A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.
A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcaiBarlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
Miskolc postatörténete a 18. század végén kezdődött. A várost sokáig nem érintették a postavonalak, a postaforgalmat csak Ónodon keresztül lehetett lebonyolítani. Az első miskolci postahivatal 1790-ben létesült, és ekkortól kezdve már a várost is érintették a postai útvonalak. A posta épülete (egyben a postamester lakóháza) eleinte kezdetleges körülményeket biztosított, az első elfogadható épület a mai Kazinczy és Batthyány utca sarkán álló épület volt. A vasút városba érkezése (később a távírda beolvasztása a postába) annyira megnövelte a postaforgalmat, ráadásul a nagy miskolci árvíz is megrongálta a postát, hogy szükségessé vált egy központi postaépület létesítése – igaz, még évtizedekig különböző bérleményekben működött a posta. Közben postahivatalok nyíltak Diósgyőrben, Hejőcsabán, a Tiszai pályaudvaron és a városban is.
A miskolci Postapalota 1937-re épült fel Wälder (Walder) Gyula és Reisch Adolf tervei alapján. Az épületet azóta többször is bővítették, de a Magyar Posta Rt. Miskolci Postaigazgatósága és az 1. sz. posta ma is az épületben működik (Kazinczy utca 16.). A sokáig összetett szolgáltatást nyújtó postaszervezetről 1990-ben levált a Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.) és a Magyar Távközlési Rt. (ma Magyar Telekom Nyrt.).
… Miskolc május 11-én tartja ünnepét abból az alkalomból, hogy Ferenc József király 1909-ben ezen a napon adta át a város címeres kiváltságlevelét?
… Miskolc területén az ősember már 70 000 évvel ezelőtt megtelepedett, és kevés olyan település van Európában, amely ilyen távú történelemmel rendelkezik?
… Miskolcról Anonymus is írt a Gesta Hungarorumban? „A vezér (Árpád) … Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak.”
… Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
… az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
… a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
… az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
… az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
… a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
