Portál:Kolozsvár
 Isten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés  Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. Új cikkekszerkesztés
2023. július 1. óta: Kerekes Sándor (mérnök), Tóth Elek, Feleki Károly, Kolozsvári Izraelita Koedukációs Gimnázium, Zsoldos Árpád (színművész), Hatházi Rebeka, Maier Orosz Judit, Flóra Orosz Katalin, Orbán László (egyetemi lelkész), Veress Elemér, Ottrok Ferenc, Kolozsvári metró, Kolozsvári református tanári lakások, Polcz Albert, Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, Transylvania Open, Sász Hevra zsinagóga (Kolozsvár), Melka Vince, Múlt és Jelen, Székely Örs, Dózsa Miksáné, Jazz in the Park, Hajós János, Kovács István Sándor, Szenkovics Dezső, Georg Winkler, Makkai János (képzőművész), Sütő Nagy László, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1991–) A hónap cikkeszerkesztés
A kolozsvári metró tervezett metróhálózat, amelyet Kolozsváron és Szászfenesen javasolnak megvalósítani. Ha elkészül, ez lesz Románia második metróhálózata a bukaresti után. A tervek szerint a hossza 20 kilométer lesz, 19 föld alatti állomással, egy föld alatti depóval. A létesítmény költsége több mint 2 milliárd euró lesz, a kivitelezés mintegy 128 hónapig tart. A közlekedési minisztérium részéről 2022. decemberben írták alá a több mint 13 milliárd lej értékű finanszírozási szerződést, és az első szakasznak 2026-ig kell elkészülnie. A tervek szerint a metrót 2031-ben helyezik üzembe. A metró light rail rendszerű lesz, föld alatti állomásokkal, 51 méter hosszú teljesen automatizált szerelvényekkel, amelyek 90 másodpercenként közlekednek. A metró csúcsidőben irányonként és óránként 15 200 utast szállíthat. Látnivalókszerkesztés
 A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll. A 14–15. században gótikus stílusban épült római katolikus templomot 1545 és 1556 között a lutheránusok, 1556 és 1566 között a reformátusok, 1566-tól 1716-ig közel kétévnyi megszakítással az unitáriusok használták; 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a katolikus hívek. Ma a 2011-ben 14 940 főt számláló, a város lakosságának 4,6%-át kitevő római katolikus közösség plébániatemploma, amelyet a kolozsvári magyarság felekezeti hovatartozástól függetlenül magáénak érez, de a román nyelvű sajtó is a város szimbólumaként hivatkozik rá. A Guide Michelin szerint turisztikai szempontból a város legjelentősebb épületei közé tartozik; míg magát a várost csak egy csillaggal értékelték, a Szent Mihály-templom két csillagot kapott. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség”. Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak, hatása kimutatható az erdélyi templomépítészetben. A háromhajós, hármas szentélyű templom építészeti-művészettörténeti különlegességei közé tartozik a nyugati homlokzat 15. századi gótikus, kettős főkapuja, a sekrestyeajtó 16. századi reneszánsz, díszesen faragott kőkerete és a kétorsós csigalépcső, úgynevezett királylépcső, amelyen ketten közlekedhetnek egyszerre úgy, hogy nem találkoznak egymással. Az 1858-ban felépült, neogótikus, 76 méteres (a kereszttel együtt 80 méteres) tornya a legmagasabb templomtorony a történelmi Erdély területén. A hónap képeszerkesztés
 Híres kolozsváriakszerkesztés
 Zabolai Mikes János, gróf (1804. november 9. – Budapest, 1880. október 1.) politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, mecénás. „Nagy Iván szerint Mikes »1848 előtt színház, conservatorium s minden művészeti egylet elnöke, pártfogója, ellenzéki tag, s 1848-ban a kolosvári nemzetőrség főparancsnoka« volt.” Az 1833. június 3-án Kendeffy Ádám gróf házában megalakult kolozsvári kaszinó egyik alapítója volt, s céljuk szerint egy muzeális anyagokból álló gyűjteményt is létre szándékoztak hozni, mely 1837-re egyre gyarapodva, a későbbi Erdélyi Múzeum csíráját hordozta magában. A kolozsvári „muzsikai Conservatorium” elnöke volt, s az erdélyi állandó magyar színjátszás megteremtésében is részt vett az erdélyi országgyűlés által 1843. január 7-én megszavazott országos színházi bizottság tagjaként, amely a szentesítés késedelme miatt a törvényjavaslat végrehajtása mellett döntött, így ez is az erdélyi magyar nemzeti színjátszás kezdetét jelenti. De nem csak a kultúra, hanem a gazdaság előmozdítása is szívügye volt. Részvényesként jelentkezett a kolozsvári cukorgyár alapításához, 1845. december 14-én a Kolozsvári Iparegylet elnökének választotta. Kolozsvár városképének alakításában is tevékenyen részt vett, tagja volt pl. a sétatér kialakítását tervező bizottságnak 1838-ban. 1848-ra készült el végleg a kortársak által Kolozsvár legszebb épületének tartott háza, ahol 1845-ben Vörösmarty is megszállt, s a kulturális és szabadelvű politikai élet egyik központja volt. Miben segíthetsz:szerkesztés
További portálokszerkesztés
|