Manysi nyelvtan
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A manysi nyelv északi (szoszvai) nyelvjárásának rövid leíró nyelvtana.
Hangtan
szerkesztésA manysi ábécé
szerkesztés1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.
A ma használt cirill ábécé
szerkesztés
Az egykori latin ábécé
szerkesztés
Tudományos átírások
szerkesztés
A nyelv kutatása során szinte minden nyelvkutató a saját maga alkotta betűkészletét használta a nyelv lejegyzésére. Ezekre a betűrendszerekre eleinte jellemző volt a fonetikusság, így lett például Kannisto fonetikus ábécéje az egyik legbonyolultabb közel 80 jelével. Munkácsi átírásai egyszerűbbek, mivel kevesebb jellel dolgozott, majd a tudományos átírás során a Munkácsi gyűjtötte szövegeket feldolgozó Kálmán Béla-féle átírás lett az elfogadott, annak egyszerűsége miatt, egyensúlyba hozva az írás fonematikus és fonetikus lejegyzési sajátosságait. Ezek alapján az északi manysi szövegek lejegyzésére használt latin betűs átírási rendszer:
a , ā , e , ē , ɣ , χ , i , ī , j, k , l , ľ , m , n , ŋ , ń , o , ō , p , r , s , ś , t , t' , u , ū , w , ə , ï , ʊ
Kiejtés
szerkesztésMagánhangzók
szerkesztésA magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.
Elöl képzett |
Középső | Hátul képzett | ||
---|---|---|---|---|
Ajakréses | Középső | Ajakréses | Ajakkerekítéses | |
Zárt | [i] / [iː] i / ī ы,и |
[ɨ~ɯ] ï ы,у |
[u] / [uː] u / ū у,ю | |
Középzárt | [ʊ]
ʊ ы,у | |||
Középső | [e] / [eː] e / ē э,е |
[ə] ə ы |
[o] / [oː] o / ō о,ё | |
Nyílt | [a] / [aː] a / ā а,я |
- Az i hang χ [x] után vagy ɣ [ɣ] előtt veláris hangzású, azaz ï [ɨ~ɯ], valamint m és p előtt ez az 'ajakkerekítés nélküli zárt veláris magánhangzó' kissé labializálódik, azaz ajakkerekítéssel képződik, ekkor jelölése: ʊ.
A cirill betűs írás elég következetlen, mivel az и, е, ю, ё, я betűk lágyítják az előttük álló л, н, с, т betűket (kiejtésük így ľ [ʎ], ń [ɲ], ś [ɕ], ť [c] - magyar: ly, ny, lágy s (~sj), ty), viszont az и egyszerre [i] és [ji] is így az olyan hangkapcsolatok mint a li, ni, si, ti jelölése лы, ны, сы, ты, ami megnehezíti az értelmezést, mert a ы ugyanúgy lehet akkor [i] és [ə] is, de a [ə] lejegyzésére ott az э betű, ami viszont [e] olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i (ï) is, ami írásban megjelenhet ы-ként és у-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek (ь,ъ) rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.
Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.
Mássalhangzók
szerkesztésBilabiális | Alveoláris | Alveopalatális | Palatális | Veláris | Labializált veláris | |
---|---|---|---|---|---|---|
Explozíva | [p] p п |
[t] t т |
[tʲ] t' т + (и, е, ю, ё, я, ь) |
[k] k к |
[kw] kw/kw кв | |
Szibiláns | [s] s с |
[sʲ] ś с + (и, е, ю, ё, я, ь) ritkán ш, щ |
||||
Frikatíva | [w~◌ʷ] w в |
[j] j й önmagában és и, е, ю, ё, я-ban bennefoglalva |
[ɣ] - [x] ɣ - χ г - х |
[xw] χw/χw хв | ||
Laterális | [l] l л |
[lʲ] ľ л + (и, е, ю, ё, я, ь) |
||||
Tremuláns | [r] r р |
|||||
Nazális | [m] m м |
[n] n н |
[nʲ] ń н+ (и, е, ю, ё, я, ь) |
[ŋ] ŋ ӈ/нг |
Lágy hangok
Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ly [ʎ], ny [ɲ], lágy s [ɕ], ty [c] lesz.
Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok
- б: magyar b [b]
- г: orosz eredetű szavakban magyar g [g]
- д: magyar d [d]
- ж: magyar zs [ʒ]
- з: magyar z [z]
- ф: magyar f [f]
- ц: magyar c [t͡s]
- ч: magyar cs [t͡ʃ]
- ш: magyar s [ʃ]
- щ: magyar "sjty" [ʃʲtʲ]
- ъ: néma [-]
- ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat
Fonológiai sajátságok
szerkesztésHangsúly
szerkesztésA hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.
Alaktan[1]
szerkesztésA névelő
szerkesztésA manysiban nincsenek névelők.
Névszó
szerkesztésA manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.
Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg, ezek közül egy grammatikai eset, míg a további öt határozói eset.
Névszói esetragozás egyes, kettes és többes számban
szerkesztésEset | Egyes szám | Kettes szám | Többes szám | |||
Cirill | Latin | Cirill | Latin | Cirill | Latin | |
Nominativus (alanyeset) | -г | -ɣ | -т | -t | ||
Locativus (helyhatározó: hol?) | -т | -t | -гт | -ɣt | -тт | -tt |
Lativus (helyhatározó: hová?) | -н | -n | -гн | -ɣn | -тн | -tn |
Ablativus (helyhatározó: honnan?) | -ныл | -nəl | -гныл | -ɣnəl | -тныл | -tnəl |
Translativus (állapot, cél határozó) | -г | -ɣ | ||||
Instrumentalis (eszköz (társ) határozó) | -л | -l | -гыл | -ɣəl | -тыл | -təl |
Névutók
szerkesztésA hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.
Honnan? | Jelentés | Hol? | Jelentés | Hová? | Jelentés | Eredet |
kiwərnəl | -ból, ből | kiwərt | -ban, ben | kiwərn | -ba, be | kiwər 'belseje vminek' |
χalnəl | közül | χalt | között | χaln | közé | χal 'köze vminek' |
wātanəl | mellől | wātat | mellett | wātan | mellé | wāta 'part' |
sisnəl | mögül | sist | mögött | sisn | mögé | sis 'hát' |
sajnəl | mögül | sājət | mögött | sajn | mögé | sāj 'árnyék' |
āləmpalnəl | túlról (folyón) | āləmpalt | túl | āləmpaln | túlra | - |
ēli-pālnəl | elől | ēli-pālt | előtt | ēli-pāln | elé | 'első, elülső rész' |
juji-pālnəl | mögül | juji-pālt | mögött | juji-pāln | mögé | 'hátsó rész' |
numi-pālnəl | fülül | numi-pālt | fölött | numi-pāln | fölé | 'felső rész' |
joli-pālnəl | alól | joli-pālt | alatt | joli-pāln | alá | 'alsó rész' |
Egyéb irányhármasság nélküli névutók
Névutó | Jelentés | Névutó | Jelentés |
---|---|---|---|
tarməl | -on, en, ön; - ra, re | pattijiɣ | helyett |
palt | felé; -nál, nél | urtijiɣ | helyett |
jot | -val, vel együtt (társhatározó) | pentsəl | helyett, cserébe |
mus | -ig | tāra | mellett, el, át (mozgásnál) |
māɣəs | számára; -ért | muwlaχi | körül |
ĺaĺt | szemben | sis | folyamán; (időszak) alatt |
toriɣ | előtt; szemben | kastəl | -ra, re; -ig (időnél) |
nūpəl | felé | χosit | mentén (mozgásnál) |
urəl | -ról, ről | koni-pāl | kívül |
ōwəltit | -ról, ről | ultta | keresztül; át |
Birtokos személyragozás
szerkesztésBirtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az -aɣ- birtokkettőzőjel, míg a többesét az -an- fejezi ki.
Egy birtok esetén kettes szám második személyben (PxDu2) az -i végű tövek -jin jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő -n jelt.
A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: nopəl 'felé', irányába'; am noplum 'felém'; jot '-val, vel, együtt', naŋ jotən 'veled'
Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (a magyarhoz hasonlóan):
- szótő + birtokos személyrag + esetrag
pl.:
χāpmʊt - χāp + ʊm + t 'csónak + om + ban'
koluwn - kol + uw + n 'ház + unk + ba'
Birtokos személyragok táblázata
Egy birtok estén (-∅-) | Két birtok estén (-aɣ-) | Több birtok estén (-an-) | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Birtokos száma |
Birtokos személye |
Magán- hangzós szótő |
Mással- hangzós szótő |
Birtokos száma |
Birtokos személye |
Magán- hangzós szótő |
Mással- hangzós szótő |
Birtokos száma |
Birtokos személye |
Magán- hangzós szótő |
Mással- hangzós szótő |
Egyes szám | 1. | m | ʊm | Egyes szám | 1. | aɣʊm | aɣʊm | Egyes szám | 1. | anʊm | anʊm |
2. | n | ən | 2. | aɣən | aɣən | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | te | e | 3. | aɣe | aɣe | 3. | ane | ane | |||
Kettes szám | 1. | men | men | Kettes szám | 1. | aɣmen | aɣmen | Kettes szám | 1. | anmen | anmen |
2. | (ji)n | en | 2. | aɣen | aɣen | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | ten | en | 3. | aɣen | aɣen | 3. | anen | anen | |||
Többes szám | 1. | uw | uw | Többes szám | 1. | aɣuw | aɣuw | Többes szám | 1. | anuw | anuw |
2. | n | an | 2. | aɣan | aɣan | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | (a)nəl | anəl | 3. | aɣanəl | aɣanəl | 3. | ananəl | ananəl |
Fokozás
szerkesztésNévmások
szerkesztésSzemélyes névmások
szerkesztésEgyes szám (Sg) | Kettes szám (Du) | Többes szám (Pl) | |
---|---|---|---|
1. személy | am | mēn | mān |
2. személy | naŋ | nēn | nān |
3. személy | taw | tēn | tān |
A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól.
Szám | Személy | Nominativus (ki?) |
Accusativus (kit?) |
Dativus (kinek?) |
Ablativus (kitől?) |
Comitativus- Instrumentalis (kivel?) |
---|---|---|---|---|---|---|
Képzés módja | alapalakja |
+ birtokos személyjel |
+ birtokos személyjel + esetrag | |||
Egyes | 1. | am | ānʊm | ānʊmn | ānʊmnəl | ānʊmtəl |
2. | naŋ | naŋən | naŋənn | naŋənnəl | naŋəntəl | |
3. | taw | tawe | tawen | tawenəl | tawetəl | |
Kettes | 1. | mēn | mēnmen | mēnmenn | mēnmennəl | mēnmentəl |
2. | nēn | nēnan | nēnann | nēnannəl | nēnantəl | |
3. | tēn | tēnten | tēntenn | tēntennəl | tēntentəl | |
Többes | 1. | mān | mānaw | mānawn | mānawnəl | mānawtəl |
2. | nān | nānan | nānann | nānannəl | nānantəl | |
3. | tān | tānanəl | tānanəln | tānnəl~ tānanəlnəl |
tānanəltəl |
Nyomatékos személyes névmások
szerkesztésKépzője: -ki Jelentése: én magam, te magad, ő maga...
Egyes szám (Sg) | Kettes szám (Du) | Többes szám (Pl) | |
---|---|---|---|
1. személy | amki~amkem | mēnki | mānki |
2. személy | naŋki | nēnki | nānki |
3. személy | takwi | tēnki | tānki |
Mutató névmások
szerkesztésHa jelzőként állnak a szó előtt, akkor nem ragozhatóak.
Közelre mutató | Távolra mutató | |
---|---|---|
Alap | ti 'ez' |
ta, ton 'az' |
Nyomatékos | tiji 'ez' |
taji 'az' |
Azonosító | akw-ti 'ugyanez' |
akw-ta 'ugyanaz' |
Minősítő | ti-χurip ti-kēm 'ilyen' |
ta-χurip ta-kēm 'olyan' |
tamľe 'ilyen, olyan' |
Kérdő névmások
szerkesztésA kérdő névmások ugyanazon alakja használatos vonatkozónévmásként és határozószóként is.
Kérdő névmások | |
---|---|
χōŋχa, χōtjut, χōtpa | ki?, kit? aki, akit |
χōŋχanəl | kitől? akitől |
χōŋχan | kihez?, kinek? akihez, akinek |
manər | mi?, mit? ami, amit, amely |
manaχ, mana | milyen?, micsoda?, melyik? milyen, melyik amilyen, amelyik |
man-sawit, manaχ | hány? mennyi? ahány, amennyi |
xōt | hol? ahol |
χotaľ, χota | hova? merre? ahova, amerre |
χotəl | honnan? ahonnan |
χumľe | hogyan? ahogyan |
manrïɣ | miért? amiért |
χuń | mikor? amikor |
manər, porat | mikor? amikor |
χumus, χumľe | milyen? hogyan? amilyen, ahogyan |
manχurip | milyen? amilyen |
manər-sir | miféle? milyen? amilyen |
A számnevek
szerkesztésTőszámnevek
szerkesztésTőszámnév | Cirill átírás | Latin átírás | Uralonet-link | Tőszámnév | Cirill átírás | Latin átírás | Uralonet-link | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 egy | аква | akwa | [1],[2] | 10 tíz | лов | low | [3],[4] | |
2 kettő | китыг | kitïɣ | [5] | 20 húsz | хус | χūs | [6] | |
3 három | хӯрум | χūrʊm | [7] | 30 harminc | ва̄т | wāt | ||
4 négy | нӣла | ńila | [8] | 40 negyven | налыман | naliman | ||
5 öt | ат | at | [9] | 50 ötven | атпан | atpan | ||
6 hat | хо̄т | χōt | [10] | 60 hatvan | хо̄тпан | χōtpan | ||
7 hét | са̄т | sāt | [11] | 70 hetven | са̄тлов | sātlow | ||
8 nyolc | нёлолов | ńollow | [12] | 80 nyolcvan | нёлса̄т | ńolsāt | ||
9 kilenc | онтолов | ōntəllow | [13] | 90 kilencven | онтырса̄т | ōntəlsāt | ||
100 száz | (яныг) са̄т | (janïɣ) sāt | [14] | 1000 ezer | со̄тыра | sōtər |
Közös eredetű számnevek
szerkesztésSzámnév | Eredet | Rekonstruált alak | Manysi | Magyar |
---|---|---|---|---|
1 | finn-permi, finnugor? | *ikte (ükte) | akwa, akw | egy |
2 | finnugor, uráli? | *kakta~käktä | kitïɣ, kit | kettő, két |
3 | finnugor | *kolme (kulme) | χūrʊm | három |
4 | finnugor | *ńeljä (neljä) | ńila | négy |
5 | finnugor, uráli? | *witte | at | öt |
6 | finnugor | *kutte | χōt | hat |
7 | indoeurópai átvétel – protougor kori rekonstruált alak | *säptз > *θäptз | sāt | hét |
20 | finnugor | *kuś | χūs | húsz |
100 | ősiráni (IE) átvétel – protofinnugor kori rekonstruált alak | *śata | sāt | száz |
Jelzőként a számnevek ragozatlanok, ekkor az 1 és 2 jelzői helyzetben акв (akw) és кит (kit) alakokban használatos. A сат (sāt) jelenthet 7-et és 100-at is. Egyértelműsítés végett használható a яныг сат (janïɣ sāt), ami 'nagy száz'-at jelent.
Sorszámnevek
szerkesztésA sorszámnév képzője: -it (-int)
Sorszámnév | Cirill átírás | Latin átírás |
---|---|---|
1. első | о̄выл | ōwəl |
2. második | мот ~ китыт | mōt (jelentése: 'másik, második') ~ kitit |
3. harmadik | хӯрмит | χūrmit |
4. negyedik | нилыт | ńilit |
5. ötödik | атыт | atit |
6. hatodik | хо̄тыт | χōtit |
7. hetedik | сатыт | sātit |
8. nyolcadik | нёлоловит | ńollowit |
9. kilencedik | онтоловит | ōntəllowit |
10. tizedik | ловит | lowit |
100. századik | (яныг) са̄тыт | (janïɣ) sātit |
Ige
szerkesztésAz északi manysi igeragozásban
- 3 szám
- egyes
- kettes
- többes
- 3 személy (1., 2., 3.)
- 2 ragozás
- alanyi (∅)
- tárgyas (-l-)
- 4 mód
- kijelentő (∅)
- feltételes (-nuw)
- felszólító (-en)
- kedveskedő (-kwe, ke, riś, rəś)
- 2 idő
- jelenidő (-ɣ-)
- múltidő (-s-)
- 2 igenem
- aktív (∅)
- passzív (-we-)
- 4 igenév
- főnévi (-ŋkwe)
- folyamatos melléknévi (-ne)
- befejezett melléknévi (-m)
- határozói igenév (gerundium) (-im(a))
Aktív igeragozás
szerkesztésAktív kijelentő módú jelen idő
szerkesztésHatározatlan (alanyi) ragozás |
Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | ēɣʊm | ilʊm | ijaɣʊm | ijanʊm |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | i | ite | ijaɣe | ijane | |
Kettes szám | 1. | imen | ilʊmen / ilamen | ijaɣmen | ijanamen |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | ēɣ | iten | ijaɣen | ijanen | |
Többes szám | 1. | ew | iluw | ijaɣuw | ijanuw |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | eɣət | ijanəl | ijaɣanəl | ijanəl |
Példamondat (szemléltetés minden rag kitételével):
- Am piɣaɣʊm kit χulïɣ aləślijaɣen.
- 'Én két fiam (azt a) két halat halásszák (~ölik).'
Aktív kijelentő módú múlt idő
szerkesztésA múlt idő jele: -s cirill: -c
Határozatlan (alanyi) ragozás |
Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | sʊm | əslʊm | saɣʊm | sanʊm |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | əs | əste | saɣe | sane | |
Kettes szám | 1. | sʊmen | əslʊmen / əslamen | saɣmen / saɣamen | sanamen |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | sïɣ | əsten | saɣen | sanen | |
Többes szám | 1. | suw | əsluw | saɣuw | sanuw |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | sət | sanəl | saɣanəl | sanəl |
Aktív feltételes módú jelen idő
szerkesztésA feltételes mód jele: -nuw cirill: -нув
Határozatlan (alanyi) ragozás |
Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | nuwʊm | nuwlʊm | nuwaɣʊm | nuwanʊm |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuw | nuwte | nuwaɣe | nuwane | |
Kettes szám | 1. | nuwamen | nuwlamen | nuwaɣmen | nuwanmen |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuwi̬ɣ | nuwten | nuwaɣen | nuwanen | |
Többes szám | 1. | nuwuw | nuwluw | nuwaɣuw | nuwanuw |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuwət | nuwanəl | nuwaɣanəl | nuwanəl |
Aktív felszólító módú jelen idő
szerkesztésFelszólítás csak 2. személyben lehetséges, és aktív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok eltérhetnek, de az alanyi ragozású egységes felszólító alak végződése -en.
Aktív felszólító módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alanyi ragozás | ||||||||
Egyes szám |
2. | en ən |
Kettes szám |
2. | en ēn |
Többes szám |
2. | en an |
Tárgyas ragozás | ||||||||
Egyes szám |
2. | eln | Kettes szám |
2. | eɣən | Többes szám |
2. | en |
Passzív igeragozás
szerkesztésPasszív kijelentő módú jelen idő
szerkesztés- Felépítése: igető + a (kötőhang) + we (passzív jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív kijelentő módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám |
1. | awem | Kettes szám |
1. | awemen | Többes szám |
1. | awew |
2. | awen | 2. | awen | 2. | awen | |||
3. | awe | 3. | aweɣ | 3. | awet |
Passzív kijelentő módú múlt idő
szerkesztés- Felépítése: igető + we (passzív jele) + s (múlt idő jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív kijelentő módú múlt idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám |
1. | wesʊm | Kettes szám |
1. | wesəmen | Többes szám |
1. | wesuw |
2. | wesən | 2. | wesən | 2. | wesən | |||
3. | wes | 3. | wesïɣ | 3. | wesət |
Passzív feltételes módú jelen idő
szerkesztés- Felépítése: igető + nuw (feltételes mód jele) + we (passzív jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív feltételes módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám |
1. | nuwem | Kettes szám |
1. | nuwamen | Többes szám |
1. | nuwew |
2. | nuwen | 2. | nuwen | 2. | nuwen | |||
3. | nuwe | 3. | nuwen | 3. | nuwet |
Passzív felszólító módú jelen idő
szerkesztésFelszólítás csak 2. személyben lehetséges, és passzív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok megegyeznek, így egy igének egy passzív felszólító alakja van csak.
- Felépítése: igető + a (kötőhang) + we (passzív jele) + n (felszólító jel)
Passzív felszólító módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám |
2. | awen | Kettes szám |
2. | awen | Többes szám |
2. | awen |
Igekötők
szerkesztésAz igekötő általában megelőzi az igét, de különböző módosítószók közbeékelődhetnek (tagadószó, feltételes partikula, nyomósító partikula). Az igekötők általában irányjelölő határozókból alakultak ki, és meg is tartották irányjelölő funkciójukat. Valamint még megfigyelhető a magyarban is kialakult hasonló jelenség, az igekötő irányjelölésen túlmutató aspektusjelölő funkciója. A manysiban és a magyarban is az igekötők a folyamatos és befejezett szemléletet különítik el. Általában az alapige a folyamatos szemléletű, míg az igekötős ige befejezett, az igekötő perfektiváló.
Gyakoribb igekötők
Manysi igekötő | Jelentés | Magyarázat |
---|---|---|
nōχ, nōŋχ | fel | |
jol | le, alá | |
ēl ~ ēla | előre, el | |
juw | be, haza, vissza | |
lap | be, le | 'felületre vonatkoztatva' |
kon | ki | |
tiɣ | ide | |
tuw | oda | |
pā ~ pāɣ | partra, vízből ki | 'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben' |
nāl ~ nāluw | partról víz felé vízbe be folyó közepe felé |
'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben' |
pūliɣ | szét, darabokra | 'több darabra' |
pāliɣ | ki, ketté | 'két darabra' |
lākwa | szét | |
χot | meg, el, le, ki | 'főként perfektiváló szerepű' |
χomi | arcra, hasra |
Mondattan
szerkesztésSzórend
szerkesztésEgyszerű mondat
szerkesztésÖsszetett mondat
szerkesztésMellékmondati értékű jelzős szerkezetek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest
- ↑ Forrás: Uralisztika – Fejezetek az uráli nyelvészetből, SZTE Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged 2008
- ↑ Forrás: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, Universitas Kiadó, Budapest 2003
- ↑ Forrás: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976