Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését. A kormányfő azt mondta, hónapok óta visszaemlékezéseket, naplókat olvas, és riasztónak tartja a hasonlóságokat az első és a második világháború előkészítésével, akkor a politikusok és a média is elég sokat foglalkozott ezzel.
"Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése" – fogalmazott. Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a hadseregek megléte szükséges, az nem háborúhoz vezet, annak hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség.
Kifejtette, ha egy ország úgy értelmezi, hogy egy másik ország, amelynek a területére, gazdaságára fáj a foga, nem képes önmagát megvédeni, akkor ezen az országon úrrá lehetnek olyan ösztönök és vágyak, hogy megszerzi magának a másik ország területét, gazdasági erőforrásait. Ez ellen egyetlen orvosság van - folytatta -, ha az áldozatnak kiszemelt ország elég erős ahhoz, hogy meg tudja magát védeni, ezért az erő, a hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez.
Hozzátette: ezért szokták mondani, hogy ha békét akarsz, akkor készülj a háborúba, de ne azért, hogy háborúzz, hanem hogy "fennmaradjon a békéd". A miniszterelnök ezért szükségesnek nevezte a hadsereget, a katonát, a felkészülést, az önvédelmi képesség megerősítését.
A kormányfő úgy látja, az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, és nem tudja őket legyűrni, tehát ez egy elhúzódó háború. Hangsúlyozta, a NATO világossá tette, hogy egy védelmi szövetség, és nem tűr olyan katonai akciót, amely sértené bármelyik NATO-tagállam szuverenitását. A miniszterelnök rámutatott: ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nép háborújaként értékelnék és elszigetelnék, saját háborúként ismerik el a nyugat-európaiak ezt a konfliktust. Hozzátette: a német pozíció változásán jól lehet látni, hogy hónapról hónapra hogyan megyünk közelebb a háborúba. Most már arról beszélnek, hogy Ukrajna légterében fognak egyes országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, vagy, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnék a lábukat - jegyezte meg.
Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészítésének kommunikációs művelete - erősítette meg. Rámutatott: a háborúval kapcsolatos európai stratégia sikeréhez vezető útvonal hosszát, költségét nem tudja senki megmondani. Meddig fogjuk ezt még csinálni, mennyi fegyvert és mennyi pénzt fogunk még küldeni? - tette fel a kérdést. Ennek a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az Európai Unió és Oroszország között, utóbbi egy atomhatalom - figyelmeztetett, hozzátéve: ez a "legsötétebb látomásokra" sarkall bennünket.
Értékelése szerint Magyarország jelen pillanatban nagyon nehéz helyzetben van: mi vagyunk az az ország, amelyik ragaszkodik a NATO alapokmányához és a küldetését meghatározó közmegegyezéshez. A NATO egy védelmi szövetség, azért hozták létre, ha bármelyik tagját megtámadják, biztosak lehessenek abban, hogy a többiek a segítségére sietnek - idézte fel. Arról szó sincs, hogy a NATO a területén kívül hajt végre katonai akciókat és bocsátkozik háborúba a szövetségen kívüli országokkal – hangsúlyozta. Ugyanakkor mindenki mintha egy másik jövőben lenne és ma háborús tervezés zajlik Brüsszelben, munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni az orosz-ukrán háborúban - mondta Orbán Viktor.
A kormányfő Magyarország helyzetét úgy vázolta: ott vagyunk ezekben a bizottságokban NATO-tagként, de nem helyeseljük és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyveres támogatással részt venni a konfliktusban, még NATO-keretek között sem. Megjegyezte: ki is találtak egy új kifejezést a NATO-ban a magyar pozíció leírására, ezt úgy hívják, hogy "nem résztvevő". Hozzátette: még nem vagyunk kimaradók, ha azok lennénk, akkor a NATO katonai struktúrájában való részvételünk is megváltozna.
Jelezte: komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami "művészeti kérdés", új leírást, új definíciót kell alkotni - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint nem egyszerűen felháborító, hanem vérlázító az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarországnak napi hatmillió forintot kell befizetnie Brüsszelnek, amiért nem hajlandó migránsokat befogadni. "Hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja a magyaroknak, hogy kit kell ide beengedni?" - tette hozzá. "Ez lehetetlen. Abszolút képtelenség" - értékelt a kormányfő, aki szerint miközben Magyarország védi Európát, és több milliárd eurót elköltött már határvédelemre, "Brüsszelből hátba lövik".
Megosztom