Húsvétra készülődök

Hajócskás lapos tojások, húsvéti csokor. Győr-Tamási között készült keresztem.

Kirándultam.

Végre itt van a tavasz! Kirándultam a Parkerdőbe, hoztam pár képet:-))

A legújabbak

Most elkészült munkáim:-)

Ibolya

Ma sétám közben megtaláltam az első ibolyát. Jó volt, nagyon vártam már.
Lassan ébred a természet, de most már biztosan itt van a tavasz.

Meglepi

Ma meglepit hozott a postás:-)) Csirip-Piri köszönöm:-))

hajócsipke

Az első húsvéti tojás hajócsipkével díszítve.

A másik ember megértése

Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet.
Együttérzés nem létezik szeretet nélkül. Aki elfelejtkezik mások szívéről, a saját szívét veszíti el.
Senkinek sincs joga belenyugodni egy másik ember szenvedésébe. Ez olyan, mintha ő okozná a szenvedést.
Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól, csupán önmagát szereti.
Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása.A szeretet elvárása: önzés, legalább annyira, mint a szeretet elutasítása.
Taitosz

Sudárzás

Isten fogja a Nap kezét, - a Nap fogja a föld kezét, - a föld az emberek kezét!
S mint a réten a sok diák: Sudarast játszik a világ:
Isten fogja a Nap kezét, - a Nap fogja a föld kezét, - a föld az emberek kezét
S fogják így mind: Isten kezét! Óh be szép!

Míg kéz a kézbe így tapad, vígság viszi a sudarat
Mosolyog minden emberarc: Nem aggasztja zord lecke.. harc...
Mindenütt verőfény lobog, - s az emberek mind boldogok!

De ha lanyhul az akarat, - a sudár szerteszét szakad?
Mindenki porban hempereg, egymásba tépnek vad kezek
Itt láb törik, ott két könyök, - és könny csorog és vér fröcsög:
Zuhog a romlás és a baj... jajszóvá lesz a víg kacaj, -
Az embertömeg zúg, zokog. - s mind csonkák, bénák, rongyosok...

Míg a romlást elképzelem, hozzád könyörgök Istenem:
Fogd erősen a Nap kezét, s fogja a Nap a föld kezét, - a föld az emberek kezét!
Hogy mint réten a sok diák, játszhassék vígan a világ
S ne engedd többé soha már, hogy szétszakadjon a sudár!
Hisz oly szép! --- Istenem, be szép!
Isten fogja a Nap kezét, a Nap fogja a föld kezét. -
A föld az emberek kezét ... s mind fogják Isten kezét
Be szép!
(Ősz István verse)

A szeretet első és utolsó lépése is: a mások iránti figyelmesség
(R.Spiecker O.P.)

A szeretetről

Sose higgy el semmit addig, amíg meg nem tapasztalod . Sose formálj előítéleteket, még akkor se, ha az egész világ azt állítja, hogy valami úgy van, hacsak nem találkoztál vele te magad is.

A nagy indiai misztikus, Kabír azt mondja: "Sose higgy a fülednek - csak a szemednek higgy. Minden, amit hallottál, hamis. Minden, amit láttál, igaz."
Erre a mondásra mindig emlékeznünk kell, és mindenhová magunkkal kell vinnünk, mert emberek vagyunk, és hajlamosak vagyunk téveszméket hangoztatni. Része vagyunk ennek az egész őrült világnak, és az az őrület ott rejtőzik minden emberben. Ne engedd, hogy a hatalmába kerítsen. Szüntelenül emlékezned kell. Nehéz feladat, mert az előítéletek nagyon kényelmesek és könnyűek; nem kell fizetned értük. Az igazság költséges, drága; sokat kell fizetnünk érte. Valójában, csak ha az egész életedet kockára teszed; akkor érsz el hozzá. De egyedül az igazság szabadít fel.
Ezért, ha más emberekre és az elméjük működésére tekintesz, mindig emlékezz arra, hogy ugyanolyan elme rejtőzik benned is. Vagyis sose hallgass rá. Rá fog beszélni; vitázni fog, megpróbál meggyőzni. Egyszerűen mondd azt: "Majd meglátom magam. Még élek. Szembenézek bármivel, amivel csak kell."

Osho

Munkáim

Az utolsó elkészült munkáim:

Idézet

Ajándékok

Mostanában kapott ajándékaim:-))

Szabolcsi Erzsébet: Forrás legyél

Forrás legyél.
Tiszta, átlátszó, kristályszépségű cseppekből fakadó
hideg és jóízű éltető víz.
Csörgedezz alá magas hegyek sziklái közül,
kelj át méteres köveken, konok útvesztőkön,
friss levegőjű hegyi réteken.
Patak legyél.
Lágyan aláomló, hűvös érintésű;
hideg selymes vizedtől kapjanak erőre
a szomjas vadak. Kanyarogj kövek között,
fodrozódó bárányfelhők kék ege alatt,
zöld pázsit és őszi avar keretezzen,
míg tovagördülsz kavicsokat mosva,
s lomha folyóvá terebélyesedsz.
Folyó legyél.
Hatalmas hullámfodrokkal tovahömpölygő áradat,
mely mindent megragad,
magával sodor, míg meg nem érkezik
az őt is elnyelő végtelen tenger sírjába.
Tenger legyél.
Nyugodtan hullámzó beláthatatlan síkság.
Kiszámíthatatlanul változó,
tajtékokat dobáló, vihartól felkorbácsolt
szilaj erő, hullámsír,
vagy elcsendesült sima víztükör.
Óceán legyél.
Széles és határtalan.
Kincseket rejtő, ringató mély bölcső.
Vég nélküli korlátlan lehetőség.
Pusztító, tomboló őserő, roncsokat temető
kiismerhetetlen végtelenség.
Legyél víz, életet adó őselem,
legyél tűz, vízzel is legyőzhetetlen,
legyél levegő, mindent beborító láthatatlan,
legyél szikla, szilárd, megingathatatlan,
legyél forrás, patak vagy tenger,
legyél te magad, legyél ember.

Tamás

,,Sokszor furcsán néznek rám az emberek, mert egy gyertyaszállal beszélgetek. Nekik csak egy tárgy, de nekem már más, hiszen a fájdalmamban ő lett a mindenem. Hű társam, vigaszom, reményem. Egy kapocs mely összeköt veled, a földet és az eget. Csak meggyújtom őt és várlak, szívem szólít, máris látlak! Látom arcod és látom azt is, ahogy a gyertyám fényével féltőn ölel át téged. Szólok hozzád, bólint a láng, érzem, hogy te voltál. Saját nyelveden válaszoltál. A gyertya meg csak egyre fogy, szememből a könny csorog. A torkom szorít, de még szólok: Hiányzol nagyon! ugye tudod? A gyertya még válaszol, egy utolsót bólint, majd kihuny. Már csak halkan suttogom:Álmodj szépet csillagom!"