Mihálka
| Mihálka (Крайниково) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Huszt község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1389 |
| Irányítószám | 90452 |
| Körzethívószám | +380 03142 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 07′ 10″, k. h. 23° 26′ 26″48.119444°N 23.440556°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 10″, k. h. 23° 26′ 26″48.119444°N 23.440556°E | |
 Mihálka
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihálka témájú médiaállományokat. | |
Mihálka (ukránul: Крайниково) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Huszttól délkeletre, Husztsófalva és Száldobos közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Mihálka' nevét 1389-ben említette először oklevél villa Karaynokfalua néven. 1462-ben Myhalfalua, 1604-ben Krajnikfalva alias Mihalkafalva néven írták.
1389-ben királyi birtok volt, de 1391-ben a Rosályi Kún család szerezte meg. Később is a Rosályi Kúnok, rokonságuk és leszármazottaik birtoka volt. Ismert birtokosai: 1550-ben Rosályi Kún László, Pesti András, 1600-ban Rosályi Kún László, Gáspár és Péter özvegyének birtoka volt.
1910-ben 784 lakosából 15 magyar, 42 német, 727 ruszin volt. Ebből 737 görögkeleti, 41 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.
A falu 1991-ben Száldobos társközsége volt, közel ezer lakossal.
Nevezetességek
[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemplom és torony - 1688-ban épült, Mihály arkangyal tiszteletére. A templom a Száldobosihoz hasonló elrendezésű. Különálló harangtornya annál gazdagabb kiképzésű. A templom azoknak az ukrajnai templomoknak egyike, melyekben a 17–18. században vászonalapú festményekkel vonták be a falakat.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
