Sósújfalu
Sósújfalu (Ruská Nová Ves) | |
A község látképe Sebes várából. | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Eperjesi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1402 |
Polgármester | Tibor Kollár |
Irányítószám | 080 05 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | PO |
Népesség | |
Teljes népesség | 1305 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 88 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 418 m |
Terület | 12,57 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 19′ 29″48.977778°N 21.324722°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 19′ 29″48.977778°N 21.324722°E | |
Sósújfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sósújfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sósújfalu (szlovákul: Ruská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 8 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 13. században keletkezett, Sóvár filiája, a Soós család birtoka volt. 1402-ben „Wyfalu” alakban említik először. 1423-ban „Alsowyfalu”, „Felswvyfalu” néven szerepel, tehát ekkor már két részből állt. 1427-ben 16 portát számláltak a faluban, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. 1438-ban 12 egész portája volt, emellett 8 ház üresen állt. 1548-ban 4, 1567-ben 4 és fél, 1588-ban 4 és háromnegyed portáig adózott. 1600-ban 11 lakott háza volt. 1688-ban vámszedőhelyként tartották nyilván. Az évszázadok során több birtokosa volt: a Soós, Galambos, Lónyai, Kapy, Sztankay és Dessewffy családok. 1787-ben 55 házában 397 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Sós Újfalu. Sáros Várm. fekszik Sovárhoz közel, mellynek filiája.”[2]
1828-ban 89 háza és 669 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal, faárukészítéssel foglalkoztak. Később főként a közeli Eperjes üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Sós), Sáros vmegyében, orosz falu, 43 r. kath., 605 gör. kath., 8 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Nagy erdő. F. u. a kamara s m. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 916 lakosából 893 szlovák volt.
2011-ben 1110 lakosából 1054 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól keletre levő erdős csúcson látszanak Sebes várának csekély maradványai. A vár a 14. században épült, 1550-ben az eperjesiek ostrommal elfoglalták és felégették, azóta rom.
- Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1880-ban és 1927-ben megújították. Ikonosztáza 1881-ben készült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.