Divékszécs
Divékszécs (Seč) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Polgármester | Anton Vrecko |
Irányítószám | 972 26 (pošta Nitrianske Rudno) |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 394 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 446 m |
Terület | 7,65 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Divékszécs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Divékszécs (1899-ig Szecs, szlovákul Seč) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 16 km-re északnyugatra fekszik. A község határa erdőkben rendkívül gazdag, erre utal címere is.
Története
[szerkesztés]1275-ben „Zeech” néven, más források szerint 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÉCS. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva filial., 257 kath. lakossal. F. u. Bosányi család. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szecs, a rudnói völgyben, a Kis-Magura alatt fekvő tót falu 262 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. 1275-ben a Divék nemzetség birtoka volt. Később a Motesiczkyak és a Bossányiak voltak a földesurai.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 222 lakosából 217 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 262-en lakták, ebből 253 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.
1900-ban 301 lakosából 298 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 314-en lakták, ebből 309 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.
1921-ben 334 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 348 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 416 lakosából 414 szlovák volt.
2001-ben 406 lakosából 402 szlovák volt.
2011-ben 391 lakosából 362 szlovák.
2021-ben 394 lakosából 394 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
- ↑ ma7.sk