Az Európai Parlament törvényhozói jóváhagyták a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, amely a mesterséges intelligencia rendszerek kockázatalapú megközelítés szerinti szabályozását célozza.
HIRDETÉSAz Európai Parlament törvényhozói elsöprő többséggel elfogadták a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. A törvényt 523 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogszabály, amelyre a politikai és technikai szintű jóváhagyást követően végső jóváhagyás vár még, valószínűleg idén májusban lép hatályba.
Brando Benifei (S&D) olasz törvényhozó, a Parlament MI-törvényének társelőadója az ezt követő sajtótájékoztatón "történelmi napnak" nevezte ezt a napot.
"Ez az első olyan rendelet a világon, amely egyértelmű utat mutat a mesterséges intelligencia biztonságos és emberközpontú fejlesztéséhez. Most már van egy olyan szövegünk, amely tükrözi a parlament prioritásait" - mondta.
"A fő szempont most a végrehajtás, vagyis és a vállalkozások és intézmények számára az alkalmazás lesz. A következő mandátumra további jogszabályokon is dolgozunk, például a munkahelyi feltételekről és a mesterséges intelligenciáról szóló irányelven" - mondta Benifei.
Kollégája, Dragoş Tudorache (Románia/Renew) ugyanezen a konferencián elmondta, hogy az EU partnerországokat keres a szabályok globális hatásának biztosítása érdekében. "Nyitottnak kell lennünk arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk azon, hogyan lehet ezeket a szabályokat előmozdítani, és a hasonlóan gondolkodó felekkel együtt kell kialakítani az irányítást" - mondta.
Hatálybalépés
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a gépi tanulási rendszereket négy fő kategóriába sorolják majd aszerint, hogy milyen potenciális kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. A magas kockázatúnak ítélt rendszerekre szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyeket az uniós piacra való belépésük előtt kell alkalmazni.
Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a hatálybalépést követően egy évvel, 2025 májusában, a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lesznek alkalmazandók. Ezek a nemzeti hatóságok felügyelete alá tartoznak majd, az Európai Bizottságon belül működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal támogatásával. Mostantól a tagállamok feladata lesz a nemzeti felügyeleti ügynökségek felállítása. Az Európai Bizottságtól az Euronewsnak megtudta, hogy az országoknak 12 hónapjuk van arra, hogy kijelöljék ezeket a felügyeleti szerveket.
A mai szavazásra reagálva Cecilia Bonefeld-Dahl, a Digital Europe uniós kereskedelmi szervezet vezetője azt mondta, hogy többet kell tenni azért, hogy a vállalatok Európában maradjanak.
"Ma a világ MI-unikornisainak (a gyorsan növekedő, jellemzően technológiai szektorban érdekelt vállalkozások legsikeresebbeinek elnevezése - a szerk.) mindössze 3%-a származik az EU-ból, miközben az USA-ban 14-szer, Kínában pedig ötször több magánbefektetés érkezik a mesterséges intelligenciába. 2030-ra a globális MI-piac várhatóan eléri az 1,5 billió dollárt, és biztosítanunk kell, hogy az európai vállalatok ezt a piacot anélkül tudják kihasználni, hogy belegabalyodnának a bürokráciába" - mondta Bonefeld-Dahl.
Ursula Pachl, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) főigazgató-helyettese üdvözölte a jogszabály jóváhagyását, és elmondta, hogy az segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy kollektív jogorvoslati kérelmekhez csatlakozhassanak, ha ugyanaz az MI-rendszer kárt okozott nekik.
"Bár a jogszabálynak tovább kellett volna mennie a fogyasztók védelme érdekében, az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok számára most az a legfontosabb, hogy megmutassák, hogy komolyan veszik a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, és késedelem nélkül végrehajtsák azt, valamint biztosítsák a szükséges erőforrásokat az illetékes szabályozó hatóságoknak, amelyek végrehajtják azt" - mondta Pachl.