Bátyi Szilvia

Economic changes and globalisation have created a new environment and new needs in the language market which have resulted in new paradigms in the commodification and valorisation of languages. A very important aspect of this process is the visual representation of languages in the linguistic landscape. This study deals with the linguistic landscape of Hévíz (Zala County, Hungary) where public signs and visual language use are in flux owing to changes in tourism patterns. It is pointed out that Russian in Hévíz, like in many other parts of Europe, is engaged in a place-making activity, but that in the case of multilingual signs it functions as an additional language, rather than as the replacing one. The phenomenon of the commodification of affect can also be observed in the use of tourists' (German and Russian) first language in public signs. Bevezetés A kommodifikációs folyamatban olyan dolgok is piaci értékké válnak, amelyek addig nem voltak gazdasági szempontból meghatározóa...

Aki idegenben él, üres térben lépeget magasan a föld fölött, és nincs alatta védőháló, amit az embernek a saját hazája nyújt, ahol rokonai, kollégái, barátai vannak, s ahol játszva megérteti magát a nyelven, amit gyermekkora óta ismer. Milan Kundera 2 Az identitás fogalma és mintázatai. Interkulturális stratégiák A tanulmány nyitó idézete illusztrálja, milyen nehézségekkel kell megküzdenie annak, aki valamilyen okból egy új (nyelvi és kulturális) környezetbe kerül és ott huzamosabb ide-ig él. Az a szociális háló, amit az anyaországban kiépített hirtelen távolivá válik és az egyén-nek újra meg kell határoznia önmagát, felépítenie az identitását. Jelen tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen identitásmintázatok és identitásstratégiák azonosíthatók be a Hollandiában élő magyarok esetében az ún. új emigrációba tartozók 20 fős mintáján. Az itt közölt eredmények egy nagyobb kutatás részeredményei, ami a hollandiai magya-rok nyelvkopására irányult. A nyelvi adatok gyűjtésénél olyan témakörökre kérdeztünk rá a résztvevőknél, amelyek elegendő anyagot szolgáltatnak a spontán beszéd elemzéséhez, ily módon mindegyik résztvevőnél szerepeltek az identitásra vonatkozó interjúkérdések. A válaszok elemzése során kirajzolódtak olyan identitásmintázatok, amelyekről ebben a tanulmányban számolunk be.

The article reports the findings of a retrospective study which looked at Hungarian learners’ attitudes towards Russian people, the Russian language and teachers of Russian. Mixed-methods sequential explanatory design (Ivankova, Creswell, & Stick, 2006) was applied which combines the collection and analysis of quantitative and qualitative data in two consecutive phases. First person accounts turned out to be a useful and relevant resource for exploring individual differences in proficiency in Russian. Differences in attitudes appear to play a role in the developmental process, but to what extent this refers to attrition or non-acquisition is unclear.

Language attrition is experienced by most bilinguals immersed in an L2 environment as the weakening of L1 skills. The present study focuses on the influential extralinguistic factors of lexical attrition among Hungarian speakers living in the Netherlands. A social personal questionnaire was used to explore the extralinguistic variables and elicited spontaneous speech as well as a verbal fluency task were administered to measure lexical performance. The results show no dramatic decrease in the performance of the participants and length of residence appeared to be the only factor explaining the outcomes. These findings confirm what has been found by previous studies, that is, migration after the critical period (post-puberty) does not result in dramatic changes in L1 performance.

Aki idegenben él, üres térben lépeget magasan a föld fölött, és nincs alatta védőháló, amit az embernek a saját hazája nyújt, ahol rokonai, kollégái, barátai vannak, s ahol játszva megérteti magát a nyelven, amit gyermekkora óta ismer. Milan Kundera 2 Az identitás fogalma és mintázatai. Interkulturális stratégiák A tanulmány nyitó idézete illusztrálja, milyen nehézségekkel kell megküzdenie annak, aki valamilyen okból egy új (nyelvi és kulturális) környezetbe kerül és ott huzamosabb ide-ig él. Az a szociális háló, amit az anyaországban kiépített hirtelen távolivá válik és az egyén-nek újra meg kell határoznia önmagát, felépítenie az identitását. Jelen tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen identitásmintázatok és identitásstratégiák azonosíthatók be a Hollandiában élő magyarok esetében az ún. új emigrációba tartozók 20 fős mintáján. Az itt közölt eredmények egy nagyobb kutatás részeredményei, ami a hollandiai magya-rok nyelvkopására irányult. A nyelvi adatok gyűjtésénél olyan témakörökre kérdeztünk rá a résztvevőknél, amelyek elegendő anyagot szolgáltatnak a spontán beszéd elemzéséhez, ily módon mindegyik résztvevőnél szerepeltek az identitásra vonatkozó interjúkérdések. A válaszok elemzése során kirajzolódtak olyan identitásmintázatok, amelyekről ebben a tanulmányban számolunk be.