JELENTÉS az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról

(2022/2075(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, beleértve a dezinformációt is” című, 2022. március 9-i állásfoglalására[1] (a továbbiakban: INGE 1 jelentés),

– tekintettel a Parlament 2022. március 9-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlások nyomán a Bizottság által tett lépésekre,

– tekintettel „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához” című dokumentumra, amelyet a Tanács 2022. március 21-én elfogadott, és az Európai Tanács 2022. március 24-én jóváhagyott,

– tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására[2],

– tekintettel a „2022. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2022. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0500),

– tekintettel a civil társadalom mozgásterének Európában tapasztalható szűküléséről szóló, 2022. március 8-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalására[4],

– tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására[5],

– tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegére vonatkozó ajánlásáról[6],

– tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására[7],–  tekintettel az államok nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért fennálló felelősségéről szóló cikkekre,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és különösen annak 20. cikkére,

– tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

– tekintettel a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2022. április 27-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0177),

– tekintettel „Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

– tekintettel a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. szeptember 16-i javaslatra (COM(2022)0457),

– tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésére, és különösen annak 27. és 37. javaslatára,

– tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó 2022. évi megerősített magatartási kódexre,

– tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet)[9],

– tekintettel a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[10] (CER-irányelv),

– tekintettel a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2022. október 18-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0551),

– tekintettel a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2021. november 25-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0731) és a Parlament által ezzel kapcsolatban 2023. február 2-án elfogadott módosításokra[11],

– tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2021. november 25-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2012)0734),

– tekintettel az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (NIS2 irányelv) irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0823),

– tekintettel az Európai Számvevőszék 05/2022. sz., „Az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonsága: a felkészültség szintje összességében nem áll arányban a fenyegetésekkel” című, 2022. március 29-i különjelentésére,

– tekintettel az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. március 22-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0122),

– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodásra[12],

– tekintettel az Egyesült Államok és az EU Kereskedelmi és Technológiai Tanácsának 2022. december 5-i együttes nyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó, az uniós ügynökségekről szóló éves jelentésére,

– tekintettel a független tényellenőrző szervezetek európai hálózata által 2022 augusztusában közzétett, független tényellenőrző szervezetek európai szabványkódexére,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, valamint az Európai Parlament integritásának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítésével foglalkozó különbizottság (ING2) (A9–0187/2023) (félidős) jelentésére,

A. mivel az Európai Parlament 2022. március 9-én állásfoglalást fogadott el, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó első különbizottság jelentése alapján; mivel az ajánlásai között ez a jelentés többek között a külföldi beavatkozás elleni összehangolt stratégia elfogadását szorgalmazta; mivel a Bizottság az említett ajánlások nyomán elkészített egy dokumentumot, amely többek között arra utalt, hogy egy ilyen stratégia tulajdonképpen már magában foglalja az intézményközi koordináció különböző típusait;

B. mivel az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület az uniós intézmények között, és az EU által a demokráciáinkat, köztük az uniós intézményeket érintő külföldi beavatkozás, az információmanipuláció és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemről folytatott politikai viták élvonalában van; mivel a közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy a Parlament különféle és agresszív külföldi beavatkozási kampányok célpontja;

C. mivel a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2022. szeptemberi beszédében bejelentette, hogy a Bizottság egy demokráciavédelmi csomagot fog előterjeszteni, amelynek elfogadására várhatóan 2023 második negyedévében kerül sor; mivel ez a csomag magában foglalna egy jogalkotási javaslatot a demokráciáknak az Unióban olyan tevékenységeket folytató harmadik országbeli szervezetekkel szembeni védelmére, amelyek hatással lehetnek a közvéleményre és a demokratikus szférára, az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv szerinti intézkedések felülvizsgálatát, valamint a biztonságos és reziliens választásokra vonatkozó intézkedéseket, a választási folyamatokban alkalmazott kiberbiztonsági intézkedésekre kiterjedően;

D. mivel az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat közösen vezette az „EU Integrated Resolve 2022” elnevezésű közös gyakorlatot, amelynek célja az EU hibrid kampányokra adott válaszának tesztelése;

E. mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja egy gondosan megtervezett és agresszív módon végrehajtott információs háborúból indult, majd 2022. február 24-én teljes körű katonai inváziót hajtottak végre; mivel Oroszország számos különböző beavatkozási módszert alkalmaz, amelyek egy átfogóbb stratégiába vannak beágyazva, amelynek célja az uniós tagállamok és a szomszédos országok összezavarása, megfélemlítése, gyengítése és megosztása, valamint a károkozás; mivel az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hatékony megelőző kommunikációs kampányokat folytatott Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját megelőzően, amelyekben a rendelkezésre álló megbízható hírszerzési információk példátlan nyilvános felhasználásával szembeszálltak a Kreml narratívájával, és rávilágítottak az orosz kormány és a hozzá köthető szereplők hazugságaira; mivel Oroszország évek óta dezinformációs kampányokat folytatott, kibertámadásokat hajtott végre, foglyul ejtette az eliteket és kísérletet tett a történelem átírására, hogy megpróbálja előkészíteni a terepet az Ukrajna elleni invázió alátámasztására;

 F. mivel az Európai Parlament szolgálatai várhatóan jelentős erőfeszítéseket tesznek a 2022. március 9-én elfogadott ajánlások nyomon követése érdekében, különösen a 2024-es európai választások előkészítése kapcsán; mivel az Európai Parlament dezinformációval foglalkozó munkacsoportja azt a feladatot kapta, hogy összehangolja az Európai Parlament különböző főigazgatóságainak munkáját és együttműködjön a többi uniós intézménnyel számos intézkedés keretében, különösen a következő területeken: helyzetismeret, rezilienciaépítés, megelőzés és hozzájárulás az egészséges információs térhez, valamint hatáscsökkentés;

G. mivel a Parlament proaktívan támogatja a parlamenti demokráciát számos nem uniós országban, többek között a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportjának (DEG) tevékenységein keresztül; mivel az EU közvetlen szomszédsága különösen fontos e tekintetben;

H. mivel az Unióhoz csatlakozó országoknak a rosszindulatú külföldi beavatkozásból és dezinformációs kampányokból eredő kihívásokkal kell szembenézniük; mivel a múltbeli fejlemények azt mutatták, hogy a bővítés elmaradásának komoly stratégiai ára van; mivel a Nyugat-Balkánon stratégiai és geopolitikai verseny zajlik, és egyes országok destabilizálódhatnak, ami veszélyezteti kontinensünk biztonságát és stabilitását; mivel harmadik országok kihasználják ezeket a sebezhetőségeket, többek között stratégiai beruházások és dezinformációs kampányok révén; mivel a csatlakozásra váró országok stabilitása, biztonsága és demokratikus rezilienciája elválaszthatatlanul összekapcsolódik az EU saját biztonságával, stabilitásával és demokratikus rezilienciájával;

I. mivel a nyugat-balkáni beavatkozási kampányok célja az egyes országok növekvő euro-atlanti orientációjának és stabilitásának hátrányos befolyásolása, és ezáltal az egész régió orientációjának; mivel Oroszország arra használja szerbiai befolyását, hogy megpróbálja destabilizálni a szomszédos szuverén államokat, és megpróbál beavatkozni ügyeikbe: Boszniában a Boszniai Szerb Köztársaságon keresztül, Montenegróban a szerbbarát hangulatra építve, valamint a szerb ortodox egyházon keresztül, Koszovóban pedig a Koszovó északi részén fennálló viták kihasználásával és felszításával; mivel Oroszország ezért továbbra is jelentős befolyással bír a Nyugat-Balkánon, és képes beavatkozni a megbékélésre, az integrációra és a demokratizálódás irányába tett reformokra irányuló regionális kísérletekbe;

J. mivel az olyan kezdeményezések, mint a Transzeurópai Politikai Tanulmányok Szövetsége (TEPSA, vezető kutatóintézetek és egyetemek páneurópai konzorciuma) által indított és az EU által finanszírozott RADAR projekt, azt célozzák, hogy felhívják a polgárok figyelmét a dezinformációra és nyilvános vitaplatformot biztosítsanak, és az említett projekt különös hangsúlyt fektet a fiatalokra, hogy felerősítse hangjukat, megerősítse részvételüket a civil társadalomban, és javítsa a kritikus gondolkodásra és a médiaműveltségre irányuló oktatásukat;

K. mivel a társadalmaink egészét átfogó holisztikus megközelítésre van szükség, amikor az európai polgárokat korosztálytól függetlenül arra oktatjuk és képezzük, hogy felismerjék a várható dezinformációs műveleteket, és ellenálljanak azoknak, beleértve a munkaképes korú embereknek szóló és az iskolákban tartott speciális képzéseket is; mivel stratégiát kell kidolgozni, hogy megfelelő módon bemutassák az internetfelhasználóknak a dezinformáció mögött meghúzódó taktikákról szóló videókat és tartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy tudatosabbá és ellenállóbbá tegyék őket a félretájékoztatással és dezinformációval szemben, és növeljék a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakossági csoportok ellenálló képességét; mivel e tekintetben kritikus fontosságú a nyilvánosság tájékoztatása és a médiával folytatott folyamatos párbeszéd; mivel a dezinformáció elleni kommunikáció sikerének központi eleme a kommunikáló intézményekbe vetett bizalom;

L. mivel a kortárs antiszemitizmusnak számos formája van, ilyen például az online gyűlöletbeszéd és az új összeesküvés-elméletek (újra)megjelenése, és mivel az Európai Unió az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló uniós stratégia (2021–2030) keretében hangot adott az Unióban és annak határain túl megvalósítandó antiszemitizmustól mentes jövő iránti elkötelezettségének;

M. mivel a civil társadalmi szervezetek a jogállamiság őreiként alapvető szerepet töltenek be, kulcsfontosságú szerepet játszanak a demokratikus reziliencia belülről történő felépítésében, valamint a demokráciának a jogállamiság megsértésével szembeni védelmében és e küzdelem támogatásában, miközben aktívan hozzájárulnak a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok gyakorlati előmozdításához; mivel különösen a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás felderítésében és megakadályozásában; mivel a civil szervezetek kritikus szerepet játszanak az önszabályozás kialakításában, lehetővé téve az ipari szabványok létrehozását a dezinformáció elleni küzdelemben, különösen azokon a területeken, ahol az állami intézkedések bizalmatlanságot kelthetnek; mivel ha tovább erősödik a polgárok demokratikus folyamatokban való részvétele, akkor a demokrácia egésze jobban védett a külföldi beavatkozás kockázatával szemben;

N. mivel a civil társadalmi szervezetek, agytrösztök, tanácsadó ügynökségek, alapítványok és maguk a vállalatok sem védettek az ilyen jellegű beavatkozásokkal szemben, és bizonyos esetekben rosszindulatú szereplők – köztük harmadik országbeli szereplők – befolyásának közvetítőjeként, eszközeként vagy hordozójaként működhetnek, közvetlenül előmozdítva vagy előidézve a külföldi beavatkozást és befolyásolva a politikai döntéshozókat; mivel az átláthatóság kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy ezek a szereplők ne váljanak a külföldi beavatkozás eszközévé, és ne használják fel őket erre a célra, ezért be kell tartani és ellenőrizni kell a befolyásolásukra vonatkozó egyértelmű szabályokat; mivel néhány uniós tagállam megpróbált mechanizmusokat bevezetni a civil társadalmi szervezetek külföldi, különösen oroszországi és kínai kormányzati finanszírozásának átvilágítására;

O. mivel a civil szervezeteknek a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon (CERV) keresztül nyújtott uniós támogatás erősítette a civil társadalmi szervezetek, különösen azon kisebb, helyi szervezetek támogatását, amelyek különösen nehéz helyzetben vannak; mivel egyes tagállamok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési programokon keresztül forrásokat biztosítottak a tényellenőrzésre és a dezinformáció kezelésére szolgáló kapacitások építésére;

P. mivel annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak bizonyos pénzügyi források – beleértve az uniós alapok és programok által finanszírozott sikeres projekteket – a civil szervezetek és a média finanszírozása összességében széttagolt, projektalapú és gyakran nem uniós országokból érkezik; mivel a finanszírozás kérelmezésére irányuló eljárásnak átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie; mivel a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy nincs átfogó uniós médiaműveltségi stratégia, amely magában foglalja a dezinformáció elleni küzdelmet, és az uniós fellépések széttagoltsága gyengíti a médiaműveltséggel kapcsolatos projektek hatását, továbbá e projektek közül sok nem megfelelő léptékű, és nem ér el elegendő embert

Q. mivel a tényeken alapuló újságírás kulcsszerepet játszik egy demokratikus társadalomban, fenntartva a szavahihetőség, a pontosság, a pártatlanság, a becsületesség és a függetlenség elvét; mivel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága az emberi jogok európai egyezménye által garantált alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is elismer; megjegyzi, hogy a média bulvárjellegűvé válása károsan hatott a köztájékoztatás megbízhatóságára és a médiakörnyezetre;

R. mivel a visszaéléseket bejelentő személyek, az újságírók, a civil társadalmi szervezetek, az aktivisták és az emberi jogok védelmezői egyre gyakrabban szembesülnek megfélemlítéssel, a magánéletet sértő megfigyelésekkel és hekkeléssel, zaklatással és fenyegetésekkel, beleértve a jogi fenyegetéseket és a visszaélésszerű pereket; mivel az EU-nak és intézményeinek támogatnia kell őket; mivel a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek – beleértve azokat, amelyeket harmadik országok hatóságai kezdeményeznek uniós állampolgárokkal vagy uniós székhelyű szervezetekkel szemben – komoly fenyegetést jelentenek a demokráciára és az olyan alapvető jogokra, mint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, mivel az újságírókat, az aktivistákat és a szélesebb civil társadalom szereplőit megakadályozhatják abban, hogy közérdekű kérdésekben felszólaljanak, illetve megbüntethetik őket ezért, és így elhallgattatják a tényleges vagy lehetséges kritikákat;

S. mivel az Európai Unióban vannak olyan esetek, amikor újságírók egzisztenciáját és életét fenyegetik közérdeklődésre számot tartó témák kutatása miatt; mivel fennáll a gyanú, hogy külföldi hatalmak beavatkoznak az Unió belügyeibe, és az elnyomó intézkedéseket az Unión belüli területekre is kiterjesztették annak érdekében, hogy elhallgattassák azokat az újságírókat, akik bűncselekményeket kívánnak bejelenteni és elítélni; mivel példa erre a Marokkói Királyság által a spanyol újságíró, Ignacio Cembrero ellen irányuló bírósági zaklatás stratégiája; mivel az EU-ban menedékjogot kapott egyes újságírók és emberijog-védők továbbra is üldöztetések, zaklatás, erőszak és gyilkossági kísérletek célpontjai; mivel a tagállamoknak garantálniuk kell biztonságukat és azt, hogy képesek legyenek folytatni munkájukat;

T. mivel a rosszindulatú információmanipuláció hatékonyságának és különösen a demokratikus folyamatok működésére gyakorolt hatásának csökkentése közérdekű ügynek minősül; mivel a dezinformáció csökkenti a polgárok azon képességét, hogy tájékozott döntéseket hozzanak és szabadon részt vegyenek a demokratikus folyamatokban; mivel ezt a helyzet az új típusú média gyors fejlődésével tovább fokozódik; mivel a Media Pluralism Monitor (Médiapluralizmus Monitor) 2022 szerint egyetlen országban sem alacsony a kockázat a média életképességének mutatója tekintetében, ami tükrözi a médiapluralizmust fenyegető jelenlegi gazdasági veszélyeket; mivel a kisebb piacokon – ideértve a helyi, regionális és réspiacokat is – működő, korlátozott bevételekkel rendelkező és a jelenlegi kereskedelmi üzleti modellek használatával kevésbé életképes, a nagyobb piacokon működő médiához hasonlóan az új modelleket átvenni nem tudó hírmédia további kihívásokkal néz szembe; mivel emellett egyes tagállamok, amelyeket Oroszország a befolyási övezetének tekint, jobban ki vannak téve a Kreml információs terükbe való beavatkozásából eredő geopolitikai kockázatoknak;

U. mivel a média függetlenségének és pluralizmusának, valamint a dezinformációval szembeni küzdelemben a médiatudatosság előmozdítása a polgárok javaslatai között szerepel az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében, amelyben a polgárok kifejezetten felszólították az EU-t, hogy uniós szintű minimumszabályok meghatározásával lépjen fel a média függetlenségét fenyegető veszélyek ellen, valamint hogy védje és támogassa a szabad, plurális és független médiát, fokozza a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet, és biztosítsa az újságírók védelmét; mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentése a célzott dezinformáció és beavatkozás kezeléséért és felszámolásáért felelős uniós szerv létrehozására, a nemzeti kiberbiztonsági hatóságok közötti együttműködés fokozására, valamint az online platformokra és a közösségimédia-vállalatokra vonatkozó jogszabályok és iránymutatások kidolgozására is felszólított a dezinformációs sebezhetőségek kezelése érdekében;

V. mivel a médiaszolgáltatások belső piacának integritását veszélyeztethetik és a társadalom polarizációját fokozhatják azok a médiaszolgáltatók, amelyek rendszeresen dezinformációt folytatnak, beleértve a bizonyos nem uniós országok, például Kína, Oroszország és Törökország által finanszírozott, államilag ellenőrzött médiaszolgáltatók által végzett információmanipulációt és a beavatkozást; mivel egy erősen koncentrált és kormány által ellenőrzött médiakörnyezet információs autokráciához vezethet, ahol az állam vagy a rosszindulatú külföldi szereplők könnyen befolyást gyakorolhatnak az információ manipulálásán keresztül.

W. mivel Kína az elmúlt 10 évben közel 3 milliárd eurót fektetett be európai médiavállalatokba, amire az Unió és a tagállamok nem adtak megfelelő választ; mivel Kína példáját más, hasonló tekintélyelvű politikai ideológiára épülő államok is követhetik, ami jelentős kockázatokkal jár az európai demokráciák integritására nézve, és azt jelenti, hogy más országok beavatkoznak az EU belügyeibe; mivel az EU-ban még mindig számos, a kínai állam által fenntartott Konfuciusz Intézet működik, amelyek propagandát terjesztenek, és beavatkoznak a tudományos intézményekbe; mivel a kínai műsorszolgáltató média a Kínai Kommunista Párt ’(KKP) ideológiáját képviseli és terjeszti; mivel a kínai hatóságok igényeit kiszolgáló kínai hamis fiókok egyre aktívabbak a közösségi médiában és a közösségi hálózatokon;

X. mivel a közelmúltban az EU DisinfobLab leleplezte a nemzetközi – különösen brüsszeli és genfi – intézményeket célzó, indiai érdekeket szolgáló nagyszabású műveletet, amely több száz hamis médiaorgánumot és több tucat, kormányzat által létrehozott és működtetett nem kormányzati szervezetet érintett;

Y. mivel csak néhány uniós tagállam rendelkezik a külföldi médiabefektetéseket vizsgáló átvilágítási mechanizmusokkal; mivel közérdek, hogy a médiaorgánumok tényleges tulajdonosi struktúrája ismert legyen;

Z. mivel az online platformokon keresztül történő információmanipulációt elősegítő komoly strukturális hiányosságok továbbra is fennállnak; mivel az online platformok üzleti modellje a személyes adatokon, a szélsőséges és megosztó tartalmakat feldobó algoritmusokon és a hirdetéseken alapul, ami azt jelenti, hogy a nagyobb elkötelezettség több reklámbevételt jelent, és az elkötelezettség ösztönzése a megosztó és szélsőséges véleményeket jutalmazza a tényeken alapuló tájékoztatás rovására; mivel az online platformokat ezért úgy alakították ki, hogy elősegítik az összeesküvés-elméletek és a dezinformáció felerősítését; mivel ezek a globális online platformok emellett jelentős zavaró hatást gyakoroltak az európai médiaágazat gazdasági életképességére, mivel uralják a reklámpiacot, és így hatással vannak a média üzleti modelljeire;

AA. mivel a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítése ellenére számos strukturális probléma továbbra is fennáll, mint például a kötelező érvényű szabályok hiánya és az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy maguk válasszák meg kötelezettségvállalásaikat, ami végső soron megakadályozza, hogy a gyakorlati kódex sikeres eszköz legyen.

AB. mivel a generatív mesterséges intelligenciára (MI) épülő gyorsan fejlődő technológiák súlyos következményekkel járhatnak, mivel lehetővé tehetik a rosszindulatú szereplők számára, hogy olcsóbban és nagyobb sebességgel több dezinformációs tartalmat állítsanak elő és terjesszenek; mivel különösen romboló hatásokkal szembesülhetnek azok az országok szerte a világon, amelyek nem rendelkeznek a kihívás kezeléséhez szükséges erőforrásokkal;

AC. mivel az átláthatóságról és a politikai hirdetések targetálásáról szóló bizottsági javaslat célja, hogy ezeket a strukturális problémákat a politikai hirdetések összefüggésében;

AD. mivel a platformok számos kezdeményezést dolgoztak ki az online dezinformáció megakadályozására, amelyek megelőző figyelemfelhívó („prebunking”) kampányokat terveznek, hogy oly módon tájékoztassák a felhasználókat a dezinformáció veszélyeiről, hogy megelőző jelleggel figyelmeztetik őket erre, és megcáfolják a rosszindulatú szereplők által indított dezinformációs és félretájékoztató kampányok során terjesztett hamis állításokat; mivel e kezdeményezések hatását nem lehet teljes körűen értékelni, mert nem állnak rendelkezésre az adatokhoz teljes körű hozzáféréssel rendelkező kutatók által végzett független vagy intézményi elemzések;

AE. mivel a nem angol nyelvű tartalmak még mindig nagyrészt ellenőrizetlenek maradnak, mivel a platformok még mindig nem alkalmaznak elegendő számú olyan hírvizsgálót és tényellenőrzőt, akik képesek más nyelveken – különösen a dezinformáció által súlyosan érintett országok kisebb nyelvein – ellátni feladataikat; mivel az online platformoknak garantálniuk kell a polgárok alapvető jogait, például a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát;

AF. mivel azóta, hogy Elon Musk átvette a Twittert, a vállalat bevezetett egy válsághelyzeti félretájékoztatás elleni szabályzatot, amely szerint a vállalat reagál az olyan tweetekre, amelyek hamis vagy félrevezető állításokat tartalmaznak az erő alkalmazásával és a fegyverhasználattal kapcsolatban, és elsőbbséget ad az államhoz kötődő médiafiókoktól érkező tweeteknek, valamint figyelmeztető üzenetet helyez el, hogy egy tweet megsértette a vállalat válsághelyzeti félretájékoztatás elleni szabályzatát, ám ezt a megközelítést 2022. november 23-án részben törölték; mivel a vállalat elbocsátotta a dezinformáció felderítéséért, osztályozásáért vagy a dezinformációra való reagálásért felelős valamennyi részleg munkatársait, beleértve a tartalommoderátorok és az országspecifikus csapatok többségét, és több mint 60 000 olyan fiókot állított vissza, amelyekről korábban kiderült, hogy a dezinformáció megosztásával, zaklatással vagy bántalmazással, illetve csalásokkal megszegték a platform szabályait; mivel az átvétel óta a bántalmazó tartalmak mennyisége mintegy 40%-kal nőtt; mivel újságírók és médiumok fiókjainak sorozatos és elfogadhatatlan felfüggesztésére került sor konkrét indoklás nélkül;

AG. mivel a belső dokumentumokról szóló médiajelentések kérdéseket vetettek fel a vállalat azon erőfeszítéseinek politikai semlegességével kapcsolatban, amelyek a 2020-as amerikai elnökválasztás során a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni szabályzatának végrehajtására irányulnak, valamint azzal kapcsolatban, hogy ezek az erőfeszítések nem jelentenek-e beavatkozást a választások körüli politikai és szélesebb körű társadalmi vitába, mivel a több tucatnyi belső e-mailből kiderült, hogy a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre szánt módszereket az Egyesült Államok főbb pártjai a választók ellenőrzésére használják; mivel a Twitter új felső vezetése által tett, aggodalomra okot adó nyilatkozatok és döntések tükrében továbbra sem világos, hogy a platform merre fog fejlődni a közeljövőben;

AH. mivel az egészségügyi dezinformáció és félretájékoztatás komoly veszélyt jelent a közegészségügyre, mivel aláássa a nyilvánosság tudományba, közintézményekbe, hatóságokba és egészségügyi személyzetbe vetett bizalmát, ellenséges érzelmeket kelt velük szemben, valamint táplálja az összeesküvés-elméleteket; mivel az ilyen dezinformáció életveszélyes lehet, ha elriasztja az embereket az orvosilag javasolt kezelések igénybevételétől, beleértve a védőoltásokat is, vagy ha hamis gyógymódokat népszerűsít; mivel a Covid19-világjárvány idején a német és spanyol nyelvterületen 20 %, a francia nyelvterületen 47 %, az olasz nyelvterületen pedig 84 % volt a Covid19-hez kapcsolódó azon tartalmaknak az aránya, amelyekkel a tényellenőrzést követően nem foglalkoztak, és amelyekről megállapították, hogy dezinformációt és félretájékoztatást tartalmaznak; mivel a kisebb nyelveket ez még nagyobb mértékben érintette;

AI. mivel a rosszindulatú szereplők a közösségimédia-platformokon botok és hamis fiókok hálózatát használják fel a demokratikus folyamatok aláásására; mivel a Meta eltávolított két Kínából és Oroszországból származó hálózatot, mert megsértették a koordinált nem hiteles viselkedés elleni politikáját; mivel az Oroszországból származó, több mint 60 weboldalból álló hálózat európai hírügynökségek legitim weboldalainak adta ki magát, és olyan eredeti cikkeket tett közzé, amelyek bírálták Ukrajnát, támogatták Oroszországot, és azt állították, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók visszafelé sülnek el; mivel az EU DisinfoLab hasonló megállapításokat tett az általa végzett „Doppelgänger” vizsgálat nyomán; mivel ez csak a jéghegy csúcsa, és az online platformoknak folyamatosan ébernek kell lenniük, és javítaniuk kell tartalommoderációs politikájukat;

AJ. mivel hiányzik a felügyelet az olyan platformok felett, mint a Reddit és a Telegram, ahol a dezinformáció többnyire ellenőrzés nélkül terjed; mivel a Spotify olyan podcastoknak ad otthont, amelyek félretájékoztató és dezinformációs tartalmakat közölnek, különös tekintettel a vakcinákkal kapcsolatos dezinformációra; mivel néhányuknak epizódonként akár 11 millió hallgatója is lehet; mivel a vállalat megtagadta, hogy intézkedéseket tegyen a podcastokat közvetítő felhasználói fiókokkal szemben, mert nem rendelkezik dezinformáció elleni politikával; mivel az EU több vizsgálatot is indított a TikTok ellen az uniós polgárok adatainak Kínába történő továbbítása és a kiskorúaknak szánt célzott reklámok miatt;

AK. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály[13] 2022. november 16-án hatályba lépett és 2024. február 17-től lesz alkalmazandó; mivel e jogszabály teljes mértékben harmonizálja a belső piacon a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat, és különleges rendelkezéseket tartalmaz az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozóan az olyan rendszerszintű kockázatok tekintetében, például a dezinformáció és a manipuláció;

AL. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára kötelezően előírja, hogy éves kockázatértékeléseket végezzenek, és intézkedéseket hozzanak a szolgáltatásuk kialakításából és használatából eredő kockázatok mérséklésére; mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály bizonyos rendelkezéseit ki kellene terjeszteni a kisebb platformokra, amelyeken a dezinformáció akadálytalanul terjed;

AM. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációt és a választási manipulációt rendszerszintű kockázatnak minősíti;

AN. mivel az algoritmusok, amelyeket úgy terveztek, hogy a platformok üzleti modelljeinek kedvezzenek, döntő szerepet játszanak a hamis és félrevezető narratívák felerősítésében, olyan szűrőbuborékokat hozva létre, amelyek korlátozzák vagy torzítják az egyes felhasználók számára elérhető információkat; mivel a platformok még mindig nem tettek eleget ennek ellensúlyozására; mivel az algoritmusok fejlesztése, tesztelése és működése még mindig nem átlátható;

AO. mivel a közösségimédia-platformokat eszközként használják például a Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját igazolni kívánó orosz propaganda terjesztésére és a balkáni antidemokratikus politikai mozgalmak támogatására; mivel a mesterséges intelligencia – a nagy nyelvi modellek (LLM), például a ChatGPT rosszindulatú felhasználásán keresztül – egyre fontosabb eszközzé válik a propaganda és a dezinformáció terjesztésében, de kulcsfontosságú lesz a hamis narratívák hatékonyabb feltárásában és ellensúlyozásában is; mivel a digitális technológiákat az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásával kell fejleszteni;

AP. mivel a Bizottság a Közös Kutatóközpontja részeként létrehozta az európai algoritmus-átláthatósági központot, amely nagyrészt az algoritmusok tanulmányozásával foglalkozó mérnökökből és adatkutatókból áll;

AQ. mivel a digitális szolgáltatási koordinátorok – az egyes tagállamok által kijelölt független hatóságok – fontos szerepet és funkciót töltenek be, és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tagállami felügyeletéért és végrehajtásáért felelősek;

AR. mivel a gazdasági függőség, a kémkedés és a szabotázs veszélye is fennáll, mivel külföldi vállalatok befolyást szereznek az EU kritikus infrastruktúrája felett; mivel a kínai hajózási vállalatok több mint 20 európai kikötőben szereztek többségi vagy jelentős részesedést, például a China Merchants Franciaországban és a COSCO a pireuszi kikötőben, Antwerpenben, Bilbaóban, Genovában, Hamburgban, Rotterdamban, Valenciában vagy akár Zeebrugge-ban; mivel az INGE 1 különbizottság jelentése erősebb szabályozási és végrehajtási keretet sürgetett annak biztosítása érdekében, hogy az EU biztonságára káros hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetéseket megakadályozzák;

AS. mivel külföldi szereplők – elsősorban Kína és Oroszország, de Irán is – igyekeznek beszivárogni az európai kritikus infrastruktúrákba és ellátási láncokba, hogy kémkedés révén versenyelőnyre tegyenek szert, vagy információkat és/vagy know-how-t lopjanak el, vagy ezen infrastruktúrák egyes részeit szabotálják, és ezzel rontsák működésüket; mivel ugyanez a rosszindulatú magatartás összefonódik a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban megvalósuló gazdasági és infrastrukturális projektekkel; mivel az európai polgárokat egyre jobban fenyegeti az a veszély, hogy a mindennapok során használt háztartási készülékeken keresztül is kémkedés és információgyűjtés történik;

AT. mivel az EU orosz energiafüggősége az Ukrajna elleni orosz agresszív háború megkezdése után óriási nehézségeket idézett elő az Unió energiabiztonsága szempontjából; mivel a tagállamokban külföldi szereplők által „korrozív tőke” révén megvalósított projektek, mint például a magyarországi paksi atomerőmű, azzal a kockázattal járnak, hogy az adott szereplők befolyásolják a politikai döntéseket; mivel annak ellenére, hogy Oroszország 2014-ben jogellenesen megszállta és annektálta Ukrajna egyes részeit, számos uniós ország növelte az Oroszországtól való gázfüggőségét; mivel néhány ilyen ország a közelmúltban csaknem 0%-ra csökkentette függőségét;

AU. mivel az 5G kiépítését célzó beruházási programok, mint például a az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága, valamint az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás 6G programja a biztonságos 5G infrastruktúra, valamint a 6G technológiai kapacitások kiépítésével támogathatják a technológiai szuverenitást és csökkenteni fogják a külföldi beszállítóktól való függőséget ezen a területen; mivel az európai gazdaság kritikus technológiai infrastruktúrájának fejlesztését az európai vagy hasonló gondolkodású országokból származó gyártók és fejlesztők számára kell fenntartani;

AV. mivel egyes tagállamok nemzeti hatóságai megerősítették a kritikus infrastruktúrát fenyegető külföldi fenyegetések, például a kémkedés és a szabotázs elleni fellépésüket;

AW. mivel a dezinformáció és az egyéb információmanipuláció megfertőzi a választásokról és más demokratikus folyamatokról szóló nyilvános vitát, és megakadályozhatja a polgárokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak vagy teljesen eltántoríthatja őket a politikai részvételtől; mivel a politikai kampányokban alkalmazott dezinformáció közvetlen fenyegetést jelent a tisztességes politikai versenyre nézve; mivel ezek a problémák kihívást jelentenek a 2024-es európai választások előtt;

AX. mivel a 2024-es európai választások küszöbén fokozott beavatkozás és információmanipulációs tevékenység várható; mivel az európai választások alapvető fontosságúak az Európai Unió demokratikus folyamatainak működéséhez, elősegítve annak stabilitását és legitimitását; mivel ezért meg kell védeni az Unió demokratikus integritását, többek között azáltal, hogy megakadályozzuk a dezinformáció terjedését és az európai választásokra gyakorolt indokolatlan külföldi befolyást; mivel a politikai reklámok átláthatóságával és targetálásával kapcsolatos javaslat a politikai reklámok harmadik országok általi szponzorálására vonatkozó tilalom bevezetése révén hozzájárulhatna ehhez;

AY. mivel a szabad és tisztességes választások a demokratikus országok sarokkövének számítanak, és a független és átlátható választási folyamatok szükségesek a versengő választási környezet és a polgárok választási integritásba vetett bizalmának előmozdításához; mivel a választási folyamatok rendszerszintű integritása a választások lebonyolítását szabályozó jogi és intézményi keretben is rögzítve van, beleértve a választást lebonyolító szervet is; mivel e keretek és demokratikus intézmények minősége és szilárdsága alapvető fontosságú bármely ország választási integritása szempontjából; mivel az online közösségi platformok egyre fontosabb eszközként szolgálnak a választási döntéshozatal során;

AZ. mivel a választási folyamatba való beavatkozás különböző közvetlen vagy közvetett formában történhet, úgymint a szavazólapokkal való csalás, a szavazóhelyiségekbe való belépés megakadályozása vagy a szavazásra való fizikai kényszerítés, a jelöltekről szóló eltorzított információk terjesztése, a választások időpontjának megváltoztatásával kapcsolatos manipulációk, a közösségi médiában folytatott dezinformációs kampányok stb. révén;

BA. mivel az autoriter rezsimek egyre hatékonyabban kooptálják vagy kerülik meg az alapvető szabadságjogokat támogató normákat és intézményeket, és segítséget nyújtanak más rezsimeknek, amelyek hasonlóképpen szándékoznak eljárni; mivel ezek a rezsimek harmadik országokban és az EU-ban közvetítőkön keresztül gerjesztették és használták ki a polarizációt, és megpróbálták eltorzítani a nemzeti politikát a gyűlölet, az erőszak és a korlátozás nélküli hatalom előmozdítása érdekében; mivel a választási folyamatokba való külföldi beavatkozás célja gyakran nem kizárólag a konkrét választási eredmények befolyásolása, hanem a polgárok demokratikus intézményeik legitimitásába és a demokratikus folyamatokba vetett hosszú távú bizalmának aláásása és lerombolása;

BB. mivel az Európai Politikai Pártok és az Európai Politikai Alapítványok Hatósága hozzájárul az európai választások integritásának védelméhez;

BC. mivel az európai választási együttműködési hálózat döntő szerepet játszik az Európai Unión belüli választások integritásának biztosításában; mivel ezt a hálózatot a Bizottság szolgálatai hozták létre az érintett tagállami szolgálatokkal együtt;

BD. mivel a politikai tevékenységek és politikusok Európai Unión belüli, 2022. február 24. előtti és utáni unión kívüli, elsősorban orosz finanszírozására az újságírók és szakértők továbbra is fényt derítenek, amely ügy veszélyezteti az EU tagállamai demokratikus működésének integritását és alapos vizsgálatot igényel a bűnrészesek felelősségre vonása érdekében; mivel az El País feltárta, hogy az iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa részt vett az Európai Unióban tevékenykedő szélsőjobboldali politikai mozgalmak finanszírozásában; mivel Oroszország és Irán, valamint más országok, például Venezuela közös célja a demokratikus államok meggyengítése;

BE. mivel a jogalkotók jelenleg tárgyalnak a politikai reklámról szóló javaslatról, amelynek célja, hogy kiegészítse a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, kezelje az e területen jelenleg tapasztalható súlyos széttagoltságot, valamint támogassa európai demokráciáink és demokratikus folyamataink megerősítését, lehetővé tegye a polgárok számára, hogy egy nyílt folyamat során megalapozott döntést hozzanak egy választás vagy népszavazás során, és megvédje az uniós polgárokat a dezinformációtól, az álhírektől, az átláthatatlan politikai reklámtechnikáktól és általában a külföldi beavatkozástól; mivel a jogalkotóknak a lehető leghamarabb megállapodásra kell jutniuk a javaslatról, hogy az új szabályok a 2024-es európai választások előtt hatályba lépjenek;

BF. mivel csak 2021 első felében annyi kibertámadást észleltek az uniós intézmények ellen, mint 2020-ban egész évben[14]; mivel Oroszország ukrajnai agresszióját követően megszaporodtak az uniós és nemzeti intézmények elleni támadások, amelynek egyik példája az Európai Parlamentet a 2022. novemberi plenáris ülés alatt ért kibertámadás, amely leállította a Parlament honlapját, miután megszavazták Oroszországnak a terrorizmust támogató állammá nyilvánításáról szóló állásfoglalást;

BG. mivel az EU többek között a Horizont Európa és a Digitális Európa uniós programokon keresztül jelentősen növelte a kiberbiztonsági kapacitások fejlesztése terén tett erőfeszítéseit és beruházásait; mivel továbbra is szükség van a megfelelő forrásokkal támogatott, hatékonyabb kiberbiztonságra; mivel egy erős kiberbiztonsági infrastruktúra csökkentheti kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos költségeket; mivel a javasolt kiberrezilienciáról szóló jogszabály hatásvizsgálatának számításai alapján a kezdeményezés nagyjából EUR 180–290 milliárd euróval csökkentheti a vállalkozásokat érintő incidensekkel kapcsolatos költségeket[15]; mivel a Bizottság csak lassan tett válaszlépéseket arra, hogy harmadik országok kémszoftverekkel hekkertámadásokat hajtottak végre uniós polgárok – köztük prominens személyiségek, például államfők vagy biztosok – ellen az EU-ban; mivel jelenleg nincs cselekvési terv annak megakadályozására, hogy az Unión kívül működő személyek az Unión belül hekkertámadásokat hajtsanak végre az uniós polgárok ellen;

BH. mivel a Tanács a közelmúltban elfogadta a NIS2 irányelvet, hogy az Unió egész területén biztosítsa a magas szintű kiberbiztonságot; mivel a NIS2-irányelv létrehozta az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatát (EU CyCLONe), amely erősíteni fogja az információs rendszerek rezilienciáját; mivel a kiberbiztonság megfelelő szintjét csak az állami és a magánszektor számos érintett szereplőjének az együttműködése révén lehet elérni; mivel az EU a kiberbiztonság területén továbbra is jelentős függőségekkel küzd;

BI. mivel Ukrajna kibervédelme érdekében szükség van valamennyi partner fellépésére és együttműködésére; mivel nyugati informatikai vállalatok segítséget nyújtottak Ukrajnának az infrastruktúrája sebezhetőségeinek azonosításában; mivel az EU-n belül hiányoznak a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségének azonosítására szolgáló műszaki kapacitások; mivel a kiemelt partnerekkel – például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Ukrajnával és Tajvannal – folytatott együttműködés és információcsere kulcsfontosságú az EU támadásokkal szembeni védekezési képességeinek javításában;

BJ. mivel 2021-ben létrehozták az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozást, hogy az európai szereplők számára lehetővé tegyék a globális 6G-szabványok kialakítását; mivel a Bizottság és a tagállamok hatóságai között a „Hálózati és információs rendszerek” együttműködési csoport keretében folyamatban van az 5G kibernetikai eszköztár megvalósításával kapcsolatos együttműködés; mivel az Európai Számvevőszék megállapította, hogy az 5G eszköztár elfogadása óta előrelépés történt az 5G-hálózatok biztonságának megerősítése terén, mivel a tagállamok többsége korlátozásokat alkalmaz vagy folyamatban van a nagy kockázatot jelentő beszállítókra vonatkozó korlátozások alkalmazása, de a javasolt intézkedések egyike sem jogilag kötelező erejű, ami azt jelenti, hogy a Bizottságnak a végrehajtást illetően nincs hatásköre;

BK. mivel előfordult, hogy harmadik országok hibrid külföldi beavatkozási stratégiáik részeként migránsokat és menedékkérőket szállítottak az EU külső határához azzal a szándékkal, hogy provokálják az Európai Uniót és tagállamait, ahogy azt Belarusz tette Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal szemben; mivel ezek a hibrid beavatkozási kísérletek a dezinformáció terjesztésében is megnyilvánulnak, polarizálva az uniós társadalmakat és aláásva az európai értékeket és az alapvető jogokat;

BL. mivel a migránsokat, kisebbségeket és diaszpórákat gyakran felhasználják a dezinformációs kampányokat szervező külföldi szereplők, amelyek célja a migrációval kapcsolatos negatív előítéletek kihasználása és felerősítése, hogy kiélezzék az európai társadalmakban meglévő feszültségeket, mint például az ukrán diaszpóra esetében, amely az orosz dezinformációs kampányok áldozata lett; mivel a platformok kulcsszerepet játszanak az ilyen információk terjesztésében;

BM. mivel Európában egyre több a genderellenes, kifejezetten a szexuális és reproduktív egészséget, a nők jogait és az LMBTIQ+-személyeket célzó mozgalom; mivel az ilyen mozgalmak a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség terén elért haladás a visszafordítása érdekében dezinformációt terjesztenek; mivel ezek a mozgalmak a jelentések szerint több millió euró összegű külföldi, többek között Oroszországból és az Egyesült Államokból érkező állami, vagy magánforrásokból származó finanszírozásban részesülnek;

BN. mivel a migránsoknak és a kisebbségeknek az EU külső határainál történő instrumentalizálása rávilágít a hatékony és integrált határigazgatási rendszer fontosságára, valamint arra, hogy operatív, pénzügyi és diplomáciai intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az ellenálló képességet;

BO. mivel a Parlament támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a Schengeni határellenőrzési kódexbe foglaljanak bele a migránsok instrumentalizálására vonatkozó rendelkezéseket, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hatékonyabban és összehangoltabb módon lépjenek fel;

BP. mivel az orosz dezinformációs és propagandakampányok az európai és a szomszédos országok orosz nyelvű diaszpórájára összpontosítva közvetett módon az európai véleményformálást is befolyásolják; mivel a tagállamoknak kulcsszerepet kell játszaniuk abban, hogy tényeken alapuló hírforrásokat tegyenek elérhetővé az orosz nyelvű népességcsoportok számára, hogy ellensúlyozzák a Kreml-barát narratívát; mivel az orosz dezinformációs és propagandakampányok számos posztszovjet országban, így Közép-Ázsiában is széles körben elterjedtek;

BQ. mivel a belga szövetségi ügyészség nyomozást indított pénzmosás, korrupció és harmadik országok által létrehozott bűnszervezetben való részvétel gyanúja miatt; mivel 2022. december 9. óta számos letartóztatásra és házkutatásra került sor, amelyben jelenlegi és volt európai parlamenti képviselők és alkalmazottak egyaránt érintettek; mivel ezeket az állításokat az Európai Parlament és az uniós intézmények hatékony intézkedéseinek kell követniük, hogy megszüntessék a külföldi beavatkozásra lehetőséget adó joghézagokat, továbbá az intézmények integritásának védelme érdekében növelni kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot;

BR. mivel a Parlament integritásába és a jogállamiságba vetett bizalom rendkívül fontos az európai demokrácia működéséhez; mivel alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a demokratikus folyamatokat ne ejtsék foglyul magán- és külső érdekek, és hogy a polgárok jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák; mivel az érdekcsoportok és csoportok képviselőinek azon képessége, hogy érvekkel befolyásolják a parlamenti döntéshozatalt, az európai demokrácia létfontosságú része;

BS. mivel az INGE 1 különbizottság jelentése már rámutatott a jogilag kötelező erejű szabályok súlyos hiányára és arra, hogy nem alkalmazták megfelelően az uniós lobbitevékenységre vonatkozó nyilvántartást, valamint hogy korábbi magas rangú európai politikusokat és köztisztviselőket külföldi, autoriter államok által ellenőrzött nemzeti vagy magánvállalatok alkalmazzák vagy kooptálják; mivel emiatt gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni az Unión kívülről érkező lobbitevékenységet;

BT. mivel az elitek külföldi érdekek általi befolyásolása – amit megkönnyít, hogy nem korlátozzák az uniós intézmények és azon autoriter országok közötti „forgóajtó-jelenséget”, amelyek esetében nagy a kockázata az Unió demokratikus érdekeibe való káros beavatkozásnak – továbbra is az Európai Unió demokratikus működésébe való külföldi beavatkozás egyik jelentős formája, és az a korrupcióhoz kapcsolódó ügynek tekinthető;

BU. mivel Kína és Oroszország szankciókat vezetett be európai kutatókkal és kutatóintézetekkel szemben írásaik vagy állásfoglalásaik miatt;

BV. mivel az uniós érdekek képviselőin keresztül történő külföldi befolyásolás körül még egyértelműbb helyzetet kell teremteni, különösen a nem kormányzati szervezetekkel, tanácsadó cégekkel, alapítványokkal, agytrösztökkel és magánvállalatokkal folytatott együttműködésben; mivel ez nem akadályozhatja a nagykövetségek szokásos kapcsolatépítési tevékenységét; mivel az orosz nagykövetségeken dolgozók száma Európa-szerte csökken, Budapesten viszont folyamatosan nő, ami bizonyítja, hogy Magyarországon befolyást nyernek az orosz hírszerzési tevékenységek;

BW. mivel a külföldi érdekek nevében folytatott lobbitevékenység, különösen ha stratégiai ágazatokban működő vállalatokról és kormányaikról van szó, utat nyithat az intézményeinkbe való külföldi beavatkozás előtt; mivel az átláthatósági nyilvántartását egy intézményközi megállapodást követően jelentősen megerősítették; mivel a civil társadalmi szervezetekre, tanácsadó cégekre, alapítványokra, agytrösztökre és magánvállalatokra vonatkozó átláthatósági követelmények szigorítása a külföldi beavatkozás felderítését szolgálhatja;

BX. mivel több esetben is előfordult, hogy az Európai Parlament képviselői ellen külföldi országok által szervezett és koordinált ellenséges megfélemlítési és zaklatási kampányokat folytak; mivel olyan országok, mint Oroszország, Kína és Irán, beutazási tilalmat és szankciókat léptettek életbe az Európai Parlament és a tagállamok parlamentjeinek egyes képviselőivel és szerveivel szemben, mert bírálták az adott kormányok emberi jogi politikáját;

BY. mivel egyes autoriter államok hamisan bűncselekménnyel vádolnak európai polgárokat, és börtönben tartják őket azért, hogy befolyásolják az uniós tagállamok döntéseit; mivel Iránban jelenleg polgárokat, köztük Olivier Vandecasteele belga állampolgárt, Ahmadreza Djalalie svéd állampolgárt és hét másik francia állampolgárt tartanak fogva, és ítéltek el minden alap nélkül;

BZ. mivel 2022 márciusában az EU szankciókat vezetett be a Russia Today (RT) és a Szputnyik orosz propagandacsatornák ellen, és ideiglenesen felfüggesztette műsorszolgáltatási tevékenységüket, valamint utasította az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat és a keresőmotorokat, hogy blokkolják a hozzáférést, valamint hogy távolítsák el az említett csatornák tartalmát a keresőmotorok indexéből; mivel a kilencedik szankciócsomag elfogadása óta műholdas szolgáltatók, például a francia Eutelsat és a luxemburgi SES beszüntették az EU-ban a műsorszórási szolgáltatást az RT és a Szputnyik számára; mivel az Eutelsat 36B továbbra is sugározza az orosz Trikolor és az NTV plus műsorait az Oroszország által megszállt ukrán területeken; mivel a SES továbbra is sugározza az RT News-t Indiában, Mexikóban és Dél-Afrikában; mivel más nemzeti műholdas szolgáltatók, például a Hellas Sat és a Hispasat, valamint a magyar országos csatornák továbbra is sugározzák a szankcionált televíziós csatornákat; mivel az RT France és az RT News továbbra is elérhető az interneten; mivel az orosz propagandát gyakran különböző nemzetközi, a világ bizonyos régióiban igen jelentős eléréssel rendelkező médiumok felerősítik;

CA. mivel az EU által bevezetett szankciókkal szöges ellentétben Szerbia, egy uniós tagjelölt ország, biztonságos menedékké vált egyes orosz vállalatok számára, amelyek ki akarják kerülni vagy ki akarják védeni az EU által bevezetett szankciókat, mivel 2022 júliusa óta Belgrád ad otthont az RT (korábban Russia Today) több irodájának, amely elindította szerb nyelvű online hírszolgáltatását;

CB. mivel a külföldi beavatkozás bűncselekménnyé nyilvánítása ezt a rosszindulatú magatartást célozná és bélyegezné meg; mivel az EU-ban jelenleg nincs érvényben általános tilalom a külföldi beavatkozás tekintetében, ami azt jelenti, hogy az elkövetők büntetéstől való félelem nélkül folytathatják tevékenységüket, és ez akkor változik meg, ha magatartásuk már bűncselekménynek minősül; mivel az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése alapján a bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatot fogadhat el, amelyben bűncselekmények egyéb területeit határozza meg az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek több államra kiterjedő vonatkozásúak; mivel a külföldi beavatkozás elkövetőire szankciókat és korlátozásokat kell kivetni jövőbeli műveleteik megakadályozása érdekében;

CC. mivel a Bizottság javasolta az uniós szankciók megsértésével kapcsolatos bűncselekmények és a vonatkozó büntetések harmonizálását; mivel több tagállam fontolóra vette, hogy az Európai Ügyészség hatáskörének ki kellene terjeszteni e jogsértésekre;

CD.  mivel az EU már számos fontos jogszabályt dolgozott ki a rosszindulatú külföldi információmanipuláció és beavatkozás elhárítása (FIMI) érdekében; mivel fennáll a veszélye annak, hogy a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló uniós szabályozási kereteket más (tekintélyelvű) országok lemásolhatják, és szelektív módon felhasználhatják a tömegtájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására; mivel uniós szinten nem végeztek megfelelő értékelést a meglévő eszközök hatékonyságáról és hatásairól a társadalmi reziliencia megerősítése tekintetében; mivel ez az értékelés tovább javítaná a külföldi beavatkozások és a hibrid fenyegetések kezelésére irányuló jövőbeli politikák és eszközök orientálását;

CE. mivel gazdasági növekedését és globális politikai terjeszkedését követően Kína igyekszik maximalizálni propagandájának terjedését külföldön, pozitív narratívákat terjesztve az országról, miközben megpróbálja elnyomni a kritikus hangokat; mivel Kína átveszi az irányítást az afrikai hagyományos média valamennyi információs csatornája felett, amely még mindig az információkhoz való hozzáférés leginkább használt eszköze a kontinensen; mivel Afrikában erősödnek Oroszország dezinformációs műveletei is; mivel a Wagner-csoport közvetlenül részt vesz ezekben a műveletekben; mivel ezek a műveletek veszélyeztethetik az európai polgárok biztonságát, valamint az afrikai partnerországokkal folytatott együttműködés végrehajtását;

CF. mivel az EU vezető szerepet vállal az ENSZ Harmadik Bizottsága keretében a számítógépes bűnözésről szóló átfogó nemzetközi egyezmény kidolgozásával foglalkozó ad-hoc ENSZ-bizottság munkájában a gyanúsított személyek alapvető és eljárási jogainak védelme céljából;

CG. mivel a Covid19 világjárvány óta a világ más országai fogékonyabbá váltak az információmanipuláció és a beavatkozás veszélyeire; mivel az ENSZ számos kezdeményezést javasolt a digitális szféra irányításának megerősítésére és az ENSZ-tagállamok közötti nagyobb összhang megteremtésére, mint például a közérdekű információk integritásának védelmét célzó globális magatartási kódex és a Globális Digitális Paktum;

CH. mivel az INGE2 különbizottsággal folytatott megbeszélések során egyes platformok és más érdekeltek képviselői pozitívan álltak hozzá a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elhárítását célzó globális és különösen európai és – amennyiben lehetséges – transzatlanti normák létrehozásához;

CI. mivel a sikeres közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) / közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében végrehajtott missziók és műveletek, továbbá az Unió külföldi küldöttségei az EU legjobb stratégiai kommunikációs kampányai közé tartoznak a nem uniós országokban;

CJ. mivel a Tanács 2022 márciusában jóváhagyta a stratégiai iránytűt; mivel a stratégiai iránytű szerint 2024-re valamennyi KBVP/KKBP-missziót és műveletet el kell látni a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kivédéséhez szükséges megfelelő stratégiai kommunikációs eszközökkel és erőforrásokkal; mivel szükség van a missziók kommunikációjának korszerűsítésére és professzionálisabbá tételére, beleértve a dezinformációs sebezhetőségek elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések támogatását; mivel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja (StartCom) fokozta együttműködését a KBVP-missziókkal és -műveletekkel, hogy támogassa azokat a külföldi információmanipulációs és beavatkozási kampányok felderítésében, elemzésében és megértésében;

A külföldi beavatkozással szembeni összehangolt uniós stratégia

1. hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágít az információ manipulálására irányuló külföldi kísérletek és az EU-t és közvetlen szomszédságát, a Nyugat-Balkánt és a keleti partnerországokat, valamint a globális biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek közötti kapcsolatra; megjegyzi, hogy Oroszország által Ukrajnában folytatott totális háború még nyilvánvalóbbá tette a demokratikus folyamatokba való orosz beavatkozás hatásait, amely jóval az invázió előtt kezdődött, és a történelmi revizionizmuson alapul;

2. hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell az EU nyitott stratégiai autonómiáját annak érdekében, hogy korlátozzák az EU függőségén keresztüli beavatkozás lehetőségeit az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energiaágazat, a digitális ágazat és az egészségügy; támogatja az Európai Bizottság, a Tanács és a többi intézmény erre irányuló erőfeszítéseit, különösen a REPowerEU és az uniós digitális menetrend keretében;

3. tudomásul veszi a Parlament által 2022. március 9-én elfogadott első ajánlások nyomán a Bizottság által tett lépéseket; megismétli azonban felhívását, hogy a külföldi beavatkozás kezelésére egy összehangolt uniós stratégiára van szükség, figyelembe véve a fenyegetések összetettségét és többdimenziós jellegét, amely egy sokrétű és többpólusú geopolitikai elemzésen alapul. úgy véli, hogy ennek az egész társadalmat átfogó stratégiának olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek célja a külföldi beavatkozásra vonatkozó meglévő rendelkezések jobb végrehajtása, a külföldi beavatkozás elleni küzdelemre irányuló vizsgálatok és stratégiai válaszlépések kapcsolattartási pontjának létrehozása, valamint a dezinformáció elleni küzdelem és a demokratikus folyamatok fenntartása érdekében a kapacitásépítési tevékenységek finanszírozásának biztosítása; úgy véli, hogy ennek a stratégiának szinergiákat kell teremtenie az elkülönült erőfeszítések, stratégiák, cselekvési tervek, ütemtervek, valamint a mögöttes projektek és finanszírozási források között, és össze kell fognia ezeket; úgy véli, hogy meg kell határoznia a stratégiai célokat, a szükséges megbízatásokat és operatív képességeket, például a fenyegetésekkel kapcsolatos információmegosztást és a technikai beazonosítást, a jogalkotási és diplomáciai eszközöket, például új jogszabályokat, normákat, eszköztárakat, politikai attribúciót, szankciókat és egyéb ellenintézkedéseket, valamint a kapacitásépítési követelményeket, például az ezen erőfeszítésekhez hozzájáruló uniós ügynökségek és civil társadalmi szervezetek további finanszírozását, kulcsfontosságú teljesítménymutatókkal, amelyek biztosítják, hogy az eredmények megfelelő mértékűek és horderejűek legyenek;

4. e tekintetben üdvözli, hogy a Bizottság elnöke bejelentette a demokráciavédelmi csomagot; emlékeztet a Bizottság nyilatkozataira, amelyek szerint gondosan figyelembe kell venni az INGE és az INGE2 bizottság ajánlásait, amelyek értelmében az EU-ban a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést célzó jogszabályokkal együtt ki kell dolgozni egy szilárd demokráciavédelmi csomagot;

5. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU külföldi beavatkozással és információmanipulációval szembeni védelme érdekében hozott valamennyi intézkedésnek határozottan elkötelezettnek kell lennie az alapvető jogok, köztük a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleményalkotás szabadsága mellett;

6. úgy véli, hogy gondosan fontolóra kell venni az országsemleges megközelítésről – amely minden külföldi befolyásolási kísérletet azonos módon származási országtól függetlenül kezel – az objektív kritériumokon alapuló, kockázatalapú megközelítésre való átállást, hasonlóan az (EU) 2015/8499 irányelvhez[16], és fel kell használni a más országok által levont tanulságokat; úgy véli, hogy a kockázatalapú megközelítés egy olyan többszintű megközelítés egyik építőköveként működne, amely tájékoztatásul szolgál a külföldi beavatkozással szembeni szakpolitikákhoz és ellenintézkedésekhez, megszüntetné a szükségtelen jogi komplexitást, és hatékonyabban használná fel a korlátozottan rendelkezésre álló képességeket és erőforrásokat az operatív szinttől a szakpolitikai szintig azáltal, hogy figyelembe veszi azt a tényezőt, amely a külföldi befolyás értékelésében és az arra való reagálásban a leginkább mérvadó; úgy véli továbbá, hogy ennek a megközelítésnek tartalmaznia kell a lehetséges szankciók egyértelmű körét, és így egyfajta elrettentésként is működne az elkövetőkkel szemben, valamint nyomást gyakorolna az olyan újonnan megjelenő rosszindulatú szereplőkre, amelyeket esetleg fel lehet venni erre listára.; úgy véli, hogy a lehetséges kritériumok körébe az alábbiak tartozhatnának: a) külföldi beavatkozási tevékenységek folytatása; b) az Unió és tagállamai ellen irányuló, a szellemi tulajdon elleni lopást célzó program; c) a nemzeti nem állami szereplőket a hírszerzési tevékenységekben történő részvételre kényszerítő jogszabályok; d) az emberi jogok következetes megsértése; e) a fennálló nemzetközi jogrenddel szembeni revizionista politika; f) a tekintélyelvű ideológia extraterritoriális érvényesítése; felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy terjesszen elő konkrét ajánlásokat e megközelítés bevezetésére, és jóváhagyás céljából terjessze azokat a Tanács elé;

7. úgy véli, hogy az EU-nak – a tagállamokkal együttműködve – fokoznia kellene az információmanipuláció elleni küzdelemmel és annak megelőzésével kapcsolatos stratégiai kommunikációját, úgy, hogy a folyamatban lévő műveletekről széles körben beszámol, amint azok megtörténnek (debunking), különös tekintettel a globális délre; szorgalmazza az EU „prebunking” képességeinek megerősítését és az arra irányuló további beruházásokat; emlékeztet arra, hogy Ukrajna és Tajvan példát mutatott az információmanipulációval kapcsolatos megelőző figyelemfelhívás és a cáfolatok tekintetében, valamint arra, hogy fel kell használni a tapasztalataikból levont tanulságokat; hasonlóképpen emlékeztet arra, hogy az információmanipuláció megelőzése vagy gyors leleplezése érdekében szükség van egy olyan keretre, amelyen keresztül gyorsan megosztják a civil társadalom és a magánvállalkozások által szolgáltatott információkat;

8. támogatja Věra Jourová alelnök 2023 januárban Tallinnban arra vonatkozóan tett nyilvános felhívását[17], hogy bővítsék a független kommunikációs csatornákat az oroszul beszélők számára; felhívja az Európai Bizottságot és az EKSZ-t, hogy ennek megfelelően konkrét javaslatokat és intézkedéseket tegyen;

9. elítéli a bérelhető dezinformáció veszélyes jelenségét, amelynek keretében a szolgáltatók dezinformációs szolgáltatásokat nyújtanak kormányzati és nem kormányzati szereplőknek, például a dark weben keresztül, ahol közzéteszik szolgáltatásaik és áraik tényleges listáját; sajnálja, hogy az ilyen típusú szolgáltatásokat többek között választási folyamatok aláásására is alkalmazták;

10. szorgalmazza egy olyan uniós struktúra létrehozását, amelynek feladata a statisztikai adatok elemzése, a kutatási projektek koordinálása és jelentések készítése azzal a céllal, hogy javítsák a FIMI-vel kapcsolatos helyzetfelismerést és a fenyegetettségi információk megosztását, valamint a beazonosítást és az ellenintézkedéseket, beleértve az Európai Külügyi Szolgálat bevonását is, és amely referenciapontként és szakosodott tudásközpontként szolgál a tagállamok hatóságai, az uniós intézmények és az uniós ügynökségek közötti operatív csere megkönnyítése és előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy ezt a struktúrát az uniós költségvetésből kellene finanszírozni, és egy információintegritási központ formájában kellene működnie, amely a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében a rendelkezésre álló összes eszköz felhasználása terén valamennyi uniós intézménnyel együttműködik;

11. felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el, hogy a külföldi beavatkozás, többek között a dezinformáció, nemzetbiztonsági és határokon átnyúló veszélyt jelent; megerősíti, hogy az ilyen típusú cselekedetek elleni hatékony küzdelem érdekében szolidaritásra van szükség a tagállamok között; kéri, hogy módosítsák az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkét, és abba foglalják bele a külföldi beavatkozást;

12. felhívja az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeit, hogy fontolják meg olyan saját parlamenti szervek létrehozását, amelyek feladata a demokratikus berendezkedésüknek a külföldi beavatkozással és információmanipulációval szembeni védelmével kapcsolatos intézkedések felügyelete, valamint rendszeres eszmecserék szervezése e témákban;  érdeklődéssel nyugtázza, hogy lezárult az EU Integrated Resolve 2022 elnevezésű közös gyakorlat, amelynek célja, hogy javítsa az EU válaszadási képességét a belső és külső dimenzióval is rendelkező összetett, hibrid válságokra; sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a Parlamentet nem vonták be ebbe a gyakorlatba, és felhívja a többi uniós intézményt, hogy vonják be a Parlamentet minden ilyen jellegű gyakorlat struktúrájába;

14. ösztönzi a különböző uniós intézményeknek a dezinformáció nyomon követésével és az ellene való fellépéssel kapcsolatos operatív tevékenységekért felelős szolgálatai közötti együttműködés minden típusát, mint amilyen például a Parlament dezinformációs munkacsoportja, a Bizottság szolgálatai és az EKSZ StratCom munkacsoportja, illetve az EKSZ Gyors Tájékoztatási Rendszere közötti együttműködés; üdvözli, hogy az EKSZ és a Bizottság együttműködik Parlamenttel, amelynek keretében rendszeresen tájékoztatja a FIMI-fenyegetettség jelentős fejleményeiről, különösen ha ez az uniós választásokat érinti; javasolja egy gyors tájékoztatási rendszer létrehozását az európai parlamenti képviselők és a nemzeti parlamentek képviselői számára az online platformokon folyó dezinformáció elleni küzdelem és a félrevezető információk megosztásának megelőzése érdekében;

15. üdvözli, hogy az EKSZ elősegíti az információmegosztó és -elemző központ (ISAC) létrehozását, hogy közös módszertant és keretet dolgozzanak ki a rendszerszintű fenyegetettségi információk és bizonyítékok gyűjtésére és megosztására, és végső soron jobb helyzetfelismerést biztosítsanak; kiemeli az EKSZ által a FIMI-vel kapcsolatos közös elemzési keret és módszertan terén elért eredményeket, amelyeket az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv ismertet, és hangsúlyozza, hogy az ISAC részeként egy helyzetfelismerést támogató, nyílt forráskódú, együttműködésen alapuló és interoperábilis protokoll hozzájárulhat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, a tagállamok, a közösségimédia-platformok, a hírügynökségek és a civil társadalom szereplői közötti szorosabb együttműködéshez; kéri, hogy rendeljenek elegendő finanszírozást a folyamatos fejlesztéshez, a társadalom bevonásához és a kapacitásépítéshez, amely hozzájárul ennek a jelentős hatókörrel és léptékkel rendelkező modellnek a széles körű elfogadásához az egész Unióban;

16. egy állandó szerv felállítását kéri az Európai Parlamentben annak érdekében, hogy a külföldi beavatkozás eredményes nyomon követése és az azzal szembeni küzdelem transzverzális megközelítés keretében legyen biztosított;

Reziliencia

17. felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat, a partnerországokat, a civil társadalmat, az üzleti világot és a független médiát, hogy tegyenek közös erőfeszítéséket annak érdekében, hogy holisztikus módon növeljék a társadalmi és intézményi tudatosságot, és fektessenek be a dezinformációval, az információmanipulációval és a külföldi beavatkozással kapcsolatos oktatásba, továbbá abba, hogy miként lehet ezekkel szemben fellépni;

18. hangsúlyozza, hogy az EU-nak hasznosítania kell Ukrajna, Tajvan és más államok tapasztalatait és szakértelmét a külföldi beavatkozás és agresszió elleni küzdelem terén, és folytatnia kell az ezekkel az országokkal való szoros együttműködést ezen a területen; megjegyzi azonban, hogy Tajvan működésének körülményei eltérők;

19. üdvözli, hogy a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjának (EDMO), amely a tényellenőrzők, tudományos kutatók és más érdekelt felek független hálózata, hamarosan az összes uniós tagállamban lesznek központjai, és azáltal megerősödik azon küldetése, hogy felderítse és elemezze a dezinformációs kampányokat, a félretájékoztatást és a harmadik országok által egyértelmű propagandacélból előállított egyéb tartalmakat, és a médiatudatossággal kapcsolatos tevékenységeket, valamint a dezinformáció elleni küzdelmet támogató egyéb tevékenységeket szervezzen; hangsúlyozza, hogy az EU-ban vagy a tagállamokban esetleg jogi keretre lehet szükség a színvonalas tényellenőrzés biztosításához;

20. ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy a felnőttek, köztük az idősek tudatosságának növelésére irányuló általános erőfeszítésekkel, valamint az életkor, a nemek és a társadalmi-gazdasági helyzet alapján fennálló digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan emeljék be az iskolai és egyetemi tantervekbe a médiatudatosságot és a digitális jártasságot, az állampolgári nevelést, a közös európai történelmet, az alapvető jogok tiszteletben tartását, a kritikus gondolkodást és a társadalmi részvétel előmozdítását; egy összehangolt uniós médiaműveltségi stratégiát szorgalmaz, olyan jelentős léptékű és az egész Unióra kiterjedő projektekkel, amelyek kézzelfogható eredményeket hoznak létre; szorgalmazza, hogy a médiatudatossággal kapcsolatos uniós iránymutatásokat a nemzeti nyelvre lefordítva osszák meg a tagjelölt országokkal, hogy oktatással és képzéssel kezeljék a dezinformációt és előmozdítsák a digitális jártasságot; ezzel kapcsolatban kéri a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az oktatási intézményekben gyermekek és fiatalok számára egyaránt alkalmas, különböző korosztályoknak szóló tananyagok kidolgozását és terjesztését, amelyekből megtanulhatják, hogy hogyan tájékozódjanak megfelelően, és hogyan ellenőrizhetik az információk helytállóságát; szorgalmazza egy a külföldi befolyásolással és annak a felsőoktatásra és a kutatásra gyakorolt hatásával foglalkozó megfigyelőközpont létrehozását;

21. kiemeli a történelmi emlékezet és a totalitárius rezsimekkel – például a szovjet rendszerrel – kapcsolatos kutatás, valamint az ilyen rendszerek bűneiről folytatott átlátható, tényeken alapuló nyilvános vita fontosságát annak érdekében, hogy megerősítsük társadalmaink ellenálló képességét a történelem elferdítésével és manipulálásával szemben; megismétli a történelmi emlékezet területén működő civil társadalmi szervezetek, például a Memorial fontosságát, különös tekintettel a közelmúlt európai történelmére, amelyre az Oroszország által gyakorolt szisztematikus dezinformáció és revizionizmus irányul, azzal a céllal, hogy Oroszország ezzel igazolja folyamatos beavatkozását és agresszióját;

22. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy hatékony demokráciavédelmi csomagot, figyelembe véve az Európa jövőjéről szóló konferencia tapasztalatait és végső javaslatait, beleértve az olyan kezdeményezéseket, amelyek minden időben – a választási időszakokon kívül is – a demokráciánk belülről történő megerősítésére irányulnak a demokratikus elkötelezettség állampolgári kultúrájának és a polgárok aktív részvételének ápolása révén;

23. hangsúlyozza, hogy a közigazgatás minden szintjén speciális képzést kell tartani az információmanipuláció és a beavatkozás felismeréséről és az ellene való fellépésről, és hangsúlyozza, hogy ezeknek a képzéseknek figyelembe kell venniük a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjait; megismétli az Unió intézményeihez, szerveihez és hivatalaihoz, valamint a nemzeti hatóságokhoz intézett felhívását, hogy folytassák és erősítsék meg hasonló képzéseiket és az aktuális helyzetismeretet növelő intézkedéseiket, mivel a hibrid fenyegetések tartósan és széles körben elterjedtek, és fokozottabban igyekeznek befolyásolni az uniós politikákat és jogalkotást; felhívja az Unió intézményeit, szerveit és hivatalait, hogy hozzanak létre intézményközi képzéseket az intézmények, szervek és hivatalok általános rezilienciájának előmozdítása érdekében;

24. felhívja az Unió intézményeit, szerveit és hivatalait, valamint a nemzeti hatóságokat, hogy fogadjanak el egy célzott kommunikációs keretrendszert, amely intézkedéseket tartalmaz a külföldi beavatkozások és az információs szféra manipulálására irányuló kísérletek gyors felderítésére, megelőzése és elhárítása céljából; üdvözli az EKSZ, a NATO stratégiai kommunikációs kiválósági központja és a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó kiválósági központja szerepét, amelyek fontos partnerek a fokozott helyzetismeret és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni további válaszlépések kialakításában;

25. megismétli az EKSZ-hez intézett felhívását, hogy építse ki szakértelmét a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia terén, amihez megerősített megbízatásra, valamint több, különösen a stratégiai kommunikációs részlegnek és annak munkacsoportjainak juttatott erőforrásra van szükség, és ennek során a kockázatalapú megközelítést kövesse és vegye figyelembe az Oroszország által Ukrajnában folytatott agressziós háborút és az orosz állami és nem állami szereplőktől kiinduló hibrid hadviselést és propagandát, valamint a hibrid hadviselésnek a nyugat-balkáni uniós tagjelölt országokra, valamint Moldovára és a keleti partnerség más országaira gyakorolt hatását; hangsúlyozza, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai prioritásainak tudatosításához elengedhetetlen a polgárokkal folytatott párbeszéd; elismeri és nagyra értékeli az EUvsDisinfo weboldallal és adatbázissal kapcsolatban végzett munkát, és szorgalmazza, hogy megfelelő finanszírozással bővítsék tovább ezt a platformot;

26. megjegyzi, hogy sürgősen fokozni kell az olyan rosszindulatú FIMI-kampányok elleni erőfeszítéseket, amelyek célja az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok arra irányuló képességeinek korlátozása, hogy fokozatosan igazodjanak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP); üdvözli az EKSZ által az intézményi kapacitás és a médiatulajdonlás átláthatóságának támogatásához nyújtott hozzájárulást, különösen a Nyugat-Balkánon, figyelembe véve a törékeny biztonsági helyzetet és a tovagyűrűző hatások kockázatát; hangsúlyozza, hogy proaktívan kell fellépni a rosszindulatú szereplők által a régióban folytatott propaganda ellen, amelynek célja az uniós érdekek és értékek aláásása;

27. felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a civil társadalmi szervezetek által a FIMI leküzdése érdekében tett erőfeszítések támogatását, mivel ezek a szervezetek hatékonynak bizonyultak a különösen a közösségi médián, valamint a hagyományos médián keresztül továbbított információkhoz és dezinformációhoz kapcsolódó kockázatokat érintő tudatosság növelésében, és hatékonynak bizonyultak a hagyományos médiában is, mivel számos civil szervezet helyi szinten, a dezinformáció célpontjainak közelében működik, így ők jobban tudják, hogyan kommunikáljanak velük; úgy véli, hogy a technológiai és médiavállalatoknak együtt kellene működniük a civil társadalmi szervezetekkel, amelyek szakértelemmel tudnak szolgálni a politikai és kulturális összefüggésekről, hogy stratégiákat dolgozzanak ki a választási folyamatokba való beavatkozás kockázatának mérséklésére;

28. kéri, hogy az oknyomozó újságírás és a civil szervezetek számára egyértelmű és átlátható módon biztosítsanak elégséges és fenntartható finanszírozást, amely arányos a tudatosság növelésére, a demokratikus folyamatokba való beavatkozásra irányuló erőfeszítések feltárására és hatásuk semlegesítésére irányuló erőfeszítéseikkel;

29. felszólít arra, hogy az érintett civil szervezetek számára különítsenek el és mozgósítsanak jelentősebb állami forrásokat, valamint a magánfinanszírozás növelésére irányuló erőfeszítésekre, például egy adományozói konferencia elősegítésére szólít fel; kéri, hogy indítsanak el egy közös kezdeményezést az uniós alapok és programok, ezen belül a közelgő demokráciavédelmi csomag, valamint a pénzügyi szervezetek, a bilaterális donorok és kedvezményezettek részvételével, hogy erősítsék a demokratikus rezilienciát és a FIMI elleni küzdelmet célzó beruházások harmonizációját és az ezzel kapcsolatos együttműködést, és hogy ez a beruházási keret objektív, átlátható és ellenőrzött szempontok alapján testre szabott támogatást nyújtson a helyzetismeret növelése (például az információmanipuláció és a beavatkozás kutatása, vizsgálata és eredetének azonosítása, az e területen folytatott együttműködés fejlesztése, valamint a FIMI által támasztott kihívás kezelését szolgáló ISAC módszertanok és nyílt forráskódú eszközök kidolgozása) terén tevékenykedő független tényellenőrzőknek, oknyomozó újságíróknak, tudományos kutatóknak, szellemi műhelyeknek és civil szervezeteknek, valamint hogy hozzanak a médiatudatosság és a digitális jártasság előmozdítását célzó intézkedéseket, továbbá hosszú távú, többéves finanszírozást felölelő éves vagy féléves pályázati felhívások révén indítsanak egyéb rezilienciaépítő tevékenységeket és nyújtsanak támogatást az emberi jogok védelmezői számára;

30. hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú biztosítani a visszaélést bejelentő személyek, az újságírók és más médiaszakemberek számára azokat a feltételeket, amelyek révén hozzájárulhatnak a demokrácia szempontjából létfontosságú nyílt, szabad, pártatlan és tisztességes nyilvános vitához, amely döntően segíti a társadalmat abban, hogy fellépjen a dezinformációval, az információmanipulációval és a beavatkozással szemben; hangsúlyozza, hogy biztonságos berendezésekre és erős, nyílt forráskódú, végponttól végpontig terjedő titkosításra van szükség az újságírók és forrásaik közötti kommunikáció titkossága és integritása védelmében;

31. üdvözli a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos javaslatot[18], amely az irányelvjavaslatból és egy ajánlásból áll, és amelynek célja, hogy javítsa az újságírók, az emberijog-védők és a civil szervezetek visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelmét; üdvözli továbbá a Bizottság 2022. évi jogállamisági jelentésében szereplő elemzést, amely az újságírók biztonságát az EU-ban fenyegető veszélyeket, valamint a nyilvánosság részvételével szembeni jogi fenyegetéseket és visszaélésszerű bírósági eljárásokat vizsgálja; rámutat, hogy az EU-ban növekszik az újságírók és civil szervezetek kémszoftveres megfigyelése, ami az újságírók megfélemlítésének és zaklatásának eszköze; hangsúlyozza, hogy ezt a dimenziót figyelembe kell venni a Bizottság jogállamiságról szóló értékelésében;

32. emlékeztet arra, hogy a független, plurális és minőségi médiaszolgáltatások hatékony ellenszert jelentenek a külföldi információmanipuláció és beavatkozás ellen; emlékeztet e tekintetben a Riporterek Határok Nélkül által létrehozott Journalism Trust kezdeményezésre, amelynek célja az ágazati normák meghatározása; megismétli az állandó uniós hírmédia- és magazinprogramra vonatkozó felhívását; úgy véli, hogy a média szabadságát és pluralizmusát az online környezetben is védeni kell és elő kell mozdítani, különösen az újságírói tartalmak online platformokon való elérhetősége tekintetében;

33. megjegyzi, hogy biztosítani kell, hogy a dezinformáció elleni küzdelemben a hagyományos újságok és hírcsatornák is részt vegyenek; felhívja különösen a hírcsatornákat, hogy az általuk meghívott szakértők profilját illetően nyújtsanak átláthatóbb információkat;

34. üdvözli az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot[19], amelynek célja egy uniós szintű közös keret létrehozása a médiaszolgáltatások belső piacán a pluralizmus és a függetlenség előmozdítása érdekében, mégpedig azáltal, hogy konkrét rendelkezéseket állapít meg a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás és a megfigyelés ellen, és hogy biztosítja a közszolgálati médiaorgánumok megfelelő finanszírozását és a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát, valamint az online médiatartalmak védelmét; sürgeti, hogy hozzanak intézkedéseket a média és a médiában dolgozók védelmére is, különösen akkor, amikor a tájékoztatáshoz való jog aláásására törekvő külföldi hatalmak célkeresztjébe kerülnek; hangsúlyozza, hogy különösen a megfigyelésre vonatkozó rendelkezéseket még jelentős mértékben javítani kell annak érdekében, hogy a rendelkezések ne legitimálják a kémszoftverek használatát az egyének, különösen az újságírók ellen, és ezáltal ne ássák alá az alapvető jogokat, ahelyett, hogy erősítenék azokat;

35. üdvözli a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályi javaslat keretében a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület – a nemzeti médiahatóságokból álló új testület – javasolt létrehozását, amelynek jelentős szerepet kell játszania a dezinformáció – ezen belül a külföldi beavatkozás és az információmanipuláció – elleni küzdelemben; megjegyzi különösen azt, hogy a testület egyik javasolt feladata az EU-n kívül letelepedett szolgáltatók által nyújtott, az Unión belüli közönséget megcélzó – és a közbiztonság szempontjából esetleg kockázatot jelentő – médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása; javasolja, hogy a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országait e tekintetben vonják be a testület hatókörébe; hangsúlyozza, hogy a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek mind szervezeti, mind finanszírozási szempontból függetlennek kell lennie az Európai Bizottságtól és a tagállamok kormányaitól, hogy objektív és politikailag független módon dolgozhasson;

36. üdvözli, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyal összefüggésben javasolják a médiaszolgáltatások belső piacának független nyomon követését, amely részletes adatokat és minőségi elemzést nyújtana a tagállami médiapiacok rezilienciájáról, különös tekintettel a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kockázataira; üdvözli azt a javaslatot, hogy szervezzenek strukturált párbeszédet az online platformok és a médiaszektor között annak nyomon követése érdekében, hogy a platformok betartják-e az önszabályozási kezdeményezéseket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály vagy bármely más jelenlegi vagy jövőbeli média- vagy technológiai jogszabály ne tartalmazzon különleges mentességeket a horizontális tartalommoderálási szabályok alól, amelyek biankót jelentenek a dezinformáció terjesztőinek.

37. kéri olyan „tükörzáradékok” létrehozását, amelyek értelmében az európai információs tér harmadik országok felé való nyitottsága arányos lenne az európai médiaorgánumok hozzáférésével ezekben az országokban; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy uniós szintű szabályozási rendszert annak megakadályozására, hogy a külföldi kormányok szerkesztői ellenőrzése alatt álló vagy magas kockázatú külföldi országok tulajdonában lévő médiavállalatok európai médiavállalatokat vásároljanak fel; ennek elsősorban azokra a nem demokratikus vagy magas kockázatú országokra kell vonatkoznia, amelyekben az európai médiaszervezetek nem működhetnek szabadon, vagy nyomásgyakorlásnak vannak kitéve annak érdekében, hogy részrehajlóan, a nemzeti kormányoknak kedvező módon tudósítsanak; ezeknek az erőfeszítéseknek egy közös adatbázison kell alapulniuk, hogy megkönnyítsék az összehangolt megelőzést és/vagy büntetőeljárást az Európai Unióban; véleménye szerint egy ilyen szabályozási rendszer a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében alapulhat a meglévő FDI-átvilágítási mechanizmusokon; ösztönzi, hogy az a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályba foglalják bele a média tulajdonviszonyainak átláthatóságára vonatkozó, jelenleg az ajánlásokban szereplő rendelkezéseket;

38. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás tagadásának terjedése összefüggésbe hozható az összeesküvés-elméletek szélesebb körű elterjedésével a nyilvános diskurzusban, amelyek az ellenvalóság szándékos megteremtésén és a tudomány elutasításának alapulnak, és amelyek Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújától kezdve a Covid19 elleni vakcinákig sokféle témára vonatkozó téves elképzeléseket tartalmaznak; hangsúlyozza, hogy a külföldi szereplők szerepe az éghajlatváltozással és az EU éghajlat-politikájával kapcsolatos dezinformáció terjesztésében aláássa a közvélemény támogatását, és a hazai szereplők is kihasználják ezt az éghajlatügyi dezinformációt saját politikai céljaik érdekében;

39. támogatja a vezető éghajlatvédelmi szakértők által a COP 27 konferencián tett, a technológiai vállalatokhoz intézett felhívást, hogy foglalkozzanak a dezinformáció növekvő problémájával, és fogadjanak különösen el az éghajlattal kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció fogalmára vonatkozó univerzális meghatározást, amely a tudományos bizonyítékok hamis bemutatását és a hamis megoldások népszerűsítését is magában foglalja, továbbá kötelezzék el magukat azon cél mellett, hogy nem tesznek közzé olyan hirdetéseket, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatban félretájékoztatást, dezinformációt és zöldrefestést tartalmaznak, és megosztják az éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció és a zöldrefestés terjedéséről a platformjaikon végzett belső kutatásokat;

40. felhívja a platformokat, hogy hozzanak intézkedéseket az átláthatóság növelésére és az éghajlatváltozás tagadását népszerűsítő reklámok elhelyezésének megakadályozására és megtiltására, valamint alkalmazzák ezeket az intézkedéseket az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra; elismeri, hogy sürgősen meg kell fékezni az éghajlatváltozással kapcsolatos dezinformációs gazdaság terjedését;

41. aggodalommal veszi tudomásul, hogy az éghajlatváltozás tagadásának és az éghajlat-politikai intézkedések elleni támadásoknak a legnagyobb visszhangot kiváltó szereplői közül sokan „ellenőrzött” státusszal rendelkeznek a különböző közösségimédia-platformokon, többek között a Twitteren, ami lehetővé teszi számukra, hogy e kiváltságos státusszal félretájékoztatást és dezinformációt terjesszenek követők milliói számára, valamint hogy az ilyen szereplők gyakran az Európai Unión kívül tartózkodnak; felszólítja a Twittert, hogy vezessen be szigorúbb ellenőrzéseket a kék pipák értékesítésénél;

Beavatkozás az online platformok felhasználásával

42. emlékeztet arra, hogy az online platformok üzleti modellje még mindig a személyes adatokon és homályos algoritmusokon alapuló hirdetésekre épül, ami azt jelenti, hogy a nagyobb elkötelezettség több reklámbevételt jelent, és ezt az elkötelezettséget olyan algoritmusok segítségével generálják, amelyek a polarizált és szélsőséges véleményeket a tényeken alapuló információk rovására jutalmazzák, és így jelentős kockázatot jelent az adatmanipuláció szempontjából; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet[20] (GDPR), a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex és a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló közelgő rendelet további biztosítékokat nyújt az ilyen visszaélésszerű és manipulatív gyakorlatokkal szemben; emlékeztet arra, hogy támogat minden olyan intézkedést, amely tiltja a politikai reklámok mikrotargetálását, különösen, de nem kizárólag az olyan érzékeny személyes adatokon alapuló mikrotargetálást;

43. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a technológiai vállalatokat, hogy működjenek együtt, és fektessenek be több erőforrást a mesterséges intelligencián alapuló dezinformációval szembeni szabályozási és technológiai jogorvoslatok kidolgozásába;

44. sajnálattal állapítja meg, hogy a nagyobb platformok, mint például a Meta, a Google, a YouTube, a TikTok és a Twitter, még mindig nem tesznek eleget a dezinformáció elleni aktív fellépés terén, sőt még le is építik a személyzetet, a szabályozó hatóságok, a civil társadalom, sőt a vállalatok integritásért felelős munkatársainak folyamatos felhívásai ellenére; emlékeztet arra, hogy a platformoknak elegendő személyzettel kell rendelkezniük a moderációs eszközök rendszeres frissítéséhez annak megakadályozása érdekében, hogy a káros tartalmak kijátsszák a moderációs szabályzatukat; emlékeztet arra, hogy a dezinformációs és beavatkozási kampányok nagymértékben támaszkodnak a dezinformáció és a mikrotargetálás platformok közötti koordinációjára; sajnálja, hogy az európai választások integritásának megőrzése terén az EU unión kívüli vállalatoktól függ; mivel a gyakorlati kódex önszabályozó megközelítése nem volt elégséges, arra sürget minden platformot, beleértve a kisebbeket is, hogy fokozzák a koordinációt a kampányok jobb azonosítása és terjedésük megakadályozása érdekében;

45. sajnálja, hogy a közösségimédia-vállalatok nem tesznek eleget felelősségüknek, és nem bizonyulnak hatékonynak a platformjaikon megjelenő félretájékoztatás és dezinformáció azonosításában, és ha mégis, akkor csak lassan távolítják el azokat; sajnálja, hogy az online platformok tétlensége azt mutatja, hogy az európai szabályozási keretből hiányoznak a kötelező erejű szabályok. emlékeztet arra, hogy a platformok üzleti modellje azt sugallja, hogy hozzáférnek a vonatkozó adatokhoz; sajnálja, hogy gyakran csak akkor lépnek, amikor a polgárok, a kutatók vagy a média jeleznek bizonyos tartalmakat; felszólítja a platformokat, hogy adjanak elsőbbséget a megbízható forrásokból származó, tényeken alapuló információknak;

46. felszólítja a platformokat, hogy rendeljenek több képzett személyzetet, erőforrást és kapacitást a káros tartalmak és magatartásformák nyomon követéséhez és moderálásához az EU valamennyi hivatalos nyelvén, helyi nyelvén és nyelvjárásán, és arra ösztönzi a platformokat, hogy növeljék a finanszírozást és javítsák az akkreditált harmadik fél tényellenőrzők integrációját valamennyi uniós nyelven; hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell a káros tartalmakkal;

47. megjegyzi, hogy az is rendkívül sajnálatos, hogy a nagy technológiai platformok a legtöbb uniós tagállamban nem kínálnak közvetlen humán ügyfélszolgálatot;

48. elítéli, hogy a Twitter a tulajdonosváltás óta visszalépett a dezinformáció elleni küzdelemben; sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy a Twitter jelentősen csökkentette a dezinformáció megakadályozásáért felelős munkatársak számát, beleértve a globális tartalom moderálásáért, a gyűlöletbeszédért és az online zaklatásért felelős munkatársakat is; sajnálja, hogy a közelmúltban megfelelő értékelés nélkül állítottak vissza felfüggesztett fiókokat, és különösen hogy visszaállítottak erőszakos jobboldali és nyíltan fasiszta fiókokat, beleértve azokat is, amelyek tagadják a 2020-as amerikai elnökválasztás kimenetelét; határozottan visszautasítja a Twitter azon döntését, hogy leállítja a Covid19-cel kapcsolatos dezinformációval szembeni politikájának végrehajtását;

49. megjegyzi, hogy Oroszország ukrajnai agresszív háborúja rávilágított arra, hogy a hatóságok számára nincsenek kapcsolattartási pontok a dezinformáció és a jogellenes tartalmak bejelentésére; sajnálja, hogy a Meta vezetősége gyakran átruházza a tartalommoderálás felelősségét az Egyesült Államokban működő biztonsági csoportra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Meta mindössze két képviselővel rendelkezik a balti országokban, ami azt jelenti, hogy nincs elegendő erőforrás a tartalom moderálására, ami olyan hibákhoz vezet, mint például a jogszerű fiókok letiltása;

50. aggasztónak tartja, hogy egészségügyi dezinformációs csoportok, politikai szélsőségesek és vallási fundamentalisták, például a talibán, a „Twitter Blue” előfizetéssel, egy pipa segítségével „ellenőrzött” státuszt kaphattak; felszólítja a Twittert, hogy módosítsa irányelveit a megszemélyesítés, a hamisítás vagy a szakértelemre vonatkozó félrevezető állítások megakadályozása érdekében;

51. emlékeztet arra, hogy a Twitter aláírta a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített magatartási kódex, és hogy a tulajdonosváltás nem befolyásolhatja a platformnak a kódex szerinti kötelezettségvállalásait; emlékezteti a Twittert, hogy a vállalatnak be kell tartania az összes vonatkozó európai uniós szabályozást, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt is; sürgeti a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy a Twitter betartsa az uniós szabványokat és szabályokat, és alkalmazzanak megfelelő szankciókat, ha a technológiai vállalatok nem tartják be azokat;

52. felszólítja a platformokat, hogy különösen a kutatók számára könnyítsék meg a teljes körű hozzáférést a megállapításokat alátámasztó adatokhoz, és vezessenek nyilvántartást az eltávolított tartalmakról, hogy ezzel segítséget nyújtsanak a kutatóknak a jövőbeli vizsgálatokhoz, valamint segítsék a többi technológiai vállalatot, a demokratikus kormányokat és a bűnüldöző hatóságokat a megfelelő intézkedések meghozatalában; felhívja az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy mindez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódex keretében valósuljon meg, és követelje meg, hogy a platformoknak indokolniuk kell, hogy miért nem tartják technikailag megvalósíthatónak az adatokhoz való hozzáférést;

53. üdvözli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek előírják az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára, hogy elmagyarázzák az algoritmusok működését, hogy fel lehessen mérni az algoritmusok demokratikus és választási folyamatokra gyakorolt hatását, valamint hogy hozzanak kockázatcsökkentő intézkedéseket; felszólítja a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex aláíróit, hogy teljes mértékben tartsák be kötelezettségvállalásaikat; sajnálja, hogy a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex aláírói nem tesznek kötelező erejű kötelezettségvállalásokat; szorgalmazza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében egy magatartási kódex formájában gyorsan fogadják el a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, és felszólítja a Bizottságot annak felmérésére, hogy milyen aktualizált vagy új jogalkotási javaslatokra van szükség a megfelelés hiányosságainak megszüntetéséhez, valamint hogy biztosítsa a gyakorlati kódex szerinti kötelezettségvállalásaikat rendszerszinten nem teljesítő platformok ideiglenes vagy végleges felfüggesztésének lehetőségét;

54. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes szereplők, akiknek szolgáltatásai jelentősen hozzájárulnak a dezinformáció terjesztéséhez – mint például az Apple, az Amazon, az Odysee, a Patreon, a GoFundMe és a Telegram –, nem aláírói a gyakorlati kódexnek; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a fennmaradó érintett érdekelt feleket a gyakorlati kódex aláírására és teljes körű betartására, valamint a munkacsoportban való részvételre; kéri egy olyan jogi keret létrehozását, amely biztosítja a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalások minimális szintjét ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Telegram egyáltalán nem működik együtt a demokratikus országok döntéshozóival, és vonakodik együttműködni a civil társadalmi szervezetekkel;

55. üdvözli, hogy az online hirdetési ökoszisztéma valamennyi szereplője kötelezettséget vállal arra, hogy ellenőrzi és korlátozza a reklámok elhelyezését a dezinformációt terjesztő fiókokon és weboldalakon vagy a dezinformációs tartalmak mellett, valamint korlátozza a dezinformációt tartalmazó reklámok terjesztését, a politikai hirdetések összefüggésében is; rámutat azonban arra, hogy még mindig nem áll rendelkezésre elegendő adat annak ellenőrzésére, hogy a meghozott intézkedéseknek van-e eredménye; sajnálja, hogy ez az üzleti modell és az azt alátámasztó ajánló algoritmusok továbbra is döntő mértékben elősegítik a dezinformáció és a hamis, félrevezető és uszító tartalmak terjedését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a platformok a felhasználók „felhatalmazása” ürügyén hajlandóak a felhasználókra hárítani azt a felelősséget, hogy korlátozzák a reklámok elhelyezését a dezinformációt terjesztő fiókokon és weboldalakon; mivel ezt a felelősséget a platformoknak kellene viselniük, hiszen ők rendelkeznek a megfelelő adatokkal és szakértelemmel, mindaddig, amíg a tevékenységük átlátható marad, és az adatokat a kutatók rendelkezésére bocsátják; aggódik amiatt, hogy az arculatot érintő kockázatok elleni márkavédelmi eszközök piaca nem átlátható, mivel ezek az eszközök gyakran olyan algoritmusokra támaszkodnak, amelyek bizonyítottan tévesen címkéznek meg jogszerű és megbízható hírszolgáltatókat;

56. aggódik a videojátékok segítségével készült felvételek felhasználása miatt, amelyek terjesztik a dezinformációt az ukrajnai orosz invázióról és más fegyveres konfliktusokról; felszólítja a médiaorgánumokat, hogy fokozottan figyeljenek oda az ilyen tartalmakra, és dolgozzanak ki hatékony eszközöket arra, hogy eltávolítsák ezeket a platformjaikról; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy video- és online játékokkal foglalkozó oroszországi székhelyű vállalatok, beleértve a mobiljátékokat gyártó vállalatokat is, továbbra is szabadon működnek az európai piacokon, és felhasználhatók dezinformáció és propaganda terjesztésére;

 

57. szorgalmazza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály társszabályozási mechanizmusa keretében egy magatartási kódex formájában gyorsan fogadják el a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, figyelembe véve, hogy a siker attól függ, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 28. cikke szerinti kötelező ellenőrzéseken keresztül szigorúan érvényesítik az előírásokat abban az esetben, ha az aláíró felek alulteljesítenek; szorgalmazza a különböző felhasználói fellebbezési mechanizmusok és a túlzott és az túl gyenge moderálással kapcsolatos kötelezettségvállalások harmonizálását;

58. emlékeztet arra, hogy az állami hatóságoknak vannak fiókjaik a közösségimédia-platformokon, amelyek többek között rendészeti célokra és a dezinformációs trendek nyomon követésére szolgálnak; megjegyzi, hogy ezeket a fiókokat – mindaddig, amíg nem lépnek kapcsolatban más felhasználókkal – biztonságosnak kell tekinteni, és a platformoknak nem szabad őket eltávolítaniuk;

59. kéri, hogy tegyék lehetővé a magánszemélyek vagy jogi személyek számára, hogy tétlenség miatt bepereljék a platformokat, ha a félretájékoztatást vagy dezinformációt nem távolítják el, különösen ha az említett személyek ezek célpontjai;

60. támogatja független platformminősítő ügynökségek létrehozását, amelyek tájékoztatják a nyilvánosságot a platformok gyakorlatáról, hogy az emberek megalapozott döntést hozhassanak, amikor regisztrálnak a platformok használatára;

Kritikus infrastruktúra és stratégiai ágazatok

61. üdvözli a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló, nemrégiben elfogadott irányelvet (CER-irányelv), a kritikus infrastruktúrák megerősítését célzó tanácsi ajánlást és a NIS2-irányelvet; üdvözli, hogy ezt kiterjesztik az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -elosztás kritikus infrastruktúráira is; úgy véli, hogy a közelmúltbeli támadások, például a kritikus fontosságú infrastruktúrák elleni szabotázs és a fokozott kibertámadások azt mutatják, hogy a tagállami végrehajtásukat követően értékelni kell a meglévő jogszabályokat, és felhívja az Európai Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő további megerősített javaslatokat, amelyek között szerepelhet a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó civil társadalmi szervezetek rezilienciájának kiépítése is; emellett felhívja az összes tagállamot, hogy mielőbb frissítsék nemzeti biztonsági stratégiáikat, és a gyenge pontok azonosítása érdekében végezzenek stresszteszteket a kritikus infrastruktúrákon; megismétli azt az ajánlását, hogy a kritikus fontosságú szervezetek listáját terjesszék ki a digitális választási infrastruktúrára és az oktatási rendszerekre is;

62. aggódik amiatt, hogy az EU a kritikus infrastruktúrák és ellátási láncok terén külföldi szereplőktől és külföldi technológiáktól függ; rámutat azokra a közvetlen külföldi befektetések geopolitikai eszközként való felhasználásából származó sebezhetőségekre; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy dolgozzon ki kötelező erejű ambiciózus jogszabályt az IKT ellátási lánc biztonságára, amely a Tanács javaslatát követve figyelembe veszi a nem technikai kockázati tényezőket, továbbá hogy dolgozzon ki erősebb szabályozási keretet a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelethez[21]; úgy véli, hogy az erősebb szabályozási keretet, amely iránymutatásokat tartalmaz a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos nemzeti gyakorlatok harmonizálására, úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza a létfontosságú ágazatokban működő kritikus fontosságú vállalatok vagy a médiavállalatok olyan külföldi felek általi átvételét, amelyek közvetlenül vagy közvetve kiemelt kockázatot jelentő országok ellenőrzése alatt állnak, és hogy fontolóra kell venni, hogy a kimenő befektetéseket bevonják az eszköz alkalmazási körébe; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre tulajdonosi átláthatósági nyilvántartásokat; úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a Tanács ellenőrzése mellett meg kell tudnia gátolni azokat a közvetlen külföldi befektetéseket, amelyek sérthetik az uniós érdekű projekteket vagy programokat, illetve az egyéb uniós érdekeket, vagy ellentétesek azokkal; hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon az ilyen jellegű beruházások adósságcsapdába sodorhatják az országokat, ami tovább destabilizálhatja a régiót;

63. megjegyzi, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító mechanizmusok ellenére kínai vállalatok, mint például a Nuctech, szerződéseket kaptak európai kritikus infrastruktúrában, ami biztonsági kockázatokhoz vezet; felszólítja ezért a Tanácsot és a Bizottságot, hogy zárják ki a kiemelt kockázatot jelentő országokban, különösen Kínában és Oroszországban székhellyel rendelkező gyártóktól – mint például a TikTok, ByteDance, Huawei, ZTE, Kaspersky, NtechLab vagy Nuctech stb. – származó berendezések és szoftverek használatát; felhívja a létfontosságú ágazatokat és más érzékeny ágazatokat, hogy zárják ki a kiemelt kockázatot jelentő országokból származó olyan hardverek és szoftverek használatát, amelyek veszélyeztethetik az adatok és szolgáltatások titkosságát, integritását és rendelkezésre állását; emlékeztet arra, hogy minden zárt rendszerben működő szoftver sebezhető marad, amikor rutinellenőrzéseket vagy frissítést végeznek; úgy véli, hogy a ByteDance kínai konglomerátum tulajdonában lévő TikTok alkalmazás megsérti az európai adatvédelmi keretet, potenciális kockázatot jelent, és a kínai hátterű dezinformáció forrása; üdvözli az uniós intézmények döntését, hogy korlátozzák a TikTok használatét a szervezeti eszközökön; azt javasolja, hogy a nemzeti kormányok minden szintjén és az uniós intézményekben tiltsák be a TikTok használatát;

64. hangsúlyozza, hogy technológiai szövetségeket kell létrehozni és kialakítani a demokratikus partnerekkel a stratégiai autonómia erősítése és annak érdekében, hogy csökkenjen az EU függősége a nagy kockázatú külföldi szereplőktől és technológiáiktól, és megerősítsék az EU ipari képességeit a kulcsfontosságú technológiai területeken, például a mesterséges intelligencia, a félvezetők, a felhőalapú számítástechnika és más élvonalbeli technológiák terén;

65. aggodalmát fejezi ki a tenger alatti kábelek és csővezetékek sebezhetősége és az ellenük irányuló, egyre gyakoribb támadások miatt, különös tekintettel az Északi Áramlat gázvezeték ellen 2022 szeptemberében végrehajtott szabotázsakcióra; úgy véli, hogy a tenger alatti kábelekbe és csővezetékekbe történő közvetlen külföldi befektetések további biztonsági kockázatot jelentenek; üdvözli az EU tengerbiztonsági stratégiáját, és felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tenger alatti infrastruktúrák védelmének jobb megértése és nagyobb rezilienciája, a koordináció és az információmegosztás javítása, a megfigyelési képességeknek az iparággal együtt végzett fejlesztése, a reagálási mechanizmusok megerősítése, valamint e kérdésnek a külső fellépés valamennyi aspektusába való beágyazása terén elért eredményekről;

 

66. aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogyan az uniós tagállamok politikai elitje, például Németországban, előmozdította a Gazprom üzleti stratégiáját, és ahogyan folyamatos támogatásban részesítette az Oroszországból érkező gázszállításokat; aggodalommal jegyzi meg, hogy az Európai Unióban a kőolaj és a fosszilis gáz folyamatos kitermelésében és felhasználásában érdekelt külföldi államok és vállalati szereplők lobbitevékenysége hatást gyakorol a politikai döntéshozatali folyamatokra; e tekintetben emlékeztet az INGE 1 jelentésében megfogalmazott megállapításaira; üdvözli az Európai Bizottság REPowerEU javaslatát, amely az EU energiarendszerének átalakítására irányul, megszüntetve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőséget; sürgeti az EU tagállamait és a Bizottságot, hogy állítsák le az autokratikus rezsimekből az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyag behozatalt, és mozduljanak el a fenntartható energiaszuverenitás irányába;

67. aggodalmát fejezi ki a Magyarország és Oroszország közötti szoros kapcsolatok miatt, amelyek keretében Oroszország az energiaágazatban kifejtett nyomásgyakorláson keresztül gyakorolja befolyását; sajnálja, hogy Magyarország nem tett jelentős lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse energiafüggőségét Oroszországtól; úgy véli, hogy többet kell tenni a nyílt, stratégiai autonómia biztosítása érdekében az energiaágazatban; kéri, hogy gyorsítsák fel a megújuló energiaforrások bevezetését, ugyanakkor minimalizálják a Kínától való további függőséget;

 

68. üdvözli a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra irányuló közelmúltbeli javaslatot[22]; úgy véli, hogy a javasolt jogszabály elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsa a csipekről szóló európai jogszabályjavaslat[23] sikeréhez szükséges ellátási láncokat; hangsúlyozza, hogy a stratégiai erőforrásokkal kapcsolatos ellátásbiztonság megteremtése érdekében továbbra is törekedni kell a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére a hasonlóan gondolkodó demokráciákkal;

Beavatkozás a választási folyamatok során

69. üdvözli az APPF által e téren, különösen a nem uniós országokból az EU politikai rendszerébe irányuló tiltott pénzügyi kifizetések megelőzése és megakadályozása terén végzett munkát; felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy bővítsék az APPF eszköztárát, és tegyék lehetővé az adományok hatékony nyomon követését a végső befizetőig, elkerülve ezáltal a tilalom közvetítők igénybevételével történő megkerülését, különösen azáltal, hogy az APPF-t felhatalmazzák arra, hogy közvetlenül az adományozók bankintézetétől szerezzen információkat, valamint azáltal, hogy egy olyan rendszert biztosítanak, amelyben a tagállamok pénzügyi hírszerző egységei push-értesítéseket küldenek a gyanús tranzakciókról a Hatóságnak; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy erősítsék meg azokat a jogi biztosítékokat, amelyek megakadályozzák, hogy az európai politikai pártok nemzeti tagpártjai nemzeti szinten nem uniós eredetű kifizetéseket kapjanak, amelyeket aztán hozzájárulásként használnak fel az európai politikai pártok és alapítványok számára; üdvözli az APPF által az illetékes uniós intézményekkel és ügynökségekkel, valamint a tagállamokkal már kialakított operatív kapcsolatokat is, amelyek célja, hogy hatékonyan fellépjenek a személyes adatokat érintő jogsértések választási célokra történő felhasználására irányuló kísérletek ellen; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák tovább az APPF-fel folytatott együttműködést azáltal, hogy mind az adatvédelmi, mind a választások kiberbiztonságáért felelős illetékes hatóságoknál szakosodott kapcsolattartó pontokat bocsátanak rendelkezésre és működtetnek;

70. üdvözli az európai választási együttműködési hálózaton belül indított kezdeményezéseket, beleértve a közös rezilienciaépítési terveket; felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vonja be a Parlamentet a hálózat és az APPF tevékenységeibe; úgy véli, hogy hasonló hálózatokat kellene létrehozni a tagállamok nemzeti parlamentjeivel; úgy véli továbbá, hogy a tagállamok parlamentjeinek és a választási hatóságoknak többet kellene tenniük, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a nemzeti választási eljárásba való beavatkozás kockázatairól; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy magatartási kódexet a közösségi médiával kapcsolatos bevált gyakorlatokról, amely a közszereplőkre és a hatóságokra alkalmazandó, és amelynek célja közös magatartási normák megállapítása, tekintettel arra, hogy a politikusok és a kormányok néha dezinformációhoz folyamodnak az ideológiai ellenségeskedés ösztönzése érdekében;

71. megjegyzi, hogy az Európai Parlament meghatározott egy a 2024-es európai választásokra vonatkozó stratégiát, amely a választások előtti információmanipuláció megelőzését és kezelését célozza a politikai vagy szélesebb társadalmi vitákba való beavatkozás nélkül, teljes mértékben tiszteletben tartva a képviselői mandátumok függetlenségét; hangsúlyozza, hogy ennek a stratégiának a már meglévő intézkedések, köztük a Parlament dezinformációval foglalkozó munkacsoportjának részvételével végrehajtott intézkedések fokozásán kell alapulnia, beleértve a Parlament dezinformációval foglalkozó munkacsoportjának keretében végzett intézkedéseket is, ezért további források elkülönítését kéri a különböző intézkedések végrehajtásához;

72. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a választási infrastruktúra biztonsági rezilienciájának és megbízhatóságának védelme, beleértve többek között az informatikai rendszereket, a szavazógépeket és -berendezéseket, a választási irodák hálózatait és eljárásait, valamint a választói névjegyzéket és a tároló létesítményeket; hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák egyre inkább előtérbe kerülnek a választások lebonyolításában és a demokratikus folyamatokban; megjegyzi, hogy a választásokat lebonyolító szerveknek a felmerülő választási kihívásokra adott hatékony válaszok érdekében olyan új munkarendeket kell elfogadniuk, amelyek fokozzák a kockázatmegelőzési és a rezilienciát bizonyító képességeiket, a komplex digitális környezetben is; kéri, hogy az uniós tagállamok és a helyi önkormányzatok számára biztosítsák a FIMI elleni küzdelemhez szükséges szolgáltatások és eszközök eszköztárát; megjegyzi, hogy a választások megtartásakor a papíralapú szavazólapokról ellenőrizhető papíralapú nyilvántartást kell vezetni, és azokat független ellenőrzéseknek kell alávetni az eredmények pontosságának biztosítása érdekében; kiemeli a választási megfigyelés és a független választási megfigyelők alapvető szerepét;

A politikai tevékenységek külföldi szereplők és adományozók általi burkolt finanszírozása

73. ismét kifejezi aggodalmát amiatt, hogy rendszeresen fény derül arra, hogy Oroszország számos demokratikus országban jelentős finanszírozásban részesít politikai pártokat, politikusokat és egykori politikusokat és tisztviselőket, azzal a céllal, hogy megkíséreljen beavatkozni a belpolitikai folyamatokba, és befolyásolja azokat; aggodalmának ad hangot Oroszország számos politikai párthoz és politikushoz fűződő kapcsolatai, valamint az európai szecesszionista mozgalomba való kiterjedt orosz beavatkozás miatt, például Katalóniában, ahol sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy folytassanak le átfogó nyomozást, és felhívja a Helsinkiben működő, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai kiválósági központját, hogy készítsen tanulmányt erről a konkrét ügyről;

74. tudomásul veszi, hogy az európai választási együttműködési hálózat feltérképezi az európai országok külföldi finanszírozását, és jelzi, hogy szeretne tájékoztatást kapni erről a munkáról; kéri az Unión kívüli országokból származó külföldi finanszírozás betiltását; felhívja a hálózatot, hogy határozza meg a politikai kampányok és a politikai pártok finanszírozására vonatkozó közös uniós szabályokat, beleértve a harmadik országok általi finanszírozást is, különösen a 2022. március 9-én elfogadott INGE 1 jelentés ajánlásaiban azonosított joghézagok megszüntetését célzó normákat, amelyeket valamennyi tagállam nemzeti választási törvényeiben alkalmazni kellene, a végrehajtási mechanizmusokat is beleértve; felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen foglalkozzanak a harmadik országokból a nemzeti politikai pártoknak juttatott adományok kérdésével, hogy felszámolják a tagállamokban meglévő kiskapukat;

75. tudomásul veszi az európai politikai pártok és alapítványok jogállásával és finanszírozásával kapcsolatos, jelenleg zajló jogalkotási tárgyalásokat; arra számít, hogy ezek a tárgyalások erősíteni fogják az APPF megbízatását, különösen annak biztosítása révén, hogy az EU-n kívüli országokból az EU politikai rendszerébe irányuló pénzügyi tranzakciók korlátozottak és átláthatóak legyenek, és szigorúbb ellenőrzés alá vonják őket, és hogy ezek a tárgyalások egy olyan aktualizált keretet eredményeznek majd, amely megerősíti az uniós politikai pártok szerepét az európai demokratikus szférában, valamint visszaszorítja a külföldi hatalmak beavatkozását; megismétli, hogy kiegyensúlyozott és arányos megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a hasonlóan gondolkodó harmadik országok politikai pártjainak részvételét a tagságon és a hozzájárulásokon keresztül, beleértve az Európa Tanácsban jelen lévő országokat is, amennyiben teljes képviseleti joggal rendelkeznek, és egyúttal javítja a finanszírozás és a döntéshozatal átláthatóságát, miközben korlátozza a nem demokratikus külföldi szervezetek vagy nagy kockázatot jelentő államok beavatkozásának kockázatát;

76. emlékeztet arra, hogy az APPF-t el kell látni a szükséges erőforrásokkal, különösen humán és informatikai erőforrásokkal, hogy teljesíteni tudja jelenlegi és a jogszabályokban előírt új feladatait, amelyeket csak megfelelő kiegészítő személyzettel lehet hatékonyan végrehajtani;

77. tudomásul veszi a politikai reklám átláthatóságával és targetálásával kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási munkát; kiemeli a javasolt rendelet fontosságát, amely visszaszorítja az átláthatatlan politikai hirdetési technikákat, és hangsúlyozza, hogy a társjogalkotóknak kellő időben, még a 2024-es európai választások előtt el kell fogadniuk azt; e tekintetben emlékeztet azon kívánságára, hogy meg kell tiltani az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli szereplők által vásárolt hirdetéseket, és átláthatóságot és megkülönböztetésmentességet kell biztosítani az EU-n belüli szereplők által vásárolt online politikai hirdetések tekintetében, többek között megfelelő címkézésen keresztül; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai politikai pártok az európai választások előtt az egész Unióra kiterjedő online kampányt folytathassanak, miközben korlátozzák a külföldi beavatkozás kockázatát;

Kiberbiztonság és a demokratikus folyamatokhoz kapcsolódó kibertámadásokkal szembeni reziliencia

78. aggodalmát fejezi ki a kibertámadások számának jelentős növekedése miatt, különös tekintettel arra a közelmúltbeli elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásra, amelyet 2022. november 23-án indítottak az Európai Parlament honlapja ellen, és amelyért egy Kreml-barát hekkercsoportot tettek felelőssé, valamint a három parlamenti képviselő és több mint ötven bizottsági tisztviselő ellen a Pegasus szoftverrel elkövetett hekkertámadásokra; ezért kéri, hogy erősítsék meg az uniós intézmények rezilienciáját és védelmi képességeit a digitális területen, különösen az európai parlamenti választások előtt;

79. üdvözli a NIS2-irányelvről szóló megállapodást, és úgy véli, hogy az kezeli a tagállamok közötti koordinációval kapcsolatos kérdéseket; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a megerősített együttműködést, és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoportban, különösen a választások kiberbiztonsága terén; kéri, hogy a választási infrastruktúrát tekintsék kritikus infrastruktúrának; úgy véli, hogy további jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan meg lehessen védeni az európai IKT ellátási láncok biztonságát a kockázatos szállítókkal szemben, és védelmet nyújtsanak a kibertérben a szellemi tulajdon elleni lopásokkal szemben;

80. üdvözli a Bizottság új szabályokra vonatkozó javaslatát, amely az Unió intézményei, szervei és hivatalai közös kiber- és információbiztonságának megteremtésére irányul; üdvözli, hogy a Számvevőszék 2022. márciusi különjelentésével összhangban új intézményközi kiberbiztonsági testületet hoznak létre, növelik a kiberbiztonsági képességeket, valamint előmozdítják a rendszeres érettségi értékeléseket és a jobb kiberhigiéniát; hangsúlyozza, hogy az intézmények, szervek és hivatalok között hatékony, időben történő és szoros koordinációt kell kialakítani az olyan meglévő struktúrákon keresztül, mint például az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA); úgy véli, hogy ezeket a struktúrákat meg kell erősíteni, és hogy hatékonyabb koordinációra van szükség; felszólítja ezeket a szerveket, ügynökségeket és a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet az EU kiber- és információbiztonságára vonatkozó jövőbeli következtetésekről és megállapításokról; szorgalmazza, hogy a rendelet hatálybalépésekor és minden azt követő évben egy vezető és ellenőrzött külső harmadik fél végezzen teljes körű kiberbiztonsági ellenőrzést annak megállapítása érdekében, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek megfelelő ellenőrzés alatt tartják-e IKT-rendszereik és -eszközeik biztonságát, beleértve a kockázat-, sebezhetőség- és fenyegetésértékelést, amelyet a behatolási teszteléssel egészítenek ki; úgy véli, hogy a bejelentett kockázatokat és sebezhetőségeket a kiberbiztonsági frissítésekben kell mérsékelni, és az értékelés ajánlásait a megfelelő kiberbiztonsági szabályzatokon keresztül kell végrehajtani;

81. felszólítja a Bizottságot és az ENISA-t, hogy térképezzék fel a kiberbiztonsággal foglalkozó meglévő és tervezett szerveket, ügynökségeket és egyéb európai szervezeteket, és javasoljanak megoldásokat az esetleges hiányosságokra;

82. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy erősítsék meg a stratégiai kommunikációs csatornák (pl. háború idején a katonai csatornák és a KBVP-missziók) kiberbiztonsági ellenőrzését;

83. elismeri, hogy a kibertámadások esetében a megelőzés szükséges, de nem elégséges; úgy véli, hogy a pontosan célzott válasz kulcsfontosságú a kibertámadások kivédésében; úgy véli, hogy az EU-nak a következő szempontok figyelembevételével kell kezelnie a kibertámadásokat:

a) a kibertámadásokkal szembeni fokozott reagálóképesség és reziliencia szükségessége;

b) a rugalmasság szükségessége a kritikus helyzetekben, a jogállamiság és az alapvető jogok fenntartása mellett;

c) a közös szabályozás szükségessége a hatékony koordináció biztosítása érdekében, ezért felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a CER-irányelv és a NIS2-irányelv végrehajtását;

d) a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli információmegosztás szükségessége, különös tekintettel a biztonsági sebezhetőségekre, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a kritikus védelmi szintnek rejtve kell maradnia a nyilvános információmegosztás során;

e) a kiberrezilienciát növelő új technológiákra irányuló kutatás és beruházás szükségessége;

f) a szereplők, például a civil társadalmi szervezetek, a magánszektor és más partnerek biztonságos és fenntartható módon történő bevonásának szükségessége;

g) ezért felszólítja a tagállamokat, hogy a tagállamokkal szorosan egyeztetve és az érintett uniós partnerekkel konzultálva a „tartós elkötelezettség” és az „előre történő védekezés” elve alapján fogadjanak el proaktívabb hozzáállást, és bővítsék kibertérbeli képességeiket;

A beavatkozásnak a kisebbségek és más kiszolgáltatott csoportok jogaira gyakorolt hatása

84. emlékeztet arra, hogy a külföldi beavatkozás gyakran az Unióval és annak demokratikus értékeivel ellentétes politikai célokkal függ össze, elfedve az emberi jogok kirívó megsértését, a nők és az LMBTIQ+ közösségek jogainak korlátozását, valamint a kisebbségek, a migránsok és a legkiszolgáltatottabbak elleni gyűlölet szítását;

85. sajnálja, hogy a migráció kérdését politikai eszközként használják fel, és szerepet kap a beavatkozásokban és a dezinformációs kampányokban; kéri az uniós külső határok hatékony igazgatásának biztosítását, annak érdekében, hogy garantálják az alapvető jogoknak való teljes körű megfelelést;

86. aggódik amiatt, hogy az LMBTIQ+ közösség továbbra is külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok célpontja marad; aggodalommal tölti el az LMBTIQ+ közösség helyzete számos uniós tagállamban, például Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban, és az állami tulajdonú média és a szélsőjobboldali szervezetek által e témában terjesztett dezinformációk; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a dezinformáció és az LMBTIQ+ elleni gyűlöletbeszéd volt az elsődleges indíték, amely két fiatal szlovákiai fiatal meggyilkolásához vezetett 2022 októberében; hosszú távú programok kidolgozását szorgalmazza, amelyek támogatják a helyi alulról szerveződő szervezeteket és polgári kezdeményezéseket, hogy segítsék a lakosság ellenállását a jobboldali szélsőségekkel szemben;

87. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz dezinformáció megpróbálja aláásni az európai társadalom által ukrán menekülteknek nyújtott támogatást; felhívja az Unió intézményeit, szerveit és ügynökségeit és a nemzeti hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel és leplezzék le az ukrajnai háborúval és az ukrán menekültekkel kapcsolatos orosz dezinformációt;

88. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a partnerséget a nem kormányzati szervezetekkel és a helyszínen dolgozó nemzetközi szervezetekkel a gyermekmunka figyelemmel kísérése és a témával kapcsolatos dezinformáció terjedésének lassítása érdekében (pl. a fegyveres konfliktusokban részt vevő gyermekek);

89. megismétli felhívását, hogy hozzanak létre egy rendszert a regionális és kisebbségi nyelvű anyagok megosztásának egyszerűsítésére; üdvözli e tekintetben, hogy a Bizottság támogatja az „Európai Nyelvi Egyenlőségért” elnevezésű kísérleti akciót; úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy hatékony választ lehessen adni a kisebbségeket célzó beavatkozásokra; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy a dezinformáció elleni küzdelem érdekében hajtsanak végre hozzáférhető tényellenőrzést, és a fogyatékossággal élő emberek számára minden lehetséges formátumban biztosítsák az információkhoz való hozzáférést;

90. hangsúlyozza, hogy összehangolt uniós jogi kereteken keresztül célzott fellépésre van szükség a nemeket, LMBTIQ+ személyeket, romákat, más kisebbségeket, bevándorlókat és menekülteket, a fogyatékossággal élő embereket és a vallási közösségeket érintő kérdésekkel kapcsolatos dezinformáció és gyűlöletbeszéd terjesztése ellen; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy dolgozzon ki és hajtson végre stratégiákat a genderellenes csoportok, mozgalmak és személyek finanszírozásának megakadályozására, akik a társadalom megosztása érdekében aktívan terjesztik a gyakran az LMBTIQ+ embereket, a nők jogait, a kisebbségeket, a menekülteket és a fogyatékossággal élő embereket célzó, valamint az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos dezinformációt, illetve részt vesznek az ilyen információmanipulációban;

91. aggasztja, hogy a nők jogait kifejezetten a dezinformáció – különösen az egészségügyi dezinformáció – és a külföldi beavatkozás célpontjává teszik; szorgalmazza a nemi alapú dezinformációs kampányok finanszírozási forrásainak teljes körű kivizsgálását; megismétli felhívását, hogy hozzanak létre olyan korai előrejelző rendszereket, amelyeken keresztül jelenteni és azonosítani lehet és be lehet jelenteni a nemi alapú dezinformációs kampányokat;

92. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket a lakosság orosz nyelvű csoportjai számára könnyen hozzáférhető független orosz nyelvű média megerősítése érdekében; egyben kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a független véleményformálókat, hogy ellensúlyozzák a harmadik országok által folytatott propaganda európai kisebbségekre gyakorolt befolyását;

Külföldi szereplők beavatkozása az elit foglyul ejtésén, a nemzeti diaszpórákon, az egyetemeken és kulturális eseményeken keresztül

93. a leghatározottabban elítéli a külföldi országok, köztük Katar és Marokkó arra irányuló állítólagos kísérleteit, hogy korrupciós cselekmények révén befolyást gyakoroljon az Európai Parlament képviselőire, volt képviselőire és személyzetére, ami súlyos külföldi beavatkozást jelent az EU demokratikus folyamataiba; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az uniós intézmények átláthatóságát és integritását, és küzdeni kell a korrupció, a manipuláció, a befolyásolás és a beavatkozási kampányok ellen; megismétli az átláthatósági és etikai szabályok aktualizálására, az EU-val kapcsolatos lobbitevékenység külföldi finanszírozásának, ezen belül a nonprofit szervezetek finanszírozásának feltérképezésére, valamint a „baráti csoportok” megfelelő szabályozására és nyomon követésére vonatkozó felhívását; megismétli, hogy haladéktalanul fel kell függeszteni a Katarral és Marokkóval kapcsolatos jogalkotási dokumentumokhoz kötődő munkát, valamint fel kell függeszteni mindkét ország érdekképviseleteinek belépőkártyáit mindaddig, amíg az igazságügyi vizsgálatok nem szolgálnak megfelelő információval és felvilágosítással, és nem értékelik, hogy mely ügyek kerülhettek veszélybe e külföldi beavatkozás következtében;

94. üdvözli az ING2 különbizottság hivatali idejének meghosszabbítását és mandátumának aktualizálását az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre és korrupcióra vonatkozó szabályai esetében felmerülő lehetséges hibákat azonosító hatásos jelentés elkészítése, továbbá az azok megreformálására tett javaslatok érdekében, hogy hatékonyan küzdjenek a korrupció és a külföldi szereplők által az európai döntéshozatali folyamatok befolyásolására használt egyéb eszközök ellen, figyelembe véve, hogy az esetleges szigorúbb közzétételi követelményeket mérlegelni kell bizonyos kiszolgáltatott személyek és csoportok védelmének szükségességével szemben;

95. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az INGE I. jelentésnek a szigorúbb átláthatósági szabályok bevezetésére, az EU-val kapcsolatos lobbitevékenység külföldi finanszírozásának feltérképezésére, valamint egy olyan bejegyzés bevezetésére vonatkozó ajánlásait, amely lehetővé teszi a külföldi kormányoktól származó finanszírozás azonosítását, még nem hajtották végre;

96. emlékeztet a Bizottság elnöke által az Unió helyzetéről szóló beszédében a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályi keret szükséges aktualizálásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokra; úgy véli, hogy az aktualizálás során különösen az elit külföldi érdekek általi foglyul ejtésével, a forgóajtó-jelenséggel és a befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos kérdéseket kell kezelni annak érdekében, hogy külföldi ügynökök ne befolyásolják az EU politikai rendszerét; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy szigorítson szabályain annak megakadályozása érdekében, hogy az autokratikus vagy nagy kockázatú kormányok, illetve az irányításuk alá tartozó szervezetek ilyen foglyul ejtést hajtsanak végre, és az éves jogállamisági jelentésekben térjen ki az elit foglyul ejtésének kérdésére; emlékeztet arra, hogy a Parlament többször kérte felhívásaira egy új állandó szankciórendszer létrehozását, amely a nagymértékű korrupcióért felelős személyeket és szervezeteket célozza meg;

97. tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának a C-37/2013. sz. ügyben 2022. november 22-én hozott ítéletét[24], amely érvénytelenítette az ötödik pénzmosási irányelv[25] azon rendelkezését, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy a társaságok tényleges tulajdonlására vonatkozó információk minden esetben hozzáférhetőek legyenek a nyilvánosság bármely tagja számára; hangsúlyozza, hogy a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk nyilvántartásai alapvető eszközök a civil társadalmi szervezetek, kutatók, nyomozók és újságírók számára az állítólagos korrupció és a tiltott üzleti érdekek felderítéséhez, és hogy a nyilvántartásokhoz való hozzáférés korlátozása súlyosan korlátozza a valódi tulajdonjog jövőbeni, a korrupció és a pénzmosás ellen küzdő nagyközönség általi nyomon követését; úgy ítéli meg, hogy ez az érvénytelenítés a korrupció és a pénzmosás ellen küzdő szakemberek széles körének munkáját korlátozza; felhívja a Bizottságot, hogy találjon megfelelő módokat annak biztosítására, hogy a vállalatok tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk hozzáférhetőek legyenek a nagyközönség számára; felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzmosás elleni irányelv keretében javasoljon intézkedéseket a készpénzhasználat korlátozására, hogy visszaszorítsa a jogellenesen szerzett pénz használatát, és ezáltal megelőzze a korrupciót; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok az ítéletet ürügynek tekintették a nyilvántartáshoz való hozzáférés teljes felfüggesztésére;

98. úgy véli, hogy az uniós érdekek képviselőin keresztül történő külföldi befolyásolásra vonatkozó adatoknak széles körben hozzáférhetőnek kell lenniük, és azokat egyértelműen kell bemutatni; üdvözli az átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodás[26] által e tekintetben bevezetett változásokat; javasolja azonban, hogy az uniós átláthatósági nyilvántartásba illesszenek be a külföldi befolyásra vonatkozó külön szakaszt, vagy hozzanak létre a külföldi befolyásolásra vonatkozó nyilvántartást; úgy véli, hogy az uniós átláthatósági nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiemelt kockázatot jelentő országok jegyzékét; a külföldi hatalmak nyilvántartásba vételére szigorúbb követelményeket vagy ösztönzőket javasol; úgy véli, hogy a külföldi finanszírozásban részesülő civil társadalmi szervezetekre, tanácsadó cégekre, ügynökségekre, alapítványokra, agytrösztökre és magánvállalatokra szigorúbb regisztrációs és közzétételi követelményeket kell előírni;

99. felszólítja az EU átláthatósági nyilvántartásának titkárságát, hogy az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2022. június 3-i tanácsi határozat[27] értelmében tiltson be minden, az orosz kormánnyal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló szervezetet; kéri, hogy ugyanezeket az intézkedéseket alkalmazzák Belarusszal szemben is;

100. ismételten kifejezi aggodalmát az egyetemek és a kínai szervezetek – köztük a Konfuciusz Intézetek, de különösen a kínai katonai komplexumhoz kapcsolódó kutatási létesítmények – közötti partnerségek, valamint a tudományos élet szabadságát és a szellemi tulajdon védelmét fenyegető lehetséges kockázatok miatt; aggodalmát fejezi ki azon közelmúltbeli megállapítások[28] miatt, amelyek szerint számos európai kutatót, akik a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, az integrált áramkörök, az űrkutatás, az új anyagok kutatása, az idegtudomány és a biotechnológia területén dolgoznak, közvetlenül a Kínai Népköztársaság finanszíroz; ismételten felhívja a tagállamok hatóságait és a kutatóintézeteket, hogy vizsgálják felül ezeket a partnerségeket, és amennyiben a feltételezett kémkedés vagy beavatkozás beigazolódik, hozzanak intézkedéseket az európai gazdasági és politikai szuverenitás érvényesítése és védelme érdekében, többek között a társult intézetek finanszírozásának megtagadása vagy engedélyük visszavonása révén; megerősíti, hogy a tudományos élet szabadsága minden demokratikus társadalom alapvető értéke; sürgeti a tagállamokat, hogy hatékonyabban alkalmazzák a tudományos, ipari és műszaki ismeretek védelmére szolgáló meglévő mechanizmusokat, és terjesszék ki azokat a humán- és társadalomtudományokra is; nagyobb átláthatóságot kér a kutatási tevékenységek finanszírozása és tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatása terén, olyan átvilágítási eljárások létrehozásával, amelyek segítségével felmérhető, hogy a projektek külföldi finanszírozása biztonsági fenyegetést jelent-e;

101. rámutat arra, hogy Kína a polgári-katonai integrációs program keretében megpróbálja ötvözni a polgári és a katonai tudományos kutatást; követeli a kínai hadsereg által közvetlenül finanszírozott vagy azzal kapcsolatban álló kutatóintézetekkel folytatott együttműködés azonnali beszüntetését, valamint annak felmérését, hogy milyen tudományos ismeretek kerülhettek a kínai félhez; üdvözli, hogy az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé a K+I tevékenységekbe történő külföldi beavatkozás kezelésével kapcsolatban, viszont azt javasolja, hogy alkalmazzanak arányos intézkedéseket a tudományos és kutatóintézetekre, és biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a külföldi partnerségekben; aggodalmát fejezi ki a kínai nemzeti hírszerzési törvénnyel kapcsolatban, amely arra kötelezi a nyugati egyetemek kínai kutatóit, hogy osszák meg tudományos ismereteiket a kínai állammal, valamint amiatt, hogy Kína gazdasági és katonai céljainak előmozdítása érdekében kémkedéssel szerzi meg a tudást; felszólít arra, hogy a kínai egyetemekkel és kutatókkal folytatott tudományos együttműködés során legyen kötelező a nagyobb gondosság és megfelelőség, és hogy a kínai egyetemekkel folytatott együttműködéseket vessék alá átfogó biztonsági kockázatértékelésnek;

102. aggodalmát fejezi ki az EU által szankcionált orosz állami ügynökség, a Rossotrudnichestvo által finanszírozott Russkiy Dom (Orosz Ház) irodájának folyamatban lévő tevékenysége miatt, amelynek félrevezető projektjei dezinformációt, propagandát és a Kreml programját terjesztik az EU civil társadalmának körében;

103. üdvözli, hogy a Bizottság közzétett egy eszköztárat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet mérsékelni a kutatásba és innovációba való külföldi beavatkozást, hogy segítséget nyújtson az európai egyetemeknek és kutatóintézeteknek a külföldi beavatkozások felderítésében és megelőzésében, de eközben nyitott marad a partnerségekkel szemben; felhívja az Európai Bizottságot, hogy a demokráciavédelmi csomagba vonja be az egyetemi és kutatóintézményeket is; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák az intézkedések összehangolását ezen a területen, különösen azzal a céllal, hogy megerősítsék az etikai és biztonsági tisztviselők szerepét a felsőoktatási intézményekben; felhívja a Bizottságot, hogy az európai szervezetekkel folytatott nemzetközi kutatási együttműködés integritása érdekében dolgozzon ki iránymutatásokat a megbízható kutatómunkára és a tudásbiztonságra vonatkozóan; hangsúlyozza egy olyan nyilvántartás vagy adatbázis létrehozásában rejlő lehetőségeket, amely az európai egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó, magas kockázatú államokból származó potenciális alvó vagy külföldi ügynököket tartalmazná;

104. aggodalmát fejezi ki a kínai külföldi rendőrőrsök EU-n belül létesítéséről szóló legutóbbi beszámolók miatt; felszólítja a tagállamokat és az uniós hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeknek a rendőrőrsöknek az állítólagos létezését, és összehangoltan lépjenek fel a kínai Egyesült Front Munkarészlegéhez köthető bármilyen jogellenes tevékenységgel szemben Európában; megismétli, hogy az ilyen rendőrőrsök veszélyt jelentenek az érintett tagállamok nemzetbiztonságára és általában az Unió biztonságára, és ezért be kell tiltani őket; felszólítja a tagállamokat, hogy azonnal zárják be ezeket az egységeket; elítéli azt a gyakorlatot, hogy megfenyegetik az Európai Unióban élő személyeket, különösen a kínai diaszpórát és a politikai disszidensek csoportjait, valamint hogy bebörtönzik a Kínában élő rokonaikat, hogy a külföldön élő személyeket a Kínába való visszatérésre kényszerítsék;

105. aggodalmának ad hangot a hivatalos kétoldalú rendőrségi és igazságügyi együttműködést megkerülő, külföldön folytatott illegális rendőrségi műveletekről szóló állítások miatt; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-n belül működő úgynevezett kínai külföldi rendőrőrsöket, amelyek a gyanú szerint több ezer feltételezett szökevényt vettek rá arra, hogy térjen vissza Kínába, és tegye meg a megfelelő lépéseket ezzel kapcsolatban; felszólítja a kínai hatóságokat és az uniós tagállamokban működő kínai nagykövetségeket, hogy tartsák be a szokásos nemzetközi eljárásokat;

106. elítéli a politikai aktivisták, ellenzéki vezetők és kisebbségek elleni török beavatkozásra és üldözésre utaló jeleket az EU területén; elítéli Törökország új dezinformációs törvényjavaslatát, amely veszélyt jelent a szólásszabadságra az országban;

107. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iráni rezsim dezinformáció és az internet elnyomó használata révén titkolja el az emberi jogok súlyos megsértését, a tüntetők elleni erőszakot és a zaklatást; aggodalmát fejezi ki az iszlamista szervezetek külföldi államok által ösztönzött beavatkozása miatt;

108. aggodalmát fejezi ki a külföldi tekintélyelvű államok hírszerző ügynökségei által az EU-n belül, különösen Brüsszelben folytatott növekvő befolyásolási tevékenység miatt; ismételten felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy vizsgálják felül és aktualizálják kémkedés elleni kereteiket; e tekintetben üdvözli, hogy a belga kormány bejelentette a kémelhárítási keret korszerűsítését, és kéri, hogy az EU Helyzetelemző Központja (INTCEN) kapjon több kapacitást a kémelhárítási megbízatásának teljesítéséhez és a nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködés elmélyítéséhez; felhívja a bevándorlási hatóságokat, hogy legyenek éberebbek a külföldi vállalatok, például a TASS és a COSCO kiemelt kockázatot jelentő országokból érkező munkatársainak átvilágítása során, amikor munkavállalási vízumért folyamodnak; felhívja továbbá a bevándorlási hatóságokat, hogy erősítsék meg a koordinációt, hogy megnehezítsék a külföldi hírszerzők hamis személyazonossággal történő beutazását;

109. aggodalmának ad hangot a New York Times egyik friss nyomozása miatt, amely azzal vádolja az Orosz Birodalmi Mozgalmat, egy felsőbbrendűséget hirdető csoportot, hogy 2022 végén a GRU, az orosz katonai hírszerző szolgálat segítségével levélbombákat küldött ismert spanyol polgároknak; a kémkedés veszélyére figyelmeztet az olyan francia repülőtereken, mint Strasbourg, Bordeaux, Brest, Quimper és Toulouse, amelyek a kínai rezsimhez és annak hadiipari komplexumához kapcsolódó Nuctech kínai gyártó berendezéseit használják a poggyászok átvizsgálására; hangsúlyozza, hogy a Nuctech az EU 27 tagállamából 26-ban jelen van, és emlékeztet arra, hogy Litvánia, az Egyesült Államok és Kanada kitiltotta a vállalatot a közbeszerzési eljárásaiból;

 

110. felhívja az EU politikai pártjait, hogy dolgozzanak ki határozott válaszokat az európai parlamenti képviselők elleni gyűlöletbeszédre és zaklatási kampányokra; felhívja a Parlament igazgatását, hogy dolgozzon ki egy intézményesített eljárást, amelyet akkor kell alkalmazni, ha ilyen kampányok indulnak az EU megválasztott képviselői ellen;

Elrettentés, felróhatóság és kollektív ellenintézkedések, beleértve a szankciókat

111. üdvözli, hogy Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és jogellenes agresszív háborújának kitörését követően egységes uniós szankciókat vezettek be, és hogy az uniós döntéshozók képesek voltak gyorsan cselekedni és ideiglenesen korlátozni egyes propagandacsatornák sugárzását, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e szankciók következetes végrehajtását és megkerülésük megakadályozását; üdvözli, hogy egyes uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok igazodtak ezekhez az intézkedésekhez; felhívja a Bizottságot, hogy a szankciók bevezetése és végrehajtása terén szorosabban működjön együtt a tagállamokkal; üdvözli a Törvényszék T-125/22 sz. RT France ügyben 2022. július 27-én hozott ítéletét[29], amelyben a Törvényszék elutasította az RT azon érvelését, hogy a műsorszolgáltatás betiltása jogellenes, és ezért helybenhagyta az RT France-ra kirótt tartalomszolgáltatási tilalmat; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2022. májusi állásfoglalásban[30] megfogalmazottak szerint az Oroszország, és a GRU-hoz kapcsolódó „hírügynökség”, az InfoRos elleni szankciócsomagokba foglalják bele a műholdas műsorsugárzást, és az EU egyéni szankciós listáira vegyék fel a Kreml valamennyi ismert propagandistáját; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a csatornák még mindig képesek hamis álnevek alatt vagy más csatornákon keresztül terjeszteni narratíváikat az Európai Unióban; határozottan elítéli különösen az RT (korábban Russia Today) belgrádi irodájának megnyitását és szerb nyelvű online hírszolgáltatásának elindítását, ami lehetővé teszi, hogy ez a rosszindulatú szervezet az egész régióban terjessze a dezinformációt; sürgeti e tekintetben a szerb hatóságokat, hogy igazodjanak a Szputnyik és az RT műsorszórási tevékenységének felfüggesztéséről szóló tanácsi határozathoz;

112. üdvözli a Bizottságnak az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2022) 684 final), és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Ügyészséget bízzák meg az ilyen bűncselekmények következetes és egységes kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosításával az egész EU-ban; kéri, hogy bocsássanak több erőforrást az EU INTCEN rendelkezésére az uniós szankciók érvényesítéséhez és a róluk szóló tájékoztatáshoz, valamint annak érdekében, hogy javítsák a törvényszéki információk cseréjét és hatékonyabban koordinálják a beazonosítási politikát;

113. aggodalmát fejezi ki az automatikus azonosító rendszereket (AIS) érintő manipulációk számának növekedése miatt, amelyek során a hajók GPS-adatait meghamisítják, és módosítják a hajók helyzetét, lehetővé téve egyes szereplők számára a szankciók megkerülését; felhívja az Európai Bizottságot, hogy vezessen be szigorúbb biztonsági előírásokat az AIS terén, és kéri az AIS-manipulációs technológiák felvételét az EU kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzési rendszerébe;

114. megismétli felhívását, hogy a felelősségre vonás szigorú hatásköre alapján vessenek ki költségeket a külföldi beavatkozás elkövetőire; tudomásul veszi a 2022. júniusi tanácsi következtetéseken alapuló, jelenlegi mérlegelési folyamatot, amely következtetések egy olyan eszköztár előkészítésére vonatkoznak, amely kiegészíti az EU hibrid és kiberbiztonsági eszköztárát, és amely kifejezetten a külföldi információmanipulációhoz és beavatkozáshoz kapcsolódó tevékenységek ellen vethető be; megjegyzi, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni eszköztárat várhatóan 2022 őszén vezetik be; határozottan úgy véli, hogy ennek az eszköztárnak a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó konkrét szankciórendszert, valamint az európai intézmények és a nemzeti kormányok felelősségre vonási képességének megerősítését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia; megjegyzi, hogy ezeknek az intézkedéseknek tartalmazniuk kell a FIMI-vel szembeni nemzeti szankciókra vonatkozó iránymutatásokat, és azokat a tagállamoknak összehangoltan kell alkalmazniuk; felhívja a tagállamokat, hogy vitassák meg a minősített többségi szavazás lehetőségét a nagy kockázatot jelentő államok szankcionálása során; megjegyzi, hogy a hibrid, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztárak hozzáadott értéke a kiberbiztonsági eszköztárhoz képest a felelős állami magatartás normáiról szóló megállapodásban rejlik, amely részletesen meghatározza, hogy mi minősül a nemzetközi jog alapelvei – mint például a szuverenitás vagy a tagállamok belügyeibe való beavatkozás tilalma – megsértésének;

115. megismétli annak fontosságát, hogy az EU képes legyen megvédeni magát a dezinformációs támadásokkal szemben és fellépni a külföldi beavatkozások ellen; ennek kapcsán szorgalmazza a megfelelő finanszírozást, valamint az esetleges beruházási és jogalkotási hiányosságok kezelését; felhívja a tagállamokat, hogy szükség esetén frissítsék jogi kereteiket, hogy olyan jogalapot vezessenek be, amely alapján büntetni lehet a nagy kockázatú országokból kiinduló külföldi beavatkozást; üdvözli, hogy Belgium büntető törvénykönyvének tervezetébe ilyen jogalapot vezetnek be, ami lehetővé teszi az európai intézmények jobb védelmét Belgium területén;

116. felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy mérlegeljék, hogyan lehet fellépni az egyes uniós szereplők – például a magas kockázatú államok dezinformációját népszerűsítő véleményvezérek vagy politikusok – által terjesztett dezinformációval szemben; hangsúlyozza, hogy szükség lehet egy, a FIMI Unión belüli elkövetőivel szembeni szankciórendszer kialakítására;

Szomszédság, globális együttműködés, multilateralizmus

117. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország megkísérli manipulálni a globális élelmezés- és energiabiztonságról szóló diskurzust – és ezt más kommunikációs csatornák, köztük a kínai orgánumok és bizonyos mértékig az Al Dzsaszira is átveszik –, a Nyugatot és az Oroszországgal szembeni szankciókat hibáztatva az élelmiszerárak megugrásáért; hangsúlyozza, hogy ezek a manipulált narratívák jelentős teret nyertek, elsősorban a globális dél országaiban, valamint néhány tagjelölt és potenciális tagjelölt országban; emlékeztet arra, hogy kizárólag Oroszország a felelős az ukrán mezőgazdasági termelés és kereskedelem zavaraiért, amelyek az Ukrajna ellen indított orosz agresszív háború következményei; ezért felhívja az EKSZ-t, hogy tegyen további intézkedéseket az Oroszország és Kína által a globális dél országaiban terjesztett manipulált narratívák ellen, és ennek érdekében többek között erősítse meg a StratCom részlegének és a KBVP/KKBP misszióinak és műveleteinek eszközeit és forrásait, valamint folytasson fokozott együttműködést és koordinációt az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó partnerekkel; úgy véli, hogy az EU-nak szorosan együtt kell működnie Ukrajnával az Oroszországból érkező manipulált narratívákkal szemben; ezért arra kéri az uniós intézményeket, hogy támogassák Ukrajna diplomáciai tevékenységét a globális délen; szorosabb együttműködést szorgalmaz a globális dél olyan regionális szervezeteivel, mint az Afrikai Unió és az ASEAN, a FIMI elleni küzdelem bevált gyakorlatainak cseréje érdekében;

118. emlékeztet arra, hogy számos információmanipulációs kampány és államilag támogatott propaganda célozza meg azokat az országokat, amelyek stratégiai döntéseket hoznak demokratikus reformfolyamataikkal és az adott ország európai irányultságával kapcsolatban; hangsúlyozza a proaktív, hatékony és átlátható kommunikáció fontosságát, és a partnerszervezetekkel és -országokkal még szorosabb együttműködést szorgalmaz a stratégiai kommunikáció terén, különösen a FIMI elleni küzdelem tekintetében olyan stratégiailag fontos területeken, mint a nyugat-balkáni országok és a keleti partnerség országai; úgy véli, hogy a szomszédos országokkal kapcsolatban az EU-nak szorosabban együtt kellene működnie az USA-val, annak érdekében, hogy reziliens demokratikus társadalmakat építsen ki; emlékeztet arra, hogy ezen országok stabilitása hatással van a békére és a biztonságra;

119. ezért stratégiai és proaktív intézkedéseket szorgalmaz a hibrid fenyegetésekkel szemben, valamint kéri annak megakadályozását, hogy harmadik felek beavatkozzanak a csatlakozó országok politikai, választási és egyéb demokratikus folyamataiba; kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket az említett országok FIMI-kampányokkal szembeni rezilienciájának növelésére, továbbá szorgalmazza, hogy ösztönözzék a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a manipulatív dezinformáció, a rosszindulatú propaganda leküzdése és más hibrid fenyegetések elhárítása érdekében;

120. sajnálatát fejezi ki a amiatt, hogy eredménytelen és továbbra is lassú ütemben halad a nyugat-balkáni bővítési folyamat, ami az Unió támogatottságának csökkenéséhez és csalódottsághoz vezetett a nyugat-balkáni lakosság körében; elítéli, hogy Oroszország továbbra is befolyást kíván gyakorolni a nyugat-balkáni régióra, amit az európai tekintélyelvűség előmozdítására irányuló átfogóbb stratégia részének kell tekinteni; megjegyzi emellett az oroszbarát üzeneteket, amely a szerb és magyar tulajdonú médián keresztül terjed a Nyugat-Balkánon; aggodalmát fejezi ki azon közelmúltbeli megállapítások miatt, amelyek szerint a nyugat-balkáni régióban Szerbia a leginkább kiszolgáltatott a külföldi, különösen az Oroszország és Kína által gyakorolt rosszindulatú befolyásnak, és hogy Szerbia még mindig nem hajtotta végre az Oroszországgal szembeni szankciókat, és nem igazodott az EU külpolitikájához;

121. felhívja a Bizottságot, hogy az általános adatvédelmi rendelet következő értékelésében tisztázza, hogy az általános adatvédelmi rendelet korlátozza-e – és ha igen, hogyan – az uniós köz- és magánszektorbeli szereplők között a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében végzett információmegosztást;

122. úgy véli, hogy a Global Gateway stratégia fontos geopolitikai eszköz lesz az EU globális dél országaival folytatott együttműködésének és kapcsolatainak elmélyítéséhez, reagálva a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésen keresztül megvalósuló befolyásra, valamint más nem uniós országok, például Oroszország és Irán befolyására, továbbá erősíti a bizalmat a nem uniós országok és a tagjelölt országok körében, hogy javítsa Oroszországgal és Kínával szemben az Unióról kialakult képet; úgy véli, hogy ezt a stratégiát olyan geopolitikai projektként kell megközelíteni, amely Európa digitális és zöld átállással kapcsolatos igényei alapján hajt végre stratégiai beruházásokat, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagokról és a chipekről szóló jogszabállyal való szoros kapcsolat révén, és kéri, hogy a Bizottság adjon egyértelmű tájékoztatást a Global Gateway kezdeményezés prioritásairól; rendkívül fontosnak tartja, hogy a stratégia végrehajtása során „Európa együtt” lépjen fel, és biztosított legyen a megfelelő demokratikus ellenőrzés, az Európai Parlament teljes körű bevonása, valamint az összes uniós intézmény, a tagállamok és az európai magánszektor közötti összehangolt fellépés; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az alapvető jogok védelme érdekében szorosan működjenek együtt a hasonlóan gondolkodó partnerek – például az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Tajvan – részvételével létrejött összekapcsolódási kezdeményezésekkel, és hangolják össze tevékenységüket;

123. határozottan támogatja az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportja, információelemzési részlege és földrajzi munkacsoportjai által végzett munkát; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a kínai hatóságokkal kapcsolatban álló szereplőkhöz köthető fenyegetettségek, valamint az EU keleti és déli szomszédságában és azon túl kialakuló fenyegetettségek körvonalazására; ennek fényében üdvözli az EKSZ munkáját, hogy a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben fokozza az uniós küldöttségek, valamint a KBVP-missziók és -műveletek kapacitását a FIMI-re adott válaszok tekintetében; úgy véli azonban, hogy több forrást kellene elkülöníteni munkájuk megerősítésére, mind az EKSZ központjában, mind a helyszínen; további kapacitásépítésre szólít fel, beleértve a KBVP személyi állományának személyre szabott képzését, a tudás fokozott megosztását és a más uniós missziókkal, műveletekkel és küldöttségekkel való koordinációt, a helyi médiával és a társadalommal való jobb együttműködést, valamint a helyi nyelveken történő proaktív és reaktív kommunikációt;

124. üdvözli az Egyesült Államokkal fenntartott együttműködési mechanizmusokat, például az EU és az USA között a Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretében folyó együttműködést; érdeklődéssel veszi tudomásul a Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2022. december 5-i ülését követően kiadott közös nyilatkozatot, amely megállapítja különösen, hogy az adatkormányzással és technológiai platformokkal foglalkozó 5. munkacsoport és a biztonságot és az emberi jogokat fenyegető technológiai visszaélésekkel foglalkozó 6. munkacsoport „összehangoltan igyekszik megérteni és kezelni az orosz információmanipuláció és beavatkozás terjedését, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben, valamint annak az EU-n kívüli országokra, különösen Afrikára és Latin-Amerikára gyakorolt hatását”; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet a Kereskedelmi és Technológiai Tanács munkájáról, és folyamatos erőfeszítésekre szólít fel az e területeken jelentkező közös kihívások kezelése érdekében; emellett felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák az együttműködést az Egyesült Államokkal a legjobb gyakorlatok és operatív ismeretek megosztása, valamint a közös fogalommeghatározások és megközelítések kidolgozása terén;

 

125. úgy véli, hogy az olyan kezdeményezések, mint a Kereskedelmi és Technológiai Tanács és a G7 gyorsreagálási mechanizmusa a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti fontos együttműködési platformokat jelentenek, lehetőséget nyújtva a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem eszközeinek kidolgozására és bevált gyakorlatainak megosztására; felhívja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet ezekben az együttműködési kezdeményezésekben annak biztosítása érdekében, hogy a globális szabványok az európai értékekkel összhangban kerüljenek kidolgozásra; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a Parlamentet – igazgatásán keresztül – rendszeresen vonják be a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott megbeszélésekbe, és határozzák meg azokat a területeket, ahol a Parlament támogatása hozzáadott értékkel gazdagíthatja a folyamatot; szorosabb együttműködésre szólít fel a demokratikus partnerek között, beleértve az Egyesült Államokat is, továbbá szorgalmazza a tudományos együttműködés előmozdítását annak érdekében, hogy elkerüljük azt, hogy Kína uralja a mesterséges intelligencia fejlesztését;

126. felszólít a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti szakbizottságok közötti megerősített és közvetlen kapcsolatokra a jogalkotók transzatlanti párbeszéde keretében;

127. üdvözli az ENSZ globális magatartási kódexét; sürgeti az EKSZ-t, hogy továbbra is aktívan vegyen részt a folyamatban, és hívja fel a többi ENSZ-tagállam figyelmét a globális kihívások közös tudatosításának fontosságára és az intenzív együttműködés szükségességére; úgy véli, hogy a kódexnek nem szabad kizárólag a platformokra összpontosítania, hanem más állami és nem állami szereplőkre is figyelemmel kell lennie; felhívja a platformokat, hogy különítsenek el több forrást és kapacitást a helyi nyelveken vagy dialektusokban megjelenő káros tartalmak ellenőrzésére; felhívja a platformokat, hogy vezessenek be módszereket a mesterséges intelligenciából és más technológiákból eredő kockázatok mérséklésére; megismétli, hogy a kódex keretében védelmezni kell az alapvető jogokat; úgy véli, hogy a nemzetközi jogban rendkívül nehéz változást elérni, ezért javasolja, hogy az EU szorosan működjön együtt a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra adandó nemzetközi válaszok kidolgozása érdekében;

128. aggódik amiatt, hogy a számítástechnikai bűnözésről szóló globális egyezmény kidolgozására irányuló ENSZ-eljárás biztosítja-e az alapvető jogok védelmét; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsák az európai normák és értékek tiszteletben tartását a folyamat során, többek között a Budapesti Egyezmény mint globális norma előmozdítása révén; emlékeztet annak veszélyére, hogy a dezinformáció elleni küzdelmet célzó folyamatokat ürügyként használják fel a tömegtájékoztatás szabadságának korlátozására;

129. emlékeztet arra, hogy a külföldi beavatkozás elleni erőfeszítések során minden lehetséges eszközzel törekedni kell a civil társadalmi szervezetek, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság meglévő határozatai, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája tiszteletben tartására, és nem szabad visszaélni velük a korlátozó politikák igazolása és legitimizálása céljából, amely az uniós tagállamokat is érintő jelenség; felszólít a nem uniós országokkal kötött megállapodások felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó kritériumok szigorúbb alkalmazására például az emberi jogok megsértése esetén, mivel e kritériumok jelenlegi alkalmazási külföldi befolyásolásnak teszi ki az EU-t;

130. elítéli a katonai magánvállalatok – mint például a Wagner-csoport és más fegyveres csoportok, milíciák és megbízottak, köztük a Kadirov-ezred és az Éjszakai Farkasok – arra irányuló kísérleteit, hogy a világ számos országában befolyásolják a demokratikus folyamatokat; elítéli a Wagner-csoport által nemrégiben a Parlamentnek küldött fenyegető és megfélemlítő üzeneteket; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vegyék fel az orosz katonai magánvállalkozásokat a terroristák uniós jegyzékébe; felhívja az EKSZ-t, hogy hasonlóan gondolkodó partnerekkel közösen hozzon létre kezdeményezést a rosszindulatú nem állami szereplők által alkotott csoportok, például a Wagner-csoport ellen; hangsúlyozza, hogy a meglévő eszköztáraknak tartalmazniuk kell az olyan esetekben adandó válaszokat, például szankciókat, amikor a kiszolgáltatott régiókban nem uniós államok katonai magánvállalkozásokkal működnek együtt, vagy ilyen vállalkozásokat finanszíroznak;

 

131. hangsúlyozza, hogy fontos szoros és folyamatos együttműködést fenntartani a keleti partnerség országaival, nevezetesen Ukrajnával és más tagjelölt országokkal a reziliencia kiépítése és a hibrid támadások elleni küzdelem terén; úgy véli, hogy ez a lehetséges együttműködés a Ramsteini Védelmi Összekötő Csoportot tükröző „információs Ramstein” formáját ölthetné, amely egyesítené Ukrajna, az EU és más országok médiaszakértőit, hogy megvitassák az orosz információs hadviseléssel szembeni ukrán rezilienciából levont tanulságokat, és közös műveleteket dolgozzanak ki; emellett ösztönzi az EU-t és tagállamait a Tajvannal a dezinformációs kampányok és beavatkozási műveletek elleni fellépés érdekében folytatott együttműködés elmélyítésére;

132. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák az együttműködést más hasonlóan gondolkodó partnerekkel – például Tajvan, Kanada, Ausztrália és Brazília választási hatóságaival – a választási beavatkozás kezelésére szolgáló mechanizmusok kidolgozásában; a NATO-val való fokozott együttműködésre szólít fel az EU- és NATO-tagállamok rezilienciájának kiépítése terén; felhívja a harmadik országba rendelt uniós küldöttségeket és tagállami nagykövetségeket, hogy folyamatosan figyeljék és tanulmányozzák az adott országban a dezinformációs technikákat és szereplőket, amihez biztosítani kell részükre a szükséges erőforrásokat, valamint segítsék a partnerországokat kritikus választási infrastruktúrájuk fejlesztésében és megerősítésében, és határozzanak meg olyan ambiciózus normákat, amelyek a jelenlegi nemzetközi jog továbbfejlesztett értelmezését kínálják; szükségesnek tartja, hogy az uniós tisztviselőket és diplomatákat aktualizált képzésben részesítsék a FIMI-ről;

133. megismétli ajánlását, hogy az EKSZ kezdeményezésével összhangban megfelelő finanszírozás mellett hozzanak létre EU-n kívüli regionális stratégiai kommunikációs központokat; úgy véli, hogy ezeknek a többnyelvű központoknak meg kell erősíteniük az EU hangját a kiemelt fontosságú régiókban (azaz a Nyugat-Balkánon, az indiai–csendes-óceáni térségben, Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében MENA), Latin-Amerikában, valamint Nyugat- és Kelet-Afrikában), javítaniuk kell a regionális média elérését, és meg kell akadályozniuk az uniós értékek és érdekek ellen irányuló, külföldről szponzorált információmanipulációs és dezinformációs kampányokat; hangsúlyozza, hogy a központok tevékenységeinek támogatást kell nyújtaniuk az uniós küldöttségek és a tagállamok diplomáciai képviseletei számára is, szinergiákat kell kínálniuk az e régiókban jelen lévő uniós médiaszolgáltatókkal, és prioritásként kell kezelniük a helyi médiával és a véleményformálókkal való együttműködést;

134. felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy továbbra is szorosan működjenek együtt a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a felelős állami magatartással kapcsolatos közös normák és meghatározások kialakítása, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni eszközök és jogszabályok kidolgozása terén; felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg a nem uniós országokkal, a civil társadalommal és az iparral folytatott többoldalú és többszereplős együttműködést a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem terén a hasonlóan gondolkodó szereplőkkel kialakított partnerségek révén, továbbá a nemzetközi diplomáciai párbeszédek és fórumok keretében, miközben a FIMI elleni küzdelem eszközeinek kidolgozása során biztosítja az alapvető jogok védelmét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok még mindig nem töltötték be az EU hibrid kiválósági központjában megüresedett nemzeti szakértői pozíciókat; felhívja a tagállamokat, hogy nevezzenek ki nemzeti képviselőket és szakértőket a hibrid kiválósági központba;

135. hangsúlyozza, hogy a parlamenti diplomácia és missziók fontos szerepet játszanak abból a szempontból, hogy felerősítik az EU leleplezési erőfeszítéseit, és hatékonyan kommunikálnak a nem uniós országokkal, különösen Afrikában és a MENA-régióban fennálló stratégiai érdekeit; hangsúlyozza, hogy a Parlament szolgálatainak a parlamenti demokrácia nem uniós országokban való támogatását célzó kezdeményezései – a parlamentek demokratikus működésének, a parlamenti mediáció és párbeszéd megerősítése, a választások megfigyelése és a civil társadalommal folytatott viták révén – nagy értékét képviselnek;

136. kiemeli az EU potenciálját abban, hogy hozzájáruljon a tényellenőrzők globális közösségének létrehozásához, valamint a független tényellenőrző szervezetek európai normakódexének mintáját követve a tényellenőrzésre vonatkozó globális minőségi normák kialakításához; szükségesnek tartja továbbá, hogy az EU támogassa a tényellenőrzési erőfeszítéseket a tagjelölt és a bővítési országokban;

137. üdvözli a Demokráciáért Európai Alapítványon keresztül nyújtott támogatást, de úgy véli, hogy az EU-nak több lépést kell tennie a független újságírás támogatása érdekében a rosszindulatú külföldi szereplők – például Oroszország és Kína – által befolyásolt területeken, valamint stratégiai támogatást és strukturális finanszírozást kell nyújtania a helyi nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi szervezetek, tényellenőrzők és az EU-n kívüli média számára, beleértve a magas kockázatú országokat, a bővítési és tagjelölt országokat is ezért megismétli az európai demokratikus médiaalap létrehozására irányuló felhívását, amelynek célja az újságírás támogatása a bővítési országokban, az uniós szomszédságpolitika országaiban és a tagjelölt országokban; megjegyzi, hogy a növekvő számú háborús menekültekkel együtt sok ukrán újságíró érkezett az EU-ba, és az orosz invázió által súlyosan károsított ukrán médiakörnyezet célzott támogatását szorgalmazza; felhívja az EKSZ-t, hogy az uniós szomszédságpolitikai partnerországokban a civil szervezetek és a független média támogatására irányuló kapcsolatépítési és kapacitásépítési kezdeményezéseibe építse be a parlamenti dimenziót is;

138. úgy véli, hogy az EU fontos központtá vált az Oroszországból és Belaruszból érkező független hírügynökségek számára, mivel ezek az országok felszámolták a független médiát a területükön; úgy véli, hogy a független média közreműködhet a Kreml által terjesztett dezinformációval szembeni fellépésben, és hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Oroszország egy demokratikusabb, szomszédaival békében élő országgá váljon; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy hosszú távú, strukturált megközelítést, amely magában foglalja egy olyan, kellően finanszírozott politika létrehozását, amely hosszú távú alapvető támogatást nyújt a független orosz és belarusz média és a száműzetésben lévő újságírás számára;

139. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az országsemleges megközelítésről térjen el a kockázatalapú megközelítésre, és ne riadjon vissza attól, hogy nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-ben azonosítsa és megnevezze azokat az országokat, amelyek külföldi beavatkozásra tettek kísérletet, annak érdekében, hogy más országok figyelmét is felhívja az ezzel kapcsolatos kockázatokra;

°

° °

140. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

Háttér-információk

A rosszindulatú külföldi szereplők információmanipulációt és más taktikákat alkalmaznak a demokratikus folyamatokba való beavatkozásra, és céljuk a célországok demokratikus kormányzásának gyengítése.

A külföldi beavatkozás, a dezinformáció és a demokrácia elleni számos támadás és fenyegetés várhatóan egyre nagyobb számban és kifinomultabb módon fog folytatódni a 2024-es európai parlamenti választások előtt.

INGE 1 különbizottság

Ezért az Európai Parlament fokozta a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni küzdelemben betöltött szerepét: Az Európai Parlament 2020. június 18-i határozatát követően létrehozta az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó első különbizottságot (INGE 1). A különbizottság feladata volt, hogy készítsen egy jelentést, amely tényszerű megállapításokat és ajánlásokat tartalmaz a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni fellépés érdekében meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozóan.

Másfél éves munka után – amelynek során 50 meghallgatásra került sor, amelyeken részt vett több mint 130 meghívott, köztük 5 biztos (Věra Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke; Margaritis Schinas, a Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke; Thierry Breton, belső piacért felelős biztos; Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője; és Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök), szakértők, újságírók, szellemi műhelyek képviselői, valamint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter képviselői, a Facebook két bejelentő személye és egy Nobel-békedíjas – 2022. március 9-én, mindössze néhány nappal az Orosz Föderáció Ukrajna elleni provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójának kezdete után elfogadták az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó első különbizottság állásfoglalását.

Az állásfoglalás azonosította és feltérképezte a külföldi beavatkozás veszélyét, megjelölve annak minden formáját, beleértve a dezinformációt, a közösségimédia-platformok és hirdetési rendszerek manipulálását, a kibertámadásokat, az újságírók elleni fenyegetéseket és zaklatást, a burkolt politikai finanszírozást, valamint az elit foglyuk ejtését és kooptálását. A jelentés az EU sebezhetőségeire vonatkozó diagnózist állított fel, és az EU rezilienciájának megerősítésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazott.

INGE 2 különbizottság

2022. március 10-i határozatát követően az Európai Parlament létrehozta az INGE 2 különbizottságot, amely egy új, felülvizsgált megbízatással rendelkező különbizottság. Az új INGE 2 különbizottságot azzal a feladattal bízták meg, hogy kövesse nyomon az INGE 1 különbizottság állásfoglalásának végrehajtását, és folytasson párbeszédet a politikai döntéshozókkal nemzeti, európai és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy a 2024-es európai választások előtt hozzájáruljon a külföldi beavatkozással, a hibrid fenyegetésekkel és a dezinformációval szembeni általános intézményi reziliencia megteremtéséhez. A 2022. május 12-i alakuló ülése óta az INGE 2 különbizottság különösen az orosz és kínai beavatkozásra összpontosított, amelyre például Ukrajnában, valamint külön-külön Magyarországon és Spanyolországban (Katalóniában); továbbá az afrikai kontinensen vagy a bővítési országokban, ezen belül a Nyugat-Balkánon került sor. A különbizottság ezenkívül vizsgálta az elit foglyul ejtését és a forgóajtó-jelenséget, valamint az Európai Parlament képviselői ellen külföldi szereplők által elkövetett megfélemlítési kísérleteket. Véleménycserét folytatott az uniós tagállamok hírszerző szolgálataival és az e szolgálatok tevékenységének tanulmányozására és felügyeletére kijelölt parlamenti szervekkel.

Valamennyi bizottsági ülést az állandó parlamenti bizottságokkal és küldöttségekkel, például a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsággal (IMCO), a Kulturális és Oktatási Bizottsággal (CULT) és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal (LIBE), a Külügyi Bizottsággal (AFET), a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsággal (SEDE), a Fejlesztési Bizottsággal (DEVE) és az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttséggel (DACP), az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttséggel (D-RU), a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttséggel (D-CN) együttműködésben szervezték.

Az INGE 2 különbizottság 2022 májusa óta nem kevesebb mint két tucat szakértőt és politikai döntéshozót hívott meg, köztük volt Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke; Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője; Audrey Tang, Tajvan digitális ügyekért felelős minisztere; valamint Ljubov Cibulszka, az Ukrajna Kulturális és Információpolitikai Minisztériuma alá tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ alapítója.

Végezetül, annak érdekében, hogy a 2024-es európai választások előtt a lehető legjobban összpontosíthasson az intézményi és jogalkotási reziliencia kiépítésére, az INGE 2 különbizottság szoros együttműködést alakított ki a NATO rigai (Lettország) stratégiai kommunikációs részlegével, a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó helsinki (Finnország) kiválósági központtal, az ausztrál kormánnyal és hatóságokkal, valamint az ENSZ megfelelő New York-i szerveivel.

Ezért a második különbizottság munkája zökkenőmentesen csatlakozik az első különbizottság munkájához, és a INGE 2 jelen állásfoglalása kiegészíti az INGE 1 állásfoglalását. Az állásfoglalás ezért a következőkkel kapcsolatos ajánlásokat és frissítéseket tartalmaz: a külföldi beavatkozás elleni összehangolt uniós stratégia; az uniós rezilienciaépítés; beavatkozás az online platformok felhasználásával; kritikus infrastruktúra és stratégiai ágazatok; beavatkozás a választási folyamatok során; a politikai tevékenységek külföldi szereplők és donorok általi burkolt finanszírozása; kiberbiztonság és a demokratikus folyamatok rezilienciája; a beavatkozásnak a kisebbségek és más kiszolgáltatott csoportok jogaira gyakorolt hatása; elrettentés, felróhatóság és kollektív ellenintézkedések, beleértve a szankciókat is; szomszédságpolitika, globális együttműködés és multilateralizmus.

 

 

 

 

 

 

CLARE DALY ÁLTAL A THE LEFT KÉPVISELŐCSOPORT NEVÉBEN BENYÚJTOTT KISEBBSÉGI JELENTÉS

 

A külső szereplők által az európai demokratikus folyamatok aláásására tett kísérletek valósak és figyelmet igényelnek, de nem szabad eltúlozni őket, és nem indokolhatják a jogállamiságtól, az alapvető jogok tiszteletben tartásától és a politikai szabadságjogoktól való eltérést. 

 

Ez a jelentés az Unión belüli uralkodó osztály pártjainak egyre mélyülő tekintélyelvűségét és nemzetbiztonsági túlkapásait jelzi. A jelentés a demokratikus társadalom működését egy paranoid szemüvegen keresztül szemléli, ahol a politikai szabadságjogok gyakorlását az európai élet minden területén az egyre szaporodó „külföldi” fenyegetések potenciális forrásának tekintik.

 

A tervezett elnyomó intézkedések között szerepel a magántulajdonban lévő technológiai platformokra bízott és általuk végzett proaktív tömegcenzúra rendszere („tartalommoderáció”), az EU propagandaképességeinek erősítése („stratégiai kommunikáció”), a „külföldi beavatkozás” mint új bűncselekmény feltalálása, valamint a dezinformációval vádolt személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciók alkalmazása, az Unión belül is.

 

Ezek az intézkedések valószínűleg sértik az uniós alapjogi kötelezettségeket. Ha bevezetik őket, vissza fognak élni velük. Szélesebb körű hatásaik közé tartozik a jogállamiság leépülése, a polgári tér beszűkülése és a demokratikus jogok gyakorlásának visszaszorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nincs helyük egy szabad és demokratikus társadalomban.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

 

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás