentiate between them taking into account the intensity of frontier building. The hermeneutical approach not only points out to the importance of the existence of “the other”, but to the complexity of discursive constructions of political roles and positions as well. In this paper I try to interweave these two different types of discourse theories, hoping that its result may contribute to the formulations of a democratic theory of politics.
The study deals with the questions of political identity formation in discourse theoretical framework. Concerning with the basic philosophical assumptions about the construction of political identities, the text tries to offer a normative base for a kind of critical analysis, heading towards democratic political theory. For this purpose it uses concepts and theories deriving from poststructuralist (e.g. Chantal Mouffe) and hermeneutical discourse theories, especially from Hungarian political discourse analysis (Márton Szabó). These critical and normative interpretations of political identities is based on the assumption that identities are formed by constructions of discursive frontiers, but from a democratic perspective, we should differentiate between them taking into account the intensity of frontier building. The hermeneutical approach not only points out to the importance of the existence of “the other”, but to the complexity of discursive constructions of political roles and positions as well. In this paper I try to interweave these two different types of discourse theories, hoping that its result may contribute to the formulations of a democratic theory of politics.
Research Interests:
(2012) In Politikatudományi tanulmányok. (Szerk. Antal Attila.) Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, pp. 63–75.
Research Interests:
Politikatudományi Szemle, 2009, 18(4) pp. 105–128. The study concerns with the problems of the missing identity of the European Union and tries to explore a theoretical answer mainly on the ground of Hungarian political discourse... more
Politikatudományi Szemle, 2009, 18(4) pp. 105–128.
The study concerns with the problems of the missing identity of the European Union and tries to explore a theoretical answer mainly on the ground of Hungarian political discourse theory. It focuses on three thematic points. First, it tries to reveal some of the well-known and essentialist meanings of identity, including its close connection to the idea of nation state. By deconstructing this, many different discourses on Europe may appear for the analysis. As the case of Hungary shows, the idea of Europe and its associate notion, “the West” played the role of a "good Other" which helped to formulate political identities. Second, the study differentiates the long-term cultural discourses from the contemporary political ones. This may help to make visible the differences between the discourses of the professional politicians, and wider discussions on European identity in other discursive arenas. Third, the study tries to create a base for further analysis of national discourses on European identity, and constructions of "Europe" as a constitutive outside of political identities. Finally, referring to other discourse theories, it starts to pose question concerning with identity discourses and the democratic principle, and their relations to the construction of a common European public sphere. (2015)
The study concerns with the problems of the missing identity of the European Union and tries to explore a theoretical answer mainly on the ground of Hungarian political discourse theory. It focuses on three thematic points. First, it tries to reveal some of the well-known and essentialist meanings of identity, including its close connection to the idea of nation state. By deconstructing this, many different discourses on Europe may appear for the analysis. As the case of Hungary shows, the idea of Europe and its associate notion, “the West” played the role of a "good Other" which helped to formulate political identities. Second, the study differentiates the long-term cultural discourses from the contemporary political ones. This may help to make visible the differences between the discourses of the professional politicians, and wider discussions on European identity in other discursive arenas. Third, the study tries to create a base for further analysis of national discourses on European identity, and constructions of "Europe" as a constitutive outside of political identities. Finally, referring to other discourse theories, it starts to pose question concerning with identity discourses and the democratic principle, and their relations to the construction of a common European public sphere. (2015)
Research Interests:
[Troubling texts: On Judith Butler’s political philosophy]
Századvég, 2009, 15(54) pp. 131–147.
Századvég, 2009, 15(54) pp. 131–147.
Research Interests:
Politikatudományi Szemle, 2006, 15(4) pp. 199–207.
Research Interests:
In Szabó Márton (szerk.): Fideszvalóság: Diszkurzív politikatudományi értelmezések. Budapest: L’Harmattan, 2006, pp. 161–181. A tanulmány a 2002-es választásokat megelőző pár hónapos időszakban vizsgálja egy, az akkori kormánypárthoz... more
In Szabó Márton (szerk.): Fideszvalóság: Diszkurzív politikatudományi értelmezések. Budapest: L’Harmattan, 2006, pp. 161–181.
A tanulmány a 2002-es választásokat megelőző pár hónapos időszakban vizsgálja egy, az akkori kormánypárthoz köthető hetilap identitáskonstrukcióit. A politikai valóság alapvető szerkezeti elemeinek, az identitást kijelölő „ők”-nek és a „mi”-nek a belső szerkezetével, illetve a kettő egymáshoz való viszonyával foglalkozik. Feltevésem az, hogy ennek a politikai valóságnak a megteremtése nem csupán interpretatív aktusok sorozata volt, hanem kizáró határvonásokkal teli gyakorlat is, ami kijelölte a lehetségesség, az érvényes értelmezések és cselekvési irányok határait is.
A tanulmány a 2002-es választásokat megelőző pár hónapos időszakban vizsgálja egy, az akkori kormánypárthoz köthető hetilap identitáskonstrukcióit. A politikai valóság alapvető szerkezeti elemeinek, az identitást kijelölő „ők”-nek és a „mi”-nek a belső szerkezetével, illetve a kettő egymáshoz való viszonyával foglalkozik. Feltevésem az, hogy ennek a politikai valóságnak a megteremtése nem csupán interpretatív aktusok sorozata volt, hanem kizáró határvonásokkal teli gyakorlat is, ami kijelölte a lehetségesség, az érvényes értelmezések és cselekvési irányok határait is.
Research Interests:
Replika, 2016/3, 98. sz., 67–90.
Research Interests:
In Molnár A. K. - Nagy Á. - Pap M. (szerk.): Fogalomtörténet Koselleck után. Nemzeti Közszolgálati Egyetem-Molnár Tamás Kutató Központ, 2016.
Research Interests:
Az On the Political (2005) 2. fejezetének fordítása. Századvég, 2011, 60, pp. 25-47.
Research Interests:
Research Interests:
Defending democracy in classical Athens. A következőkben azt tekintem át, hogy az ókori athéni demokráciának, mint ténylegesen létezett, noha a moderntől eltérő demokratikus rendszernek milyen eszközei voltak a demokratikus rendnek,... more
Defending democracy in classical Athens. A következőkben azt tekintem át, hogy az ókori athéni demokráciának, mint ténylegesen létezett, noha a moderntől eltérő demokratikus rendszernek milyen eszközei voltak a demokratikus rendnek, illetve az ebben az értelemben vett alkotmánynak a védelmére. Ennek során elsősorban a politikai aspektusokra fókuszálok, vagyis azokra az eszközökre és eszmékre, melyekkel az aktív polgárok – illetve a rendszeresen résztvevő típusuk – a politikusok túlhatalmát s ezzel a demokratikus rend felbomlását próbálták megakadályozni. Lényegében azt igyekszem megmutatni, hogyan működött és volt kontrollált egy olyan – demokratikus – politikai rendszer, amely a hatalmat ténylegesen elosztotta a politikai aktorok, a polgárok között, és ahol viszonylag gyenge volt, illetve nem értelmezhető a modern értelemben vett hatalommegosztás. Az alapkérdés tehát egy egalitárius módon szétosztott hatalom és többségi elven működő demokrácia önvédelmi, demokráciavédelmi, végső soron alkotmányvédelmi rendszere; úgy értelmezve Athént, mint történeti empirikus esetet, az eszközöket pedig mint egy repertoár részeit.